Alternatív életmódok világégés után

Az utóbbi években megszaporodott azon magyar emigránsok száma, akik új hazájukban, nem anyanyelvükön, hanem a tanult nyelven írnak szépirodalmat. Ebbe a vonulatba illeszkedik Neufeld Róbert, alias Robert Nestall munkássága. Neufeld Róbert 1956-ban vándorolt ki Svédországba, ahol gépészmérnökként és közgazdászként végzett. Huszonegy esztendeje vezeti a saját cégét, amelynek fő tevékenysége a vállalatok hitelképességének minősítése. Írói működését 1988-ban kezdte el a cégek közötti hitelvitelről írt könyvével. Azóta még három könyvet írt svéd nyelven, az utóbbiakat már szépirodalmi téren. Legutóbbi könyvét, Tiltott éden címen (eredeti címén ”Paradisefound”) a Kossuth Kiadó hangoskönyvként adta ki 2008-ban. Magyar nyelven ezen kívül megjelent egy verseskötete ”Elmenőben” címmel, illetve az egyik svéd szakkönyvéből magyarra fordított ”Fékezz vagy csődbe jutsz” című munkája. Most a Tiltott éden nyomtatott verziója is megjelenik magyarul. Az íróval magyarul beszélgettem.

- Ön mérnöki diplomát szerzett, közgazdászként dolgozott hosszú éveken át, és több könyvet is írt a hitelezéssel kapcsolatban. Mikor és mi indította arra, hogy racionális szakmájától eltávolodva a fikció világába lépjen? Rendszeresen ír verseket, antológiákban szerepel, és megírta családja ’56-os emigrálásának történetét.

- Az első szépirodalmi munkák valóban versek voltak. Aztán rájöttem, hogy az, ami disszidálásunk két napján lejátszódott, nem csak családi emlék, de szélesebb olvasókört is érdekelhetne. Elkezdtem megírni ennek a két napnak a történetét, és közben rájöttem, hogy helye lehetne benne mindannak a szenvedésnek, amelyen én és családom, illetve a magamfajta átesett a negyvenes években. Amikor ezeket a visszapillantásokat leírtam, úgy éreztem, megkönnyebbülök. Valahogy elszállt egy része annak a traumának, amit a magamfajtának viselnie kell élete végéig. A többi szépirodalmi munkának aztán ennek a könyvnek a sikere lett az indítéka. Jó sajtóvisszhangot kapott. Talán tíz újságban is méltatták, és a televízió egyik csatornájának reggeli adásában is szerepeltem vele vagy 7-8 percen keresztül. Pont az ’56-os forradalom 40. évfordulójára jött ki. Ami a verseket illeti, az egészen más dolog. Elém kerül egy téma, vagy egyszerűen kipattan egy szikra, ami egy bizonyos irányba vezeti a gondolataimat, és előfordul, hogy megszületik egy vers.

- Bár sokan vannak, akik nem az anyanyelvükön írnak szépirodalmat, csak kevesen, akik ezzel világhírnevet szereztek. Ön svédül ír, de a Tiltott édent például angolul formálta meg. Miért?

- Az angol nyelvhez elsősorban azért fordultam, mert úgy gondoltam, hogy a könyv, ha eléri az angolszász olvasótábort, jobban elterjed, és es ezzel talán utat nyit további munkáim előtt. Meg aztán szeretem is azt a nyelvet. Elfogadhatóan kezelem, mondhatnám, ugyanolyan könnyen, mint a magyart vagy a svédet.

- Mondana valamit az írói álnevéről? A Nestall netán beszélő név?

- A Robert Nestall nevet a Kossuth Kiadó kérésére vettem fel. Azt mondták, az én saját, németesen hangzó nevemre a magyar olvasók nehezebben reagálnának, mintha azt hinnék, hogy a könyvet egy angol vagy amerikai író írta volna.

- A most megjelenő, Tiltott éden című könyv utópia, és ha jól sejtem, azon a huntingtoni elméleten alapul, hogy az iszlám világ végül elpusztítja az európai civilizációt. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a könyv hangoskönyv formájában előbb megjelent magyarul, mint írott formában. Szacsvay László olvasta fel, aki önnek jó barátja. Elmesélné ennek a történetét?

- A Tiltott édenben benne van ugyan az iszlám világ és a nyugat összecsapása, de nem ez a könyv fő mondanivalója. A fő mondanivaló inkább arra irányul, hogy melyik út vezet a teljes pusztuláshoz, és melyik utat kellene helyette választani. Azt, amelyet a könyvben az új Hawaii állam választott, a fogyasztói társadalom felszámolásának útját, a Föld javainak mértékletes kihasználásának útját. Ezt persze a mai körülmények között nem lehet megvalósítani, ehhez egy világégés kell. Szacsvay László és a közöttem fennálló igaz barátság 1983-ra vezethető vissza, amikor is Laci itt járt Császár Angélával és Benedek Miklóssal, a "Budapest Orfeum" előadását bemutatni a svédországi magyaroknak. Mindketten csendes hangú, a nyugalmat (és a kemény munkát) szerető férfiak vagyunk, nagyon jól érezzük magunkat egymás és közeli barátaink társaságában. Amikor én Budapesten tartózkodom, általában nála lakom. Ha Laci éppen fellép, amikor én Pesten vagyok, mindig elmegyek az előadására. Tavaly nagy túrát tettünk Erdélyben, ahol végre meglátogathatta Szacsvát, a kis falut, ahonnan a családja származik.

- A Tiltott édenben az északi, izlandi főhős a világégést követően, a világtól teljesen elzárt Hawaiiba utazik, hogy meglesse a tiltott édent, és megtudja a védőfal titkát, amely a szigetet megvédi minden külső beavatkozástól. Olyan, első pillantásra paradicsomi helyre jut, ahol nincs pénz, nincsenek különcködések, nincs stressz, nincs sietség. A krimi és a sci-fi határán mozgó írás a klasszikus science fiction legjobb hagyományait követi. Vonzódik ehhez a műfajhoz egyébként is?

- Nem tudnám azt mondani, hogy vonzódok a sci-fi műfajához. Ebben az esetben az a belátás vezetett a műfajhoz, hogy a világ, az emberiség, rossz úton jár. A  helyes út a mértékletesség, az egyszerűbb, de az alapigényeket mégis kielégítő életmód lenne.
Szénási Zsófia

Robert Nestall: Tiltott Éden
K. u. K. Kiadó, 296 oldal, 3000 Ft