Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben
Mese, történelem, tudomány, játék

Mese, történelem, tudomány, játék

Könyvhét, 2011. november

Igaz és lehetséges mesék
Molnár Ferenc karácsonyi témájú és hangulatú kötetének három főszereplője van, egy árva testvérpár és egy kirakati viaszbaba. Ő A kékszemű, aki a megszólalásig hasonlít Jánoska és a kis Annus édesanyjára. A gyerekek nap mint nap ott álldogálnak a kirakat előtt, nézik az ibolyakék szemű, komoly tekintetű hölgyet, aki rózsaszín, arany virágokkal díszített, ragyogó ruhában üldögél. És várják, hogy ha nem is szólal meg, rájuk mosolyog és a fejével biccent nekik. Ez azt jelenti, hogy édesanyjuk üzent nekik, aki persze a mennyországból szemmel követi őket. A megható történet voltaképpen a két gyerek szoros összetartozásáról, a szeretetről, csodavárásáról szól, hiszen a csoda bekövetkezik, és ez a legszebb ajándék nekik. (Illusztrálta Reich Károly.)
Szepes Mária Fityfiritty c. kötete, ahogy alcíme is jelzi, mesekönyv az órákról. A címszereplő egy „sárga kontyos, égszínkék tollú, szokatlanul bőbeszédű törpepapagáj. Amit egyszer hallott, azt megjegyezte. Ezért vigyázni kellett, mit mondanak előtte, mert nyomban kifecsegte. És éppen akkor, amikor a legnagyobb galibát okozta vele.” Nos, idéztük a történet kulcsszavát, amely, többek között, bajt, kellemetlenséget jelent. Az okos, de megátalkodott madár amúgy Tikitaki bácsinál, az órásmesternél lakik egy falra függetett kalitkában. Fityfiritty hírből sem ismeri az illemet, sértő módon viselkedik, amikor egy-egy kuncsaft állít be óráját javíttatni gazdájához. Tikitaki bácsi egy idő után komolyan megharagszik a sok bajt okozó madárra, és mivel Jancsi, a műhely állandó, érdeklődő vendége el akarja vinni a madarat, neki is adja, de még egy éjszakára magánál tartja… Ezen az éjszakán szokatlan dolog történik a házban. És visszatérve az órákra: az órás sokat mesél a különféle, régi időmérő szerkezetekről. (Illusztrálta Keszeg Ágnes.)
„Valahol nagyon messze volt egy ország, és ennek az országnak az élén egy padisah” – így kezdődik a török író, Muzaffer Izgü meseregénye. Az uralkodó, a szultán hosszú ideje álmatlanságtól szenved, mígnem megjelenik egy apró termetű ember, akinek sikerül elaltatnia a szultánt. Amíg ő alszik, akaratából leánya és annak barátja, a nagyvezír fia, irányítja az országot. Rózsavirág és Eső nem uralkodik, sőt. Közhírré tétetik, hogy mindenféle háborúskodást befejeznek, a szegényeknek élelmet adnak, a gyerekek (ők ketten is) iskolába fognak járni, és hasonló intézkedések sora követi egymást. Vagyis: bevezetik a demokráciát. Az új világot, amely a régi nagyvezírnek, a padisah feleségének, a rendőrfőnöknek, stb. persze nagyon nem tetszik, elsősorban a gyerekeknek megfelelően rendezik be. Mi történik, amikor a padisah felébred? Egyáltalán mennyi ideig alszik? (Illusztrálta Cavit Yaren. Fordította Sipos Katalin).

 

 


Mese és történelem mezsgyéjén
A Napraforgó Kiadó mindkét itt ismertetendő kötetének tartalma félig mese, félig történelem, pontosabban megtörtént esemény. Sissi volt Erzsébet, Ausztria császárnéjának (egyben Magyarország királynéjának) máig használt beceneve, ami önmagában jelzi viselőjének rendkívüli népszerűségét. Ez a gazdagon illusztrált, műnyomó papírra nyomott és bélelt borítójú kötet a legifjabb érdeklődőknek kínált olvasmány erről a különös asszonyról. Sissi, a bajor hercegkisasszony szabadságszerető, romantikus és gyönyörű leány volt, akinek úgy teljesült az álma, akár a mesékben az ábrándozó lányoké. Úgy olvashatjuk tehát ezt a történetet, mintha tündérmese volna. Megismerjük családját, követhetjük életét addig a pontig, amíg szerelme beteljesül, és feleségül megy I. Ferenc Józsefhez. (Az illusztráció Carmen Guerra munkája.)
Gyárfás Endre hasonlóan szép kivitelű kötetének öt fejezete az államalapítástól a török hódoltságig idéz fel népünk múltjából érdekes, emlékezetes kalandokat. A nevezetes hősök cselekedetei mögött kirajzolódik történelmünk vonala: hű és pontos korrajzot kapunk államiságunk korai századairól. A történelmi kalandok a magyarság múltjában c. kötet néven nevezett szereplői: a Búvár Kund néven is ismert Zotmund, a búvár, Nagy Lajos, a lovagkirály, az igazságosként emlegetett, valóságos mesei-mondai hőssé „előléptetett” Mátyás király. Az utolsó előtti fejezetnek két egykori Balaton melletti kis falu „névtelen” halászai a hősei, akik inkább vízbe dobják templomuk egyetlen harangját, mintsem hogy Musztafa bég ágyút öntethessen belőle. Az utolsó pedig a törökök eszén túljáró magyar katonák mondai alapú történetének mai feldolgozása. (Illusztrálta Miguel Quesada.)

Égitestek, űrhajók és a railjet
A Mi micsoda junior 19. kötete A vasútról szól, Misi és öccse, Balázs Münchenbe történő utazása apropóján. A testvérek nem akármilyen vonattal utaznak: railjet-tel, amely 270 km/óra sebességgel is képes haladni. Mi, az olvasók attól kezdve, hogy hogyan néz ki a pályaudvar, azon át, hogy mi hajtja a vonatot, kik dolgoznak rajta, azt is megtudhatjuk ebből a könyvből, hányféle vonat létezik, mióta létezik vasút, hová lehet eljutni vele, hogyan tartják karban őket, Vonatozni jó, ezt a legtöbb kisgyerek, akik e könyv olvasói lehetnek, tudják jól. És azt is tudják a sorozat ismerői, gyűjtői, hogy ebből a kötetből is szórakozva lehet tanulni. A rejtvények, a játékok és a felhajtható kukucskálók fokozzák a 6–10 éves korosztály kedvét, hogy kézbe vegyék, elolvassák a viszonylag rövid, érdekes szövegeket, és alaposan végignézzék az élethű, színes rajzokat.
A Mi micsoda sorozat már nemcsak könyvben kapható, hanem DVD-n is. A Tessloff és Babilon Kiadó egy DVD-n 2-2 témát kínál. E cikkre készülve éppen az Otthonunk a Föld meg a Hold és a világűr egymással összefüggő témáját feldolgozó, egyenként 30 perces, remek kisfilmekkel állt módomban megismerkedni. Talán kevés is egy-egy ilyen gazdag témának 30 percben megfelelő szöveges összefoglalását adni, de a képek, a látvány sok mindent pótol. Megjegyzem, a Mi micsoda epizódjai három nyelven szólalhatnak meg: magyarul, angolul és németül, tehát nyelvtanulás céljából is érdemes hallgatni őket. Tomi, Timi meg Quentin a tűzfüvet keresik az első filmben, ez lehetőséget kínál a hét kontinens bejárásához. A kék bolygó után az ahhoz legközelebb keringő égitestet vehetjük szemügyre. A film legnagyszerűbb része talán a holdra szállás felidézése: 1969. július 21-én lépett először ember egy másik égitestre, jelesül a Holdra, amely szoros kapcsolatban áll a Földdel. 1974 óta kutatják rádióteleszkópokkal, van-e a földön kívüli is élet…

 

 

Klasszikus kínálta kalandok
Szerencsénkre Mark Twain azok közé az írók közé tartozik, akinek jóformán minden könyvét lefordították magyarra. Mert az ő regényeit olvasni mindig élvezet: meséje leköt, nyelve világos, történetei szórakoztatóak, bölcs humora pedig elgondolkodtat bennünket. A kisebbeknek ajánlható Koldus és királyfi-ban szerepcseréről van szó, most ismertetendő művében az egymásra tökéletesen hasonlító gyerekek kicserélésének ötletét hasznosítja. A történet Missouri államban játszódik, a Mississippi partján fekvő Dawson’ s Landing nevű kisvárosban az 1830–50-es években. A skót származású ügyvéd és jogtanácsos, az ifjú David Wilson egy szerencsétlen, a helybeliek által meg nem értett megjegyzésével elvágja maga alatt a fát. Nem veszik komolyan, amit a Puddingfejű jelzővel ki is fejeznek, értésére is adnak. A csere szereplői pedig egy Roxy nevű néger cselédasszony, illetve két fiú, a sajátja és a gazdájáé: Tom és Chambers. Mi sül ki ebből a bonyodalomból? Milyen szerepet játszik a megoldásban Puddingfejű Wilson különös szokása? Milyen ironikus bölcsességeket jegyez fel Wilson a naptárába? A Réz Ádám fordításában élvezhető olvasmány sok-sok kamasz olvasót tesz az amerikai író rajongójává. (Illusztrálta Győrfi András.)

Magányos küzdés helyett
„Ez a foglalkoztató könyv abban a rendkívül nehéz helyzetben igyekszik segítséget nyújtani az egész család számára, amikor meghal egy szeretett családtag vagy hozzátartozó” – olvashatjuk a nyitó mondatot abban a könyvben, amely a népmesék befejező formulájából ered: Boldogan éltek, míg meg nem haltak… És azután? A mesét elolvasva erre az „azután”-ra nemigen szoktunk gondolni. Legalábbis gyerekként nem. Pedig nemcsak a rossz, de a jó válasz is megüli a lelket. A mentálhigiénés szakember segítsége nemcsak gyerekeknek szól, hanem szüleiknek is, mivel ez a kis könyv „Megmutatja, hogy lehet és kell is beszélni a halálról, a szomorúságról, a dühről, a bűntudatról – és mindenféle érzelemről, amely a gyász gyakori kísérője” – olvashatjuk a bevezetőben. Singer Magdolna, aki Polc Alaine tanítványa, hospice- és gyásztanácsadó, itt hangsúlyozza: nem szabad titkolózni, vagy merő jó szándékból „hazudni”, azaz ködös történeteket kitalálni, egyrészt, hogy saját fájdalmunkat leplezzük, másrészt, hogy a gyereket „megkíméljük”. Nézzük, ha röviden is, miben áll e könyv foglalkoztató jellege! A szerző (egyre bonyolultabb, egyre nehezebben megválaszolható) kérdéseket tesz fel, pl. Láttál-e esetleg elütött kutyát, macskát, sünit az úton? Mit éreztél, amikor elpusztult kedvenc háziállatod? Aztán jönnek az elhunyt emberekkel (ismerősössel, nagyszülővel, szülővel, testvérrel stb.) kapcsolatos kérdések. A halál megértetése végső soron arra megy ki, hogy elfogadjuk: élve vagy halva (hiszen mi is meghalunk) részei vagyunk a Nagy Egésznek. Az élet és a halál rendje alapvető jelenség a természetben, az Univerzumban. Senki nem maradhat egyedül a gyász feldolgozása során. A gyerekek szintjéhez alkalmazott szöveget Rutkai Bori színes illusztrációi kísérik. A kötet utolsó lapjaira a gyermekolvasó rajzolhat. Nem könnyű feladat megrajzolni még egy élettelen kisállatot sem, de a lélekről, a világmindenségről, az emlékekről, a haragról, a szomorúságról, a szeretetről a gyermekben kialakult belső képet papírra vetni az igazán fogós feladat.

Csokonai Attila

A Hold és a világűr – Otthonunk a Föld. Tessloff és Babilon, DVD; Gyárfás Endre: Történelmi kalandok. Napraforgó Kiadó, 110 old., 3990 Ft; Mark Twain: Puddingfejű Wilson. Holnap Kiadó, 184 old., 2300 Ft; Marti, Tatjana–Walther, Max: A vasút. Tessloff és Babilon, 26 old., 2750 Ft; Molnár Ferenc: A kékszemű. Móra Kiadó, 48 old., 1990 Ft; Muzaffer Izgü: Közhírré tétetik. Napkút Kiadó, 93 old., 1400 Ft; Singer Magdolna: Boldogan éltek, míg meg nem haltak… És azután? Móra Könyvkiadó, 48 old., 1111 Ft; Sissi, Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja. 48 old., 2990 Ft; Szepes Mária: Fityfiritty. Móra Kiadó, 40 old., 1690 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2017/4. számaA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsonyNKA
Belépés