Az olvasás éjszakája
OLVASÁS
ÉJSZAKÁJA
KÖNYVES
KALANDOK
OLVASÁS ÉJSZAKÁJA KÖNYVES KALANDOK
Könyvhét folyóirat

Sorsrontó történelmi kísérletek – Nádasdy Nikolits Andrea könyvéről

Kota Jolán - 2019.08.29.

Történelmi kísérletek, amelyek során sorsok mennek tönkre. Az egyik ember meghasonlott, a másik belehalt. Az asszony életét megnyomorította a szocializmus, a lány pedig elszédült fene nagy szabadságában. A férj, akit nem lehetett megmenteni önmagától és a foglalkozás, amelyet bedarált a fejlődés és a globalizmus. Emberek, akiken átgázolt a huszadik század. 
Így lehet öt mondatban összefoglalni Nádasdy Nikolits Andrea Márti könyve című művét, amely a Napkút Kiadó gondozásában jelent meg 2019-ben.

Nem új szerzőként lép az olvasók elé Nádasdy Nikolits Andrea. Saját történetét eddig négy kötetben dolgozta fel, ami dióhéjban így foglalható össze: nemesi származása miatt üldözött és mellőzött ember lett, aki – érthetően – 1956 eseményeinek káoszában hazájából való menekülést választotta, azonban családja, és kislánya, Márti, okkal Magyarországon maradt. Az asszony öt év európai hányattatás után az USA-ban találta meg helyét, hogy a magyar rendszerváltás környékén az elsők között térhessen vissza saját hazájába. A dokumentumregényeket a szerző saját fotói illusztrálják.

A művet lapozgatva képet kaptam az ötvenes évek hangulatából, amikor igazán senki sem volt biztonságban, de nemesi származású személyek meg aztán semmiképpen sem. A csengőfrász, az igénytelenség, a hivatali packázások, a reménytelenség, mert származása rányomta a NEM ENGEDÉLYEZEM hivatalos bélyegét minden értelmesebb foglalkozást lehetővé tévő munkahelyi vagy iskolai felvételre, a kilátástalanság, ahol már tegnap tudtad, hogy holnap sem lesz jobb semmi. Ebből az életből menekült el a szerző, egyedül, miután a férje, ígérete ellenére, nem követte őt a bizonytalanságba, sőt, az asszony távozása után válóperük is folyamatban volt. Márti, a lányuk, pedig egy darabig hányódott a magyarországi nagyszülők és rokonok között.

Öt év után Andrea végre révbe ért az Egyesült Államokban, és újabb bő öt év telt el, mire Magyarországról sikerült magához kivitetni Mártit. A kislányt 12 éves korában tudta magához ölelni a reptéren. Egy évtized telt el azóta, mióta utoljára látta. Egy idegen anyához egy idegen gyermek érkezett, amiből aztán nagyon sok keserűség származott.

Mártit megbűvölte az árubőség, a szabadság és a lehetőségek számtalan sora, amiről a szocialista Magyarországon hallani sem lehetett, nemhogy átélni. Szinte nem is tudott mit kezdeni a helyzettel, gyakran előfordult, hogy egy ültő helyében bekanalazott valami korábban elérhetetlen, nagy mennyiségű finomságot. Határozatlan, konfliktusait nehezen tűrő és megoldó ember lett belőle, anyja legnagyobb bánatára. Férjhezmenetele után sem változott jelentősen, anyósáékat hamar ott hagyja, második gyermeke nem is férjétől származik, kábítószerekkel kerül kapcsolatba, depressziós lesz, anyja leveleit évekig el sem olvassa – amitől Andrea besokall, és úgy dönt: elég felnőtt már a lánya ahhoz, hogy kapcsolattartásukat illetően ne minden terhet neki kelljen cipelnie. A szerző hat év hallgatás után kap egy telefont lánya férjétől…

Ez Márti története dióhéjban – a lányé, akit valószínűleg sosem lett volna szabad 12 éves korában kiemelni onnan, ahová már betagozódott.  A hirtelen árubőség, nagy szabadság, amire nem szocializálódott az ember kis korától kezdve, ugyanolyan káros, mint az a bizonyos létező szocializmus. A gyermeknevelés amúgy is lutri. Kell hozzá maga a gyermek is, meg egy kis szerencse is. Sosem lehet tudni, genetikusan mit hordoz magában, milyen öröklött tehetetlenségekkel kell megküzdenie különböző, időközben elszenvedett sérelmek közepette. Itt önmagában borítékolva volt a bukás pusztán azzal a ténnyel is, hogy egy labilis kamasz került az általa szinte alig ismert anyához: a legfontosabb évek elvesztek. A kiskamaszból pedig nagykamasz lett, ami teljesen normális gyerekkor esetén is lehet zűrös, nemhogy ilyen előzmények után.

Andrea ír az amerikai mindennapokról is, elkerülhetetlen árnyoldalai rettenetesen frusztrálják a szerző rendhez és fegyelemhez szokott gondolatait. A hatalmas ország lakóinak áltársadalma, értelmetlen amerikai szokások, amelyeknek lényege, hogy semmit nem vesznek komolyan, az író megütközését vonja maga után. Hamar megtapasztalja a munkanélküliség kínjait, emberi becstelenségeket, miközben kinti magyarokra tud hellyel-közzel támaszkodni. Mindenképpen hangsúlyozza: a szomszéd fűje sosem zöldebb vagy csak látszólag és innen nézve az, sehol nincs kolbászból a kerítés. Józan megfontolás nélkül, pusztán kalandvágyból senki se induljon el külföldi munkavégzésre, mert rettenetesen csúnya tapasztalatok után lehet csak hazakullogni – már, ha lesz miből egyáltalán vonat vagy repülőjegyet venni. A változás az egyetlen, ami biztos. Persze, jó hátradőlni és megnyugodva szemlélődni, de fel kell készülni arra, hogy mindig fog történni valami. Nem érdemes semmi miatt sem toporzékolni, időpocséklás. Csak csendesen annyit lehet ilyenkor mondani: hát akkor lássunk hozzá, mihez lehet kezdeni ezzel a legújabb történéssel.

Mert az élet megy tovább.
Akármi történik velünk, megy tovább.
Ez a dolga.
Velünk, velük, aztán nélkülük vagy nélkülünk.
Addig meg tesszük a dolgunkat.
Ahogy lehet.

Kota Jolán

Nádasdy Nikolits Andrea: Márti könyve
Dokumentumregény
Napkút Kiadó, 104 oldal, 2490 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2019/2. számaÉS Páratlan oldalKarácsonyi kalandA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés