Csokonai Attila, a Könyvhét főszerkesztő-helyettese, a Hófehérke és a berlini fiúk c. gyerekirodalom-történeti kötet szerzője, két évtizede a Könyvhét gyermekkönyv rovatának gazdája. A lap 2017/4. számában a karácsonyi gyermek- és ifjúsági könyvújdonságokból ajánlott olvasnivalót. Itt írásának nagyon nagy mértékben bővített, elköszönő változata olvasható.

Olvasnivaló-utántöltő

A Napraforgó Kiadó „Eleven mesék” sorozatában a Hófehérke, a Piroska és a farkas és A dzsungel könyvén kívül a Bambi látott eddig napvilágot. A sorozatcímet közrefogó Pop Up felirat azt jelenti, hogy a könyvecske lapozgatása közben az oldalpárokból előreugranak, kiemelkednek az illusztráció egyes elemei. A bájos rajzok persze eleve érdekessé teszik a kicsiknek az ilyen könyveket. A klasszikus mese e „könnyített változata” – reméljük – egyszer elvezeti a gyerekeket, ha már nagyobbak lesznek, a magyar származású osztrák író, Felix Salten remekéhez. (A rajzokat Javier Inaraja készítette.)

Duck Egg Blue A tökéletes karácsonyfa c. lapozójának szereplői elkészítették a karácsonyfadíszeket, amikor Nyuszinak hiányérzete támad, és Róka rájön: „Egy hatalmas, sűrűkarácsonyfa kell nekünk!” Mókussal hármasban nekivágnak hát a havas erdőnek, hogy kiválasszák és hazavigyék a legtökéletesebb fenyőfát. – Kalandos visszaútjukat meséli el a szerző, aki a kedves történethez vonzó illusztrációkat készített. A Téli történetek sorozatban megjelent művet, pontosabban a borító egy részletét meg lehet, meg kell simogatni. (Fordította: Pataki Andrea.)

A Kiadó „Évszakok” c. sorozatában jelent meg Major Eszter–Kecskés Anna Téli kaland c. leporellója, amely hét téli témájú verset kínál a kicsiknek, pl. Hógolyó („Friss hó lepte el a teret,/ Hógolyózni remek terep…”), Korcsolyázás („Alattam a jég úgy csúszik,/ Elszámolok lassan húszig, Aztán irány körbe-körbe,/ De ez a kör miért görbe?”), Madáretető, Mézeskalács. A rövid, nemegyszer humoros, szabályosan rímelő versekhez hangulatos rajzok társulnak.

Szamóckával, a kis szamócatündérrel és barátaival már tavaly megismerkedhettek A legszebb képes mesék 4 éves (vagy kicsivel afeletti olvasói). Stefanie Dahle Napsütés és epervarázs c. kötete három újabb történetben adja elő Szamócka, mesei lényekből és valódi mezei-erdei állatokból álló társasága fordulatos, izgalmas és megejtő kalandjait. Vegyük példának a Minden csupa napfény című mesét! A Szamócáskertben napok óta esik az eső. Már a teáskannaházban is áll a víz. Szamóckával együtt aggódik a szamócák miatt Babó, a pillangó. A cserebogarak igyekeznek kimerni a vizet, de ez sem használ. Új lakást kell keresni, különben megfullad az összes eper. A kékhajú szellőtündér sajnálkozva közli: sem a tündérfában, sem a kertben nincs már szabad hely. Végül a szamócatündér talál egy elhagyott, barátságos madárházikót. Kiássák az eperpalántákat és átültetik őket a madárház mellé, ahol jut nekik elég napsütés. De az eprek valahogy kókadtnak tűnnek új ágyásaikban. Szamócka észreveszi, mi a baj. Egy csomó vidám levéltetű lakmározik a palántákból. Igen, mert a katicák nem kötöztek át velük. Egy denevér szívesen segít, elrepíti a katicabogarakat is Szamócka új otthonába… Az eperverseny és a félelmetes Humbug története is elragadó. A szerző illusztrációi színgazdagon, pontosan és fantáziadúsan adják vissza a mesék hangulatát. (Fordította Szászi Zsuzsanna.)

Erwin Mosert nem kell bemutatnom, már számos könyve jelent meg a Manó Könyvek Kiadó gondozásában, pl. Hol lakik a kisegér?, Az egércirkusz, A tigrisbogár. A Fantasztikus jóéjtmesék és a Világjáró jóéjtmesék után most megjelent a Csodálatos jóéjtmesék. A Kiadó ajánlása szerint: 77 bájos és izgalmas mese álmodozóknak és kalandvágyóknak. Vannak itt nyári, őszi, téli és tavaszi mesék. A világ legkülönfélébb tájaira eljutunk ezeket a meséket olvasva, földön, víz alatt és a levegőben. A szereplők pedig az állatvilág sok-sok faját, fajtáját képviselik. Bizony nem ritkák az ilyen meglepő esetek: „Egy téli napon elefántházaspár érkezett a falusi panzióba. Európai ruhát viseltek, de nem beszélték a helyiek nyelvét. Udvariasan trombitáltak, és jelezték, hogy szobát szeretnének kivenni.” Gyakoriak a meséken kívül elképzelhetetlen találkozások is: „Egy forró nyári napon Ilike, az erdei egér elhatározta, hogy meglátogatja barátnőjét: Laurát, a macskát.” Ki ne lenne 4-6 évesként kíváncsi a rettenthetetlen békára, a pipázó fülesbagolyra, a boszorkánymacskára, a lila sárkányra, a szomorú medvelányra, vagy éppen egy jégpálmára, amelyet Odüsszeusz, a jegesmedve faragott? A viszonylag rövid történetek a szerző végtelen fantáziájáról tanúskodnak. Minden meséhez két képet készített Moser, egy kicsit a cím mellé/alá és egy egész oldalasat. (Fordította: Nádori Lívia.)

„Tapsolj! Ugrálj! Kiabálj!” – ez a biztatás olvasható Balázs Ágnes: A beszélő kiskutya és más történetek c. új kötetének borítóján. Belelapozva a Horváth Ildi vonzó rajzaival illusztrált könyvbe, csak fokozódik csodálkozásunk. Az első mese címe (A beszélő kutya) alatt a rajzos utasítás ez: „Hogyan hallgasd a mesét: Ha meghallod azt a szót, hogy vau, pattanj fel a székről, pördülj egyet, majd ülj vissza a helyedre!” De ezzel még nincs vége: „Ha meghallod azt a szót, hogy »virsli«, ugrálj el fél lábon a kijelölt bútorig, majd szaladj vissza a helyedre!’ Ezt teszi a mesét hallgató kisfiú vagy/és kislány. És a mesét felolvasó felnőtt feladata? Rá ez vonatkozik: „A színessel szedett szavak után várd meg, hogy a mesehallgató elvégezze az adott feladatot!” Az öt mesét persze lehet nyugodtan is végighallgatni, de az új sorozat az „örökmozgóknak”, a mesehallgatás közben ugrándozóknak, dobolóknak, trappolóknak stb. készült kísérleti jelleggel. Vagyis életre kell kelteni pl. a beszélő kutyát, a zöld rókát, a náthás kacsát, a lusta cicát, a versengő nyuszit, verebet és békát.

„Most elmesélem nektek, miért jó, ha a felnőttek türelmesek: mosolyognak, viccesek, elmagyarázzák, hogyan próbáljam megcsinálni a feladataimat, segítenek. És azt tudjátok, hogy mi az ő türelem-utántöltőjük? Nem? Na, akkor jól figyeljetek, mert most elmondom! (De csak a legvégén árulom el, ha nem jöttök rá addig magatoktól!)” – kezdi a türelmetlenkedésről, a türelemről, a türelmessé válásról mondandóját Hanka Csapody Kinga Türelmesek lettünk! c. kötetében. Amelynek alcíme is fontos, mivel így egészíti ki a „családi beszélgetőkönyv” főcímét: A szüleim és én is. És következik egyhetes beszámolója olyan esetekről, amelyek során ő és/vagy öccse, Zsombi, esetleg kortársaik (a nagyobb és kisebb óvodások) nyafognak, vitatkoznak, összevesznek, bunyóznak, csúfolódnak, stb. pusztán azért, mert – legtöbbször ok nélkül – türelmetlenek. (Netán szüleik jönnek ki a béketűrésből.) A türelmetlenség ellenszerét meg lehet, meg is kell találni! Anélkül nagyon megnehezítjük a magunk és egymás életét. Az pedig ugyan kinek jó?! A szöveg olvasása, illetve meghallgatása és Pásztohy Panka rajzainak nézegetése közben könnyebben megindul a beszélgetés szülő és gyermek között arról, miért éri meg türelmesnek és megértőnek (de legalább: türelmesebbnek) lenni, mint állandóan versenyezni, elégedetlenkedni vagy éppen rosszkedvűnek lenni. Csapody Kinga hasznos könyvéhez társul egy foglalkoztató füzet, a Türelmesen várakozunk, amely Feladatok, fejtörők, tippek sorát kínálja, hogy ne „üresen” teljék az idő, ne is legyen alkalmunk a türelmetlenkedésre. (Illusztrálta Pásztohy Panka.)

A Hupikék törpikék, ez az egyszerre filmvígjáték-, kalandfilm- és fantasy filmsorozat 1981-től 1989-ig futott belga-amerikai koprodukcióban az NBC-n. Nálunk 1988-ban mutatták be és 1994-ig tartott.) Alkotója a híres belga rajzfilmes, Pierre Culliford „Peyo” volt, aki először képregényben alkotta meg (1958-ban) a törpöket, akik afféle (sajátos nyelvet használó) manók. A Móra most évfordulós képregényekben ünnepli, hogy annak idején a magyar gyerekek is megismerhették Aprajafalva kis, békés közösségét, benne Törpapát, Okoskát, Dulifulit, Ügyifogyit, Nótatát, Tréfit, Törperőst, Hamit és Törpillát (aki sokáig az egyetlen női törp volt, s amúgy Hókuszpók teremtménye). Mindegyikük más, különböző karaktert képvisel, de közösen veszik fel a küzdelmet az őket fenyegető veszéllyel. A főgonosz Hókuszpók, a varázsló a törpök legnagyobb ellensége, a macskájával, Sziamiaúval. Persze nem legyőzhetetlenek, túl lehet járni az eszükön. Néha nevetségessé válnak. Viszont a törpök sem tanúsítanak mindig követendő magatartást: ostobák, önzők, szófogadatlanok. Ezeken a negatív tulajdonságokon persze túl tudnak jutni, így szolgáltatnak egyszerre tanulságot és nyújtanak szórakozást. Az elveszett falu. 1. Tilalmas erdő c. kötet 5 epizódot tartalmaz: Okoska sétálni megy, Törperős törpróbái, Ügyifogyi sárkányhegye, Törptökök, Törpliliom különös világa. A Hókuszpók törpös kalandjaiból négyet élvezhetünk végig: A Törp, aki más, mint a törpiek, Tőrbe csalt törpikék, A törpök és a kísértetke, Pókuszhók. (Fordította Liszkay Szilvia.) Mellettük foglalkoztatók is napvilágot láttak törpbarátoknak.

Mókás, mozgalmas, menő és Mándys

A Dél Wales-ben élő Chris Higgins neve ugyancsak ismerős lehet a gyerekolvasók számára. A most megjelent Bolondos családom nem fér a bőrébe c. alapvetően jópofa, de tipikus gyerek-problémákat is ábrázoló regényének előzménye a Bolondos családom és a Bolondos családom nyaral. A nem egészen tíz éves Mattie mesél az új részben magáról és a népes Butterfield családról. Apjuk művészeti tanár a főiskolán, a 7 és ¾ éves Vera Lynn utálja a sulit, Stanley most szeptemberben kezdte, imád olvasni, sora kapja a dicséretet, aztán itt van a középiskola nulladik évfolyamát végző Dontie és a 3 éves Anika. De ezzel csak egyelőre van vége a felsorolásnak: édesanyjuk éppen karácsonyra várja újabb csemetéjüket. Közeleg tehát az ünnep: ki mit kér ajándékba? Nagyi mit készít majd vacsorára, amikor ahányan vannak, annyiféle kaját szeretnek? Persze Mattie osztálya is készül a karácsonyra. Az író, nemhiába négy gyermekes anyuka, könnyedén bújt a kiskamasz mesélő bőrébe: ami egy nagy családban előfordulhat, az itt megtörténik (a nagyszülőket és a kutyát még nem is említettem), és könnyed stílusban, olvasmányosan adja elő a változatos, szórakoztató, de egyben tanulságos kalandokat. (A rajzokat Lee Wildish készítette. Fordította Vajda Nagy Ágnes.)

Claude, a pipec pulcsit és nagyon menő sapkát hordó kutyus a Suvikszcipő házaspárral és legjobb barátjával, Bolyhos Zokni urasággal él. „Amint Suvikszcipő úr és felesége kiteszi lábát a házból, Claude és Bolyhos Zokni uraság kalandozni indul. Vajon milyen kalandokban van részük? ” – teszi fel a kérdést Alex T. Smith Santa Claude c. könyvében. Ettől biztosan csupa izgalom lesz minden olvasó, de már azon elgondolkodhat, amit a borítón olvas: „Idén Claude apó hozza az ajándékot.” Mármint karácsonyra. Hogyhogy? Mi van Télapóval? Csomag Csongor, a postás a tanú rá, idén is rengeteg a Télapónak címzett levél. Claude is megírta a maga levelét, amelyben valami meglepetést kért. Aztán kényelembe helyezkedik, és egy izgalmas könyvet olvas, amikor gyanús hangokat hall. Ki lopózott be a házba karácsony este? Betörő! El kell kapni! Még szerencse, hogy Bilincs Ellától kapott egy bilincset… Én ennél különösebb karácsonyi történetet, úgy értem, izgalmasabbat és vidámabbat, még soha életemben nem olvastam. A szerző rajzainak stílusára is érdemes külön odafigyelni. (Fordította: Totth Benedek.)

A Menő Könyvek (a Manó Könyvek Kiadói Kft. ifjúsági könyvkiadója) Lock címmel hat részes sorozatot indított, amelynek első része A folyó őrei címet viseli. Az olasz szerző, P. D. Baccalario művének kicsit mesebeli-misztikus hangütése kiválóan alkalmas arra, hogy lekösse a 10 éven felüli olvasók figyelmét, akik vonzódnak a fantasy jellegű kiadványokhoz. Pit Summer minden részletében pontos, de nagyon rejtélyes meghívót kap: a tengerhez közeli, eldugott nyaralófaluba, Henley Creekbe kell utaznia a nagynénjéékhez. Unokatestvérei, Floraleda és Timothée fölényeskedve, gúnyolódva fogadják matekzseni rokonukat, majd kiderül: a meghívót nem ők küldték. De maguk is hasonló irományt kaptak egy titokzatos feladótól. Pit a padláson kap szállást, ahol egy az egyik tetőablak előtt pénzbedobós távcső áll, beállítva egy adott pontra. Pit két gyereket lát, akikkel hamarosan összeismerkednek. Aztán megjelenik egy csuklyás alak, a szomorúfűzben élő folyami teremtmény, Fanfola, aki közli, nekik ötüknek és még öt gyereknek ősi, titkos csatát kell megvívniuk. Az a feladatuk, hogy a folyó, amely – elképedésükre – nem a tenger felé folyik, hanem ellenkezőleg, a hegynek fel, a végén helyes irányba áramoljon. Fanfola ismerteti a szabályokat. Pit világ életében gyűlölte a szabályokat – de ez a játék, a maga szabályaival az életet képezi le, ezért nem lehet nem komolyan venni. (Fordította Túri Zsuzsanna.)

Kedvező visszhangra találtak Fhilip Reeve és Sarah McIntyre 9–13 éveseknek való fantáziadús (ez vonatkozik az illusztrációkra is!) regényei, amelyek sorban, de nem sorozatban jelentek meg: a Sen és a száguldó szán, az Olivér és a tengerkócok, az Astra és az űrsütik. (A fordítójuk Ajkay Örkény.) A szerzőpáros legújabb kötete, mint az előző, a Luccka és a Móka Hold szintén sci-fi jellegű és mozgalmas. (A humor sem hiányzik belőle!) A Móka Holdon váratlanul megjelenik a titkárnőjével Hóbolygó Jeromos, a Galaktikus Tanács Szabadidőért és Szórakoztatásért Felelős Albizottságától. Luccka (vagyis Lucia, aki egy világoskék tojásból bújt elő, ezért lakik a Talált Tárgyak Osztálya fölötti parányi szobában) és a többiek elcsodálkoznak: a Móka Hold a múlt hónapban átesett az egészségügyi és biztonsági ellenőrzésen. Ha az ellenőr egyetlen hibát talál, bezáratja a vidámparkot. Márpedig Pamatsnak és Csíz úrnak, a parkszervíz különös karbantartóinak, úgy látszik, lesz mit megreparálnia, ugyanis a gépek éppen most furcsán kezdenek viselkedni. Az Űrspirál fordítva működik: az utasok felfelé csúsznak. A vattacukortartályokban lévő összes vattacukor életre kel és a vattacukorlény mindent elönt. Hömpölyögve, mint egy tüskés olajfolt, megjelennek a rejtélyes surrogók. A Fekete Űrflotta félelmetes parancsnoka pedig elveszett (elrabolt?) gyerekét keresi. Csupán véletlen mindez? (Fordította Kleinheintz Csilla.)

A „Hollócsőr históriák” nevet kapta Marcus Sedgwick sorozata, hiszen mesélője egy Edgár nevű kajla madár, egy holló, aki a Vízözön és vesztegzár c. első részben azt meséli el, hogyan kerül veszélybe Átokzug, miután egy szörnyeteg búvik elő valahonnan, és a kastély fokozatosan majdnem teljesen víz alá kerül. A Kísértetekés ketyerék c. második kötetben Vadony („az agyament kölyök”) és Tesó nevű (büdös, arcátlan és alamuszi) majma, állítólag találkozik egy kísértettel, míg Vehemenc lord, Átokzug örökös ura egy hibbant feltalálóhoz méltón dolgozik a Szuperszonikus Kincsvadász Delejdetektoron. A legenda szerint a lakatlan déli szárnyban rejtőző kincsre nagyon nagy szüksége van a furcsa (hibbant, holdkóros, szóval nem épeszű) családnak, hiszen pénz híján vannak. Edgárt igazából csak a nagylány, Heuréka érti meg: össze is fognak, hogy utána járjanak a rejtélynek. A fekete, helyenként abszurd humor élvezőinek ajánlható kötetek izgalmasak, és a humor többféle eszközével élnek. (Illsztrálta Pete Williamson. Fordította Zöldi Anna.)

Mándy Iván születésének közelgő centenáriuma alkalmából a Móra Kiadó belevágott egyik (évtizedeken át) legjelentősebb szerzője négy kötetből álló sorozatának kiadásába. A Csutak színre lép az első (eredeti megjelenési éve 1957), amelyet követ majd a Csutak és a szürke ló (1959), a Csutak a mikrofon előtt (1961) és Csutak és Gyáva Dezső (1968). A másodikat és a harmadikat meg is filmesítették. A cingár, „sápadtszőke fapofa”, akit Ér utcai társai is maflának tartanak, „fura póknak” neveznek, érzékeny, ábrándozó, egyben hiszékeny kiskamasz (mai szóval talán: lúzer), aki itt még nem is igazán aktív főszereplő. De rá bízzák a szerelőműhelyben tartott ródlik őrzését. Csakhogy hagyja magát átverni a Vay Ádám utcaiaktól. Az író, aki a pesti utcák és terek világának nagyszerű ábrázolását nyújtja minden művében, itt két gyerekcsapat konfliktusát örökíti meg. A regény első részében egy ródliverseny áll a cselekmény középpontjában, ahol a vagányt játszó Nagyvilági Főcső csúnyán leszerepel. A második részben Színes Géza rendezésében szabadtéri előadásra készülnek az Ér utcaiak. Géza váratlanul Csutakra osztja a férfi főszerepet… Mándy Iván pár vonással is emlékezetesen vázolja fel gyermekhőseit, akik persze a legvalóságosabb, hétköznapi, szeretni való, igazi gyerekek, a mellettük felbukkanó felnőttek is hiteles hétköznapi alakok. Mándy értőn, szeretettel és sok humorral állítja elénk különböző karakterű szereplőit, a két „banda” tagjait. S már itt megmutatkozik írásainak egyik lényeges vonása: prózaíró létére remekül teremt lírai pillanatokat, hoz létre poétikus hangulatot. Gondoljunk csak Csutak beszélgetéseire a Kerítéssel. (Illusztrálta Kovács Lehel.)

Bibliai történetek

A középiskolában ma már fontos irodalmi tananyag a Biblia, mint a világirodalom egyik alapműve. Számos szereplője van, sok olyan történetet, szólást és kifejezést tartalmaz, akik és amelyek nélkül nem érthetünk meg maradéktalanul verseket, regényeket és képzőművészeti alkotásokat. A bibliai történetekkel nem lehet elég korán megismerkedni. Ezt az élményt nyújtja mindenekelőtt az Óvodások Bibliája c. mesekötet, James Betham munkája, amely a 3-5 éveseknek készült, s amelyben közel hatvan ó- és újszövetségi részt ismerhetnek meg a kicsik. A világ teremtésétől (Mózes I) Jézusnak a feltámadását követően a barátai közti újramegjelenéséig, a Szentlélek eljövetelének bejelentéséig (Apostolok cselekedetei 2) csupa olyan eseményt ad elő röviden, célirányosan a szerző, amelyek meseszerűek, közérthetőek és megalapozzák a Bibliával való későbbi, elmélyült foglalkozást. Néhány fejezetcím a Kállai Nagy Krisztina által gazdagon illusztrált kötetből: Noé bárkája, Bábel tornya, Dávid és az óriás, Jónás és a nagy hal. A kötet nagyobbik része Jézus életének legfontosabb állomásait idézi fel. (Fordította Árkosy Nóra.)

A legszebb bibliai történetek c. kötet, Marion Thomas és a díjnyertes olasz illusztrátor, Daniele Fabbri alkotása 28 klasszikus bibliai történetet ad elő. Itt 15 származik az Ószövetségből, pl. Ádám és Éva választása, A fáraó álma, Átkelés a Vörös-tengeren, Dániel az oroszlánok között, s 13 fejezetben adja elő Jézus cselekedeteit: hogyan tanított, hogyan vitt végbe csodákat, p. lecsillapította a vihart a Galileai-tavon, hogyan „vendégelt meg” ötezer éhező embert, hogyan gyógyított. Itt ugyancsak meg vannak adva pontosan azok a bibliai helyek, ahonnan a történetek származnak. (Fordította Győri Katalin.)

Bob Hartman írja Az elveszett bárány és más történetek Jézustól c. képeskönyvének előszavában: „Jézus […] történeteket mesélt, különleges történeteket, amelyeket mi »példázatoknak« nevezünk. Mi az a példázat? Egyszerű, tanulságos történet. Általában a hallgatóság számára ismerős helyzetről szól…” Bizonyos esetben maga Jézus mondja el a tanulságot, máskor az evangélisták – Máté, Márk, Lukács és János ‒, de gyakran nekünk kell rájönnünk a jelentésükre. Ezek a helyzetek mindig egy Isten országával kapcsolatos igazsággal állnak párhuzamban. A szerző a gyerekek számára (7 éves kortól) befogadható formában meséli újra többek közt A magvető, A mustármag, Az elveszett bárány, A szőlőmunkások, Az elveszett fiú és A három szolga történetét. A szerző könyve végén mind a 26-hoz tanácsokat ad: hogyan lehet beszélgetéssé, csoportos játékká alakítani a történetmesélést. (Illusztrálta Kállai Nagy Krisztina. Fordította Fenyves Ildikó.)

Miklya Luzsányi Mónika Időutazás a királyok és próféták korába c. munkája a bibliai könyvek egy részének feldolgozásával alkotott különleges kötetet, amely Izráel népének történetébe vezeti az olvasót, kezdve a zsidó nép 12 törzsének a Kánaán földjén való letelepedésétől a próféták által megjövendölt király, a Megváltó, a Messiás eljöveteléig, vagyis Krisztus megszületéséig. A szerző tehát lényegében szintén bibliai történeteket mond el, de ezeket ismereteket közlő magyarázatokkal és feladatokkal látja el. Rengeteg fontos információval egészíti ki a mesélő részeket, pl. kik voltak a bírák, a próféták, a vének. Hogyan lett a pásztorfiú Dávidból király? A képeken megszemlélhetjük, miből állt egy főpap öltözéke, mit vettek magukra az emberek, amikor gyászoltak? A szóbeli feladatok mellett vannak olyanok, amikor el kell készíteni valamit, pl. pecsétnyomót, sisakot, Tóra-tekercset, agyagedényt, adott recept alapján meg lehet sütni a hagyományos zsidó újévi ételt, a cimeszt (szigorúan felnőtt jelenlétében persze). Segítenek a történelemben, a földrajzban eligazodni a rajzolt térképek, az egykori valóságot fotók adják vissza. Kelemen Czakó Rita a kiadvány jellegéből adódóan egyenrangú társa volt Miklya Luzsányi Mónikának.

Föld és ég

A Tessloff és Babilon Kiadó nevére sokáig biztosan a remek Mi micsoda sorozat „ugrott be” az olvasóknak elsőre. Az évek során a kiadó jócskán bővítette kiadványainak témakörét. De mi most maradjunk az említett sorozatnál, amelynek megszülette az öccse, a Mi micsoda junior, majd a még kisebb testvér, a Mi micsoda ovisoknak. Most ebből kínálunk négy újdonságot. Az Állatsimogató – Hans-Günther Döring munkája ‒ egy óvodás csoportnak a pompás napját mutatja be rövid magyarázó szöveggel, sok-sok valósághű képpel, pár kérdéssel és feladattal. A kukucskálók további érdekességeket rejtenek, és fokozzák a 3 év körüli olvasók kedvét a sokféle állattal való megismerkedéshez. Hans-Günther Döring egy másik könyvben az Évszakokról ír, és az illusztrációkat ezúttal is ő készítette. „Minden évszakban történik valami jó!” – ez lehetne ennek a kötetnek a mottója. Az ovisok előbb meghallgatják az óvó nénit, aki elmondja, hogy egy évben, amíg a Föld megkerüli a Napot, négy évszak váltja egymást. Majd sorra veszi a tavasz, a nyár, az ősz és a tél jellemzőit. Aztán a gyerekek körbeülnek egy nagy asztalt, amelyen különféle dolgok sorakoznak: játékos feladatuk az, hogy kiválasszák, mi melyik évszakhoz kapcsolódik. Andrea Weller-Essers szövege és Irmgard Paule rajzai immár a valós természetbe vezetnek bennünket. A tanyán tett látogatásuk során a gyerekek megnézik a legelőn friss füvet legelő teheneket, juhokat és kecskéket, belesnek a tyúk- és a disznóólba, majd kimennek a veteményes- illetve gyümölcsöskertbe. Végül megismerkednek többféle géppel. Az erdővel kapcsolatos rengeteg kérdésre adnak választ Andrea Weller-Essers szövege és Heike Vogel rajzai. Az óvó néni előbb csak mesél az erdőről, miközben a csoport egy facsemetét ül körül, majd a kicsik kirándulni mennek az erdőbe, hogy közvetlen tapasztalatokkal gazdagodjanak: az erdő sokféle növény és állat otthona. Az erdő éjszakai életét persze ők is csak elmondásból (vagy e könyvből) ismerhetik meg. (A könyvek fordítója Fenyvesi Orsolya.)

A „Legendás utazások” sorozat harmadik kötete Az űr, Mike Goldsmith munkája, amely 13 fejezetből áll: Az űr meghódítása, A Naprendszer, A kezdetek, A Föld körül, A holdrakéta, A Hold felfedezése, Élet az űrben, Az űrsikló, Séta az űrben, Közeli szomszédok, A gázóriások, A Mars-kutatás, Modern missziók. Ezek legtöbbje egyértelműen jelzi a fejezet tartalmát. De nézzük, mikorra is nyúlnak vissza az űrkutatás kezdetei! „Az 50-es években az akkori két politikai nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió űrversenybe kezdett. A végső céljuk az volt, hogy embert juttassanak a Holdra. Eleinte a szovjetek vezettek: 1957-ben […] kutyát küldtek az űrbe, majd a Vosztok–1 missziójábn Föld körüli pályára állítottak egy űrhajóst.” Az első föld körüli utat 1961. április 12-én Jurij Gagarin tette meg. Az első női űrhajós, Valentyina Tyereskova is szovjet volt. Ő háromszor kerülte meg a Földet. Ám a Holdra csak az amerikaiak jutottak el, először 1969-ben. Manapság ott tartunk, hogy űrszonda halad a Pluto törpebolygó felé és a Jupiterre. Ebben a kiváló összefoglaló műben szó esik az űrturizmusról, a kínaiak űrutazásairól is. De az elmúlt 50 alatt egyre többet tudtunk meg a Naprendszer négy külső bolygójáról (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz), a Naphoz közeli szomszédokról (Merkúr, Vénusz), és marsautó landolt 2012-ben a Marson, a Vörös bolygón, ahol élet nyomai után folyik a kutatás. Akik már kézbe vették a kitűnő sorozat másik két darabját (Vonatok, Hajók), tudják, hogy a rövid szövegek mellett kitűnő képek, díjnyertes illusztrációk gazdagítják e kiadványokat, amelyeket már 6 éves kortól kézbe adhatunk a gyerekeknek, de ebben az esetben is igaz, akár a nagyobbak is élvezhetik a fotókat, sőt, szerintem még a felnőttek is felfrissíthetik a tudásukat. A kötetek különlegessége: a kihúzható oldalakkal nagyobb képet kapunk, s még több információhoz jutunk, ha felhajtjuk az ablakokat. (Fordította Pataki Andrea.)

Gondolj bele!

A Babilon Kiadó új, 12 éven felülieknek ajánlható sorozata – mint azt a címe is jelzi – szellemi kalandozásra hív, kirándulásra a gondolkodás világában. Az embert már kamaszkorában foglalkoztató bölcseleti kérdésekkel foglalkoznak ezek a nagyjából azonos terjedelmű, azonos módon felépített kötetek. A tárgyat érzékeltető, jól jellemző, nagy filozófusoktól származó idézetek külön oldalon állnak, s hogy kitől származik a továbbgondolásra késztető mondat, annak rövid magyarázatát megkapjuk a szemben lévő oldalon. A kötet legfontosabb fogalmai színnel ki vannak emelve. Mindezek alkotják a kötetek végén a Név- és tárgymutatót.

Cécile Robelin–Jean Robelin Mi az ember? c. kötetében talán a(z egyik) legfontosabb kérdést teszi fel, ami velünk kapcsolatos. Ehhez jópofa ötlettel egy filozófus és egy beszélő kutya dialógusát, vitáját használja mint formát. (Alcíme ezért A bölcs Leó kutya beszélgetései filozófus barátjával.) Az ember és az állat összehasonlítása során olyan lényeges fogalmak, fogalompárok vetődnek fel a 10 fejezetben, mint ösztön, tapasztalat, természet és kultúra, munkamegosztás, értelem, racionalitás, kommunikáció, jelnyelv. Akik e tárgyban maradandó gondolatokat fogalmaztak meg: (többek közt) Arisztotelész, Epikurosz, Descartes, Kant, Hegel, akik egyetlen filozófiatörténeti kézikönyvből nem hiányoznak. Már ez a kötet remekül megmutatja, hogy a filozófus elsősorban kérdez, s ha magyarázatot is ad, azt mások későbbi korokban vitatják vagy kiegészítik. A karikatúraszerű grafika Lionel Koechlin munkája.

Miért létezik a világegyetem? És mióta? És „… miért olyan a világegyetem, amilyen, és mi végre jelentünk meg benne mi, emberek?” Szédítő gondolatok ezek, mondja teljesen jogosan a Volt-e nulladik pillanat? c. kötet szerzője, Étienne Klein. „Egyébként nem szenvedünk hiányt a világ keletkezéséről szóló történetekben…” – folytatja, vagyis „Az eredettörténetek változatossága és gazdagsága zavarba ejtő.” A világegyetem eredetéről mitológiai, vallási, tudományos és filozófiai magyarázatok versengenek egymással. Egy anekdota szerint a lengyel nemzetiségű II. János Pál pápa e szavakkal fordult Stephen Hawkinghoz, a világhírű brit elméleti fizikushoz és kozmológushoz: „Egyetértünk, asztrofizikus uram: ami a Nagy Bumm után van, önökre tartozik, ami előtte, az miránk.” Az Ősrobbanás, a Nagy Bumm (Big Bang) az a tudományban, ami a keresztény vallásban a (semmiből való, a Biblia által leírt) Teremtés. De a semmi (az abszolút anyagtalanság, üresség, a totális hiány) elképzelhetetlen elménk számára! Ugyanilyen paradoxon: kezdet-e egy olyan kezdet, amelyet megelőz valami? A szerző elsősorban a fizika, az asztronómia nagy alakjainak (Einstein, Planck, Hubble, Hawking) gondolatait, eredményeit (módszereit, számításait) veszi sorra, de filozófusok (Parmenidész, Galilei, Kant, Leibniz, Wittgenstein) problémafelvetéseivel is foglalkozik.(Grafika: Guillaume Dégé.)

„Senki sem oly esztelen, hogy a háborút válassza a béke helyett” – írta az i. e. 5. században élt görög történetíró, Hérodotosz. Nos, a „a történetírás atyja” (persze nem csak ő!) nagyot tévedett: az azóta eltelt több mint 2500 évben annyi háború volt, hogy össze sem lehet számolni. Hiába tudták, tudják sokan, hogy a háború csak gyötrelmet és bajt hoz, a háborúban az erőszak példátlan méreteket ölthet. A 20. század két nagy háborújának kb. 20, illetve kb. 50 millió ember (katona és civil) esett áldozatul. Az anyagi károkat föl sem lehet becsülni. És mint kiderült, valójában egyiknek sem volt(ak) abszolút győztese(i), a győztesek is nagyon rosszul jártak. Ez Homérosz Iliásza óta a mai háborús regényekben úgyszintén megmutatkozik. Mégis miért háborúznak nap mint nap (!), ma is az emberek? Elképzelhető-e a világ háború nélkül? Természetes volna a háború? Myriam Revault d’Allones Miért vannak háborúk? c. kötetében először az agresszióval foglalkozik, hiszen a háború lényegében agresszió. „A háborút nem nevezhetjük természetes jelenségnek, nem a természet műve. Ellenkezőleg: társadalmi, kulturális gyökerű.” Ahogy Jean-Jacques Rousseau (1712‒1772) francia író és filozófus írta: „Két ember között nem lehetséges háború, csakis két állam között.” Nagyon sok állam részvételével: az pedig már világháború. A szerző elemzi a háború és a civilizáció viszonyát, majd felteszi a kérdést: van-e olyan helyzet, amikor a pacifizmusunkat fel kell adni. (Illusztrálta Néjib Belhadj Kacem.)

Anissa Castel Szeretni: kicsit, nagyon, őrülten c. kötetének fejezetei: A nagybetűs szerelem, Mit szeretünk, amikor szeretünk?, Isteni téboly vagy őrült szerelem?, Szerelem és szenvedély, A szerelem művészete, A szerelem buktatói. A tárgymutatónak a szerelemmel kapcsolatos legfontosabb szavai: eszményítés, indulat, józanság, ösztön, vágy, végesség. Ez a kérdés nem csak a filozófusokat (Descartes, Hegel, Kant, Pascal, Platón, Spinoza, Szókratész), hanem talán még náluk jobban az írókat, a költőket is foglalkoztatta. S persze minden szerelmes és nem szerelmes ember elgondolkodik azon – amikor éppen nem szerelmes és amikor éppen szerelmes ‒, hogy mi is valójában a szerelem. Stendhal egész könyvet szentelt a szerelem leírásának. A francia szerző „természetesen” egy francia költőtől idéz egy rövid verset, amit érdemes egészében idézni. Robert Desnos (1900‒1945) Tündérmese c. alkotása így szól: „Már ki tudja hányszor akadt/ férfi aki egy nőt szeretett./ Már ki tudja hányszor akadt/ nő aki egy férfit szeretett./ Már ki tudja hányszor akadt/ nő vagy férfi aki/ nem szerette azt aki őt szerette.// De csak egyszer/ talán csak egyetlen egyszer akadt/ egy nő meg egy férfi aki egymást/ szerette. Talán mert a szerelem végső soron valami egészen fantasztikus dolog, Néjib Belhadj Kacem grafikái különlegesek: meghökkentők, groteszkek és autonómok. (Fordította Szőcs Imre.)

Budapesttől Párizson át Budapestig

Gyárfás Endre Halló, itt Puskás! c. regényében olvasmányos stílusban, lebilincselően és történetileg hitelesen meséli el a világlátott és világhírű magyar feltaláló életét. (A könyv alcíme: Puskás Tivadar kalandos élete.) Nos, a kalandok sora a Colorado folyó felső folyása mentén kezdődik az 1870-es években, amikor a műszaki egyetemet végzett fiatalember bányát nyit. Azt reméli, hogy az itt lelt aranyból meggazdagszik. Ám az élet a vadnyugaton bizonytalan, és az erősebb győz, a seriff pedig tehetetlen. Morze már két évtizede megalkotta a távírót, Amerikában nagy vasutak épülnek, Bell feltalálta a telefont, van már fonográf, mostanában Thomas Alva Edison találmányaitól van elragadtatva a világ. És Puskást is egyre inkább foglalkoztatják a technikai problémák. Őt leginkább a telefonközpont létrehozása izgatja. Ehhez gyorsaság és pénz, inkább úgy mondjuk, tőke szükséges. Végül is ő hozza létre a telefonközpontot, és a katonaságból kilépett öccsével, Ferenccel együttes vállalkozásban bevezeti hazánkban a telefont. De nagyon fontos szála ennek a mozgalmas regénynek a szerelem. Puskás még Kolozsvárról ismeri Zsófiát, aki hozzáment egy grófhoz. A mérnök létére romantikus Puskás nyomába ered szerelmének, aki közben elvált, meg is találja, és feleségül veszi. A Halló, itt Puskás! nem kifejezetten ifjúsági regény, bárki élvezheti a korszak hiteles ábrázolását, megismerheti a technika forradalmi fejlődését, követheti a könyv hőseit Párizsba, de képet kap az Osztrák-Magyar Monarchia politikai, üzleti világáról is. S nem utolsó sorban egy kis várostörténet Budapestről.

Anissa Castel fentebb ismertetett kötetében a szerelem elméleti megközelítését kapja az olvasó. A Menő Könyvek elegáns kötetében, a Szívek dallamában ennek a végtelen témának egy-egy megállapításához kínál szépirodalmi példát, illusztrációt. Kalapos Éva Veronika a legegyszerűbb, éppen ezért talán a legszimpatikusabb módon azt állítja elbeszélése címével/címében, hogy a szerelem A csodák ideje. Itt két fiatal karácsony előtti, ha nem félnék a jelzőtől, azt írnám, végzetszerű találkozásának bensőséges (másfelől meg a felnőttkor kissé komor fenyegetésének) meséje egy lehetséges kapcsolat első „pillanatait” ábrázolja. Balázsy Panna írásának, a Száguldás, szerelemnek a szerelmespárja már évek óta ismeri és szereti egymást. Most a világ különböző pontjairól érkeznek haza a téli ünnepekre. A zűrös napokban is jól érzik, hogy összetartoznak. Erősnek gondolja az olvasó ezt a szerelmet, de – különösen idősebbként, tapasztaltabbként ‒ tartós egymás mellett élést remél, kíván e mai zaklatott kor mindennapjait élő fiataloknak. Lakatos Levente különös, egyes szám első személyben előadott története is (Amikor a legtisztábban látszik a lélek) télen játszódik, és ebben is szerepel, csakúgy, mint a többiben egy táncoló baba, vagy zenedoboz. (Lásd Weiler Péter borítóját.) „… én is megtébolyodtam, amiért Lina rá tudott venni, hogy szenteste, anyaszült meztelenül egy tízemeletes panelház tetején, kölcsönkért műanyag kerti bútorokon reszketve szellemet idézzek.” Az elbeszélés krimi is, hiszen a bizarr szeánsz célja, hogy a táncoló balerina segítsen rájönniük, ki gyilkolta meg fél évvel ezelőtt Lina 15 éves húgát Szabó T. Anna a levélformát alkalmazza ahhoz, hogy a szerelem súlyát érzékeltesse, ami akkor jelenik meg az életben, ha a férfi művész, akinek az élete az alkotás, és ez határozza meg még a szeretett, a családjából kitaszított, s már nem fiatal lányhoz való viszonyát is. Az asszony, akinek nem lehetett gyereke, koncertező lányuknak megírja a férjével való megismerkedése, szerelme történetét. Honnan vették ezek az emberek, hogy Adél lányuk, aki éppen nemzetközi előadókörúton van, nem ismeri a „cuki doboz” titkát, és éppen apja és anyja példájának hatására nem a szabadságot fogja választani. Szeretni sokféleképpen lehet – példázza a költőnő félig művésznovellája. És mire való a szerelem, ha nem szabadok leszünk általa? Ezt a tanulságot üzeni nekünk kiváltképpen a Zeneterápia c. kitűnő írás. De igaza van az könyvhöz bevezető gondolatokat fűző Csapody Kingának: „Egy kis zenélő doboz ez a könyv is, sok hangjeggyel, négy kiváló író elgondolkodtató kisregényével. […] Sorsok, szerelmek, életek ömlenek ki ebből a kis kötetből, ezernyi dallamfoszlány, a szív millió dallama.”

Azt nemcsak a fővárosban lakóknak, de minden hazánkfiának tudnia illik, hogy 1872-ben született törvény a három város, Pest, Buda és Óbuda (a 18. sz. közepétől kamaraudvari mezőváros) egyesítéséről, amelynek köszönhetően létrejött Budapest. (Előtte a Pest-Buda alak volt az általános, habár előfordult már a Buda-Pest is.) Ma Budapest „Világváros a Duna partján”, 1950 óta a peremtelepülések hozzácsatolásával „Nagy-Budapest”, amely azelőtt 14 kerületből állt, ezután pedig 22-ből. S miután Soroksár 23 éve kivált a XX. kerületből, a szám 23-ra nőtt. „Különleges és naprakész tudást” ígér a Mi Micsoda sorozat újdonságának áttanulmányozásával a Babilon Kiadó. Egy újdonság esetében magától értetődik a naprakészség, de a különleges szó helyett állhatna akár ez: nagyszerű, nem mindennapi, egyedülálló, sajátos, stb. A kiadványban ugyan a geológus és szerkesztő Francz Magdolna valamint a városi séták vezetője és szerkesztő Rozgonyi Sarolta szerepel szerzőként, tegyük hozzá, a könyvet Rozgonyi János tervezte, a grafikák az ő munkái, és Babai Éva kiadóvezető szerkesztői munkájából állt össze, egy év munkájával, ez a speciális (teljes egészében magyar) sorozat-darab. 7–12 évesek már nyugodtan lapozgathatják ezt a nagyszerűen felépített, kitűnően szerkesztett kötetet, de nem csodálkoznék rajta, ha a család felnőtt tagjai is bele-belekukkantanának a gyönyörű képanyagba: az újra felfedezés csodálkozó örömével, vagy a teljes meglepődés élvezetével. Ha azt mondjuk, Budapest a vizek városa, ezt többféle is igazolni lehet: „hajózunk a Dunán”, megtudunk sok mindent a Dunáról, a Duna szigeteiről, a fürdőkről. Csak aztán kukkantunk bele Óbuda, Pest és Buda történetébe. Majd logikusan „végigvezet” a szerzőpáros a Nagykörúton és a sugárutakon. Választ kapunk arra a kérdésre: mitől világváros Budapest, továbbá Miért utaznak a külföldiek Budapestre? „Lemegyünk” a föld alá is, és aztán „túrázunk a fővárosban” és annak környékén. A legfontosabb tények, adatok mellett sok-sok érdekességet megtudhatunk. A Kiadó kiemeli ajánlójában: „Kötetünk nem útikönyv, nem is útikalauz, annál izgalmasabb!” Csak megerősíteni tudom. Ilyen könyvekről öröm írni, jegyzem meg, mivel recenzensi munkámat a Könyvhétnél ebben az évben befejezem ‒ és elköszönök olvasóimtól.

Csokonai Attila

(Csokonai Attilának köszönjük két évtizedes gyerekirodalmi szolgálatát.
Mindnyájunk örömére, nem teljes körűen vonul vissza: marad a Könyvhét főszerkesztő-helyettese, és bírjuk neves szerzőnk ígéretét interjúk készítésére is a Könyvhét számára. A szerk.)

Baccalario, P. D. Lock. A folyó őrei. Manó Könyvek, 192 old., 2490 Ft; Balázs Ágnes: A beszélő kiskutya és más történetek. Móra Könyvkiadó, 56 old., 2199 Ft; Balázsy Panna–Kalapos Éva–Lakatos Levente–Szabó T. Anna: Szívek dallama. Menő Könyvek, 168 old., 2490 Ft; Castel, Anissa: Szeretni: kicsit, nagyon, őrülten. Babilon Kiadó, 84 old., 1570 Ft; Csapody Kinga: Türelmesek lettünk! Manó Könyvek, 48 old., 1990 Ft; Csapody Kinga: Türelmesen várakozunk. Manó Könyvek, 24 old., 790 Ft; Dahle, Stefanie: Napsütés és epervarázs. Manó Könyvek, 80. old., 3900 Ft; Döring, Hans-Günther: Évszakok. Állatsimogató. Babilon Kiadó, mindegyik 12 old., 2950 Ft; Duck Egg Blue: A tökéletes karácsonyfa. Napraforgó, 12 old., 890 Ft; Francz Magdolna – Rozgonyi Sarolta: Budapest. Világváros a Duna partján. 48 old., 3200 Ft; Goldsmith, Mike: Az űr. Napraforgó, 32 old., 5999 Ft; Gyárfás Endre: Halló, itt Puskás! 208 old., 1999 Ft; Hartman, Bob–Kállai Nagy Krisztina: Az elveszett bárány. Harmat Kiadó, 64 old., 3200 Ft; Higgins, Chris: Bolondos családom nem fér a bőrébe. Manó Könyvek, 136 old., 1290 Ft; Hupikék törpikék. Az elveszett falu. 1. Tilalmas erdő. 48 old., 2399 Ft; Hókuszpók törpös kalandjai. 56 old., 2399 Ft; Inaraja, Javier: Bambi. Napraforgó, 12 old., 1290 Ft; James, Bethan–Kállai Nagy Krisztina: Óvodások Bibliája. 128 old., 3500 Ft; Klein, Étienne: Volt-e nulladik pillanat? Babilon, 68 old., 1470 Ft; Major Eszter–Kecskés Anna: Téli kaland. Napraforgó, 8 old., 890 Ft; Mándy Iván: Csutak színre lép. Móra, 296 old., 2999 Ft; Miklya Luzsányi Mónika–Kelemen Czakó Rita: Időutazás a királyok és próféták korába. Harmat, 72 old., 3500 Ft; Moser, Erwin: Csodálatos jóéjtmesék. Manó Könyvek 240 old., 3490 Ft; Reeve, Philip-McIntyre, Sarah: Luccka és a Móka Hold. Móra, 216 old., 2699 Ft; Revault d’Allones, Myriam: Miért vannak háborúk? Babilon, 56 old, 1290 Ft; Robelin, Cécile–Robelin, Jean: Mi az ember? A bölcs Leó kutya beszélgetései filozófus barátjával. Babilon, 92 old., 1770 Ft; Sedgwick, Marcus: Vízözön és vesztegzár. Kísértetek és ketyerék. Móra, 248 ill. 270 old., kötetenként 2199 Ft; Smith Alex T.: Santa Claude. Manó Könyvek, 96 old., 1490 Ft; Thomas, Marion–Fabbri, Daniele: A legszebb bibliai történetek.64 old., 3200 Ft; Weller-Essers, Andrea: Az erdő. A tanyán. Babilon, mindegyik 12 old., 2950 Ft