Öt könyv – telitalálat!
Csokonai Attila - 2014.10.29.
Thimothée de Fombelle Ábrándok könyvtára c. regénye egy lányról szól, aki a „nyugati világ legálmosabb városában” él. Éppen ezért Viktória fantáziavilágában egymást érik a veszélyes kalandok. Ám egy percig se gondoljuk azt, hogy valóság és a képzelt világ között nem tud különbséget tenni. Miközben indiánok jelennek meg álmaiban, és az angolórán azon morog, miért nem detektívekről olvasnak, nagyon is odafigyel arra, ami körülötte történik. Például: a szobájában körbe futó könyvespolcról az utóbbi hetekben eltűnt egy csomó könyv. Továbbá: csak a poros nyoma maradt az öreg állóórának. Bizony vannak izgalmas kérdések, furcsa dolgok a valós életben is. S mert nem akarom elárulni a poént, csak annyit: a már nálunk is népszerű francia író legújabb munkáját is élmény elolvasni, mert a képzelt és a valós kalandok, a mű hangulata és feszültsége megragadja, mindvégig leköti az olvasót. (Illusztrálta François Place, fordította Pacskovszky Zsolt.)
„Hatkezes” mű a Centi és a Csicseri bolt c. meseregény, amelyet Marék Veronika, Urbán Gyula és Tarbay Ede írt, felváltva. A nagymamájával élő, 9 éves, félárva Centi a legkisebb az osztályban. Pedig nagyon szeretne beférni a kosárlabda-csapatba… Na de haladjunk sorjában. Egy szép napon egy kandúr szólítja meg az éppen sírdogáló fiút. Cicerónak hívják és száz esztendős. Ő hozza szóba Csicseri anyót, akinek madár- és állatkereskedése itt van a Galagonya utca sarkán. Centi hitetlenkedve hallgatja, és követi a kandúrt. És valóban ott az ajtó, ahol ő eddig csak egy vakablakot látott. Centiben és Csicseri anyóban az a közös, hogy nagyon-nagyon várnak haza valakit: a kisfiú geológus édesapját, aki valahol messze olaj után kutat, Csicseri anyó pedig a férjét, aki 25 éve eltűnt a tengeren. Ám most üzenet érkezik tőle. Életben van – meg kell szervezni az expedíciót, amely hazahozza. A vidám, fordulatos történetet most új illusztrációval, Radnóti Blanka elragadó, színes képeivel jelentette meg a kiadó.
A Cinóber Cirkuszt, a nem mindennapi társulatot én is csupán azóta ismerem, hogy kezembe vettem Módra Ildikó és Szalma Edit Cinóber Cirkusz című feltűnően szép és ígéretes tartalmú kötetét. Tehát a társulat: Firminc úr a porondmester, Csiri bácsi a bűvész, Mázlis a zsonglőr, Grabanc az állatidomár, Bukfenc a bohóc, Nyekk és Nyikk a két artista, Csipesz a fakír, Negro a tűznyelő, Madzag a ruhaszárárító, vontató- vagy harangkötél-táncos, Miss Mini a pónilovon tótágast álló artista, és végül, de nem utolsó sorban van egy fergeteges görkorcsolyaszáma a csupa macskából álló menazsériának. És akkor a Hold, a cirkusz éber őre egyik éjszaka nyakon csíp egy aprócska, sötét alakot, akinek aztán igazán semmi keresnivalója a macskák között! Vajon mi lesz a hívatlan (és megszeppent) vendég sorsa? Egérutat nyer, vagy a társulat különleges döntést hoz? Az ötletes, szellemes és kedves meséhez az illusztrátor, Sz. E. térbeli figurákat alkotott, ők láthatók a színpompás oldalakon.
A LOL könyvek sorozatnak mára kialakult rajongótábora van, és az olvasók most mohón kapnak a legújabb kötete után, amely Jandy Nelson Az ég a földig ér c. műve. Lennie, a nagyanyjával élő cloveri (Észak-Carolina, USA) gimnazista nővére, Bailey egy hónapja halt meg. Amikor Lennie egy éves volt, anyjuk fogta magát, és elment. És a legújabb „megpróbáltatás”: mostanában másra se gondol, mint a szexre. (Ő az utolsó szűz a láthatáron, mondja magáról.) Gyászolja a testvérét, mégis majdnem lefekszik Toby Shaw-val, aki – mint most elárulja neki – eljegyezte Baileyt. És aztán a gimiben felbukkan egy észbontóan jóképű fiú. Joe Fontaine tetszik Lennie-nek, és úgy látszik, a fiú számára nem közömbös a lány. Mivel Lennie klarinétozik, ír is neki egy dallamot. Csakhogy nem biztos benne, hogy a lány őt szereti-e. Sokáig nem találkoznak. Lennie ekkor így fogalmazza meg helyzetét: „Nem tudom, ki vagyok. /…/ Az, aki voltam, már nem lehetek több Bailey nélkül, az meg, akivé váltam, kész szerencsétlenség.” Több dologban is döntenie kell, méghozzá minél előbb.
Schein Gábor kötetének a címe (címadó verse), a Márciusban jaguárok? hibátlanul előrevetíti: van ebben a könyvben sokféle furcsaság, ötlet, játék. Olvasható benne egy-két hagyományosnak mondható, azaz kötött formájú, két vagy négy soros szakaszokból álló és rímes vers (pl. Széliskola, Padlás), de a 31-ből a nagy többség szabad vers (kajla rímekkel, szójátékokkal, valódi és álnaiv kérdésekkel). A „jaguáron” és „fegruáron” kívül persze vannak igazi állatok is, pl. dromedár, elefánt, de akit úgy hívnak, hogy Bumbiantán, az még kedvességében is képes meglepő, nem feltétlenül kellemetlen dolgot művelni. Persze szó esik itt szeretetről, szomorúságról, öregségről, magányról (tehát: állapotokról), és várakozásról, sietségről, idegességről, tűnődésről (ezek: helyzetek) – méghozzá egészen eredeti megközelítésben. És megjelennek gyerekek (Fiú és lány) valamint felnőttek (Apa és anya). És mintha az egész kötetet ez a rácsodálkozást kifejező kérdés hatná át: Hogy is van ez? „Kimostam a kedvenc pulóverem./ Az ujja megnyúlt, a háta összement./ Most kimosom magamat is, / hogy megint jó legyen ám.” Rófusz Kinga illusztrációiban is van konkrétság és elvontság, mint a versekben. Eredetiek, modernek, ötletgazdagok a rajzok is.
Csokonai Attila
Fombelle, Thimotée: Ábrándok könyvtára. 96 old., 1990; Marék Veronika–Tarbay Ede– Urbán Gyula: Centi és a Csicseri bolt. 192 old., 2990 Ft; Módra Ildikó–Szalma Edit: Cinóber cirkusz. 40 old., 2490 Ft; Nelson, Jandy: Az ég a földig ér. 272 old., 2390 Ft; Schein Gábor: Márciusban jaguárok? 72 old., 2490Ft. A könyvek a Móra Könyvkiadógondozásában jelentek meg.
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A vérzés hiánya – Annie Ernaux: Lánytörténet
Tűzön-vízen át – Mark Haddon: A Delfin
„A legaljasabb és a legnemesebb dolgokra egyaránt képesek vagyunk” – Bene Zoltán
A határozottan szív alakú szirom – Interjú Géczi Jánossal
Különleges emlék egy csodálatos nagymamáról – Beszélgetés Finy Petrával