Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Osvát Ernő
Aforizmák
Csibi
tűzoltó lesz
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Osvát Ernő <br> Aforizmák Csibi<br>tűzoltó lesz
Álmodunk, olvasunk, tanulunk és játszunk

Álmodunk, olvasunk, tanulunk és játszunk

Meseutca, felhőgyár, kiscsacsi és borz
Lorenz Pauli –Kathrin Schärer Hű, de bátor! c., nagy alakú, inkább pontosan, mint meseszerűen illusztrált kötetben, mely a kicsiknek szól, négy barát kel versenyre. Ki a legbátrabb közöttük: a kisegér, a csiga, a béka vagy a veréb? Ki milyen próbát áll ki, hogy megmutassa, mennyire bátor? A képeskönyv, amelyet Földényi Júlia fordított, kellőképpen vidám is, komoly is. Utóbbin azt értem, néha nem az a bátorság, hogy valami elképesztő, veszélyes dolgot viszünk véghez.
Örömmel hívom fel a figyelmet egy török író könyvére, ami eléggé ritka alkalom. Mevlâna Idris Zengin Csengő-bongó meseutca c. kötetében találkozhatunk a macskával, aki megirigyli a vándormadarakat, egy beszélő kutyával (hozzávágtak egy lexikont, amiből minden tudás átszállt a fejébe), a meséket jó pénzért vásárló emberrel, de van itt három szúnyog, akik a valóságot összetévesztik egy képpel, és nagyon rosszul járnak, és hadd említsem a krokodilt, amelyik egy kisfiú álmából került a Sárga Telefon utcájába… A török író meséi ötletesek, meglepőek, olyik vidám, másik pedig szomorú. Mindenesetre varázslatos világot tárnak elénk, amelynek egyes részleteit láthatjuk Daģistan Çetinkaya képein. (Fordította Sipos János.)
A kamasz-(pöttyös) könyvei által népszerűvé vált írónő, Balázs Ágnes Torkos Turpi és a felhőgyár c. kötete, amely Kun Fruzsina színes illusztrációival jelent meg, a kisebbek kedvence lesz, hiszen a Már tudok olvasni sorozatban jelent meg. „Hogy kicsoda Torkos Turpi? Egy árván maradt kismanó, aki korán ráébredt arra, hogy turpisság nélkül nem boldogulhat a világban.” Torkos Turpit egy szélvihar sodorja a felhőgyárba, ahol a munkások (heten vannak!) arra kérik, tegyen igazságot köztük. Melyikük munkája ér a legtöbbet, melyik felhőalakzat a legszebb. A nagytiszteletű vendéget nem illik noszogatni, a felhőgyári munkások türelmesen várnak a döntésre. Turpi visszavonul, bezárkózik szobájába és… a rengeteg torkoskodástól kigömbölyödik, mind nehezebbé válik… De a folytatást és a megoldást már nem árulhatom el. Balázs Ágnes új műve üde kötet, pompás színekkel.
Osvát Erzsébet A szerencsét hozó kiscsacsi c. kötete fél tucat mesét kínál a kis olvasóknak. Olvashatunk például a három fehér harisnyás nyírfácskáról, akik tulipánná akartak változni, a kiscsacsiról, amelyik szerencsét hoz 8 éves, árva gazdájának, a királylányról, aki elfelejtett nevetni, öregapóról és öreganyóról, akiknek csodás módon lesz előbb egy kisfiúk, aztán egy kislányuk, a rongyos ingű, lyukas kalapú, foltos nadrágú madárijesztőről, akiből hóember lesz, a jóságos Békombákom királyról, akinek kezdetben nincs utóda és a… A népszerű írónő finom tónusú, jóra intő, a szeretetet középpontba állító írásaihoz Kass János készített művészi rajzokat.
A mesélő, Békés Pál Borz a sámlin c., az író életműsorozatában megjelent kötetében, beköltözik egy közepesforma, régi bérházba. Kiderül, hogy egyik szomszédja egy borz, akit – nem elírás – Szűcssebestyénnek hívnak. A nyugdíjas illető (nem mondhatjuk, hogy állat, jószág, stb.) gyakran üldögél ajtaja előtt, sütkérezik, szivarozik és ha kérdezik, szívesen mesél. Például B. B-ről, amerikai rokonáról, Bűzös Borzról. Aztán a mogyoróbogyófáról, amelyet ebből az udvarból kellett kimenekíteni, mert egy fűrészes ember már éppen ki akarta vágni. Egy napon nagyon letörtnek látszik, nem csoda: nála vendégeskedik Kóborz. A kóborz általában bohó, csakhogy ez savanyú, búskomor alak, mert borúlátó. Hogyan sikerül elérni, hogy derűt lásson? A Szűcssebestyén tanítójának számító Azúr Borz, a borzak borza valódi bölcs és esőcsináló. Az ő története csakúgy leköti az ifjú olvasót, mint hősünk nagy dilemmája: igazságot kell tennie a borzok két pártja között. Tudniillik, a rókák és a borzok között ősidők óta feszült a viszony. Nem csoda, utóbbiak egyszerűen elfoglalják a borzvárakat, amikor azok elkészülnek, és kiszorítják belőlük építőiket. Békésnek ezúttal is sikerült egy eredeti, az átlag színvonal feletti művet írnia, arra bizonyíték e Kalmár István által humorosan illusztrált kötete.

A holdbeli fickó és a tanító tréfamester
„Álomfickó a holdbeli ember… Különös legényke…Tarka a ruhája és a köpenye úgy lobog utána, mint a denevér szárnya… Széles karimájú kalap van a fejé, az arca kerek, akárcsak a holdvilág, a szeme ravasz, és úgy csillog, mint a legszebb borostyánkő.” A továbbiakban azt is megtudni róla, hogy nagy, piros esernyője van, azzal ereszkedik le a magasból. Barsi Ödön Álomfickó meséi c. kötete Béluska és Álomfickó közös, különös, mesei (vagy mesés) kalandjait mondja el 26 fejezetben. Az író ötleteit érzékeltetni akarva csak néhány esetet idézek fel: egy kivájt görögdinnyében a tóhoz gurulnak, ahol pecáznak, és találkoznak a nagyszakállú, vidám törpével, Pipókával. Az eredményes horgászat után halászlevet főznek. A varázserdőbe magukkal viszik Évikét és Erzsikét, a kisfiú pajtásait. Itt tündérekkel találkoznak, és magával a Tündérkirállyal és a Tündérkirálynővel is. Egyszer Béluska mesekönyvei kinyílnak, és előlépnek az ismert mesehősök: az állhatatos ólomkatona, Grimm-mesék hősei, Maugli A dzsungel könyvéből és Hétszűnyű Kapanyányi Monyók a magyar népmeséből. Egy megható fejezetben a kisfiú fájdalmas felismerésre tesz szert: vannak gyerekek, akiknek nem jut sütemény, édesség. Utolsó mákos rétesét egy éhes, szegény kislánynak adja. Minden fejezet végén megszólal a kakas, a hajnalt jelezve, mire a nap felkel, Álomfickónak a holdon kell lennie. „Nagyon sok kisfiú van a világon, mások is szeretnék hallani a meséimet” – indokolja végleges távozását. Az író változatos hangulatú, jóra buzdító, nem egyszer ismereteket közlő meséihez B. Szeleczky Piroska színes és fekete-fehér rajzai társulnak, érzékeltetik, milyenek voltak régen a mesekönyvek. (A kötet ugyanis a 40-es évek egyik sikerkönyvének felújítása.)
Naszreddin Hodzsát, azaz Naszreddint, a tanítót több nép is a magáénak vallja: törökök, irániak, afgánok, üzbégek. Valóban élt-e, mégpedig a 13. században, vagy pedig csupán legendai alakról van szó, lényegét tekintve, legalábbis nekünk magyaroknak mindegy is. Nekünk azok a történetek a fontosak, amelyek a 16. századtól kezdve az arab-török (mohamedán) világban terjedni kezdtek, és mára az ún. világirodalom részeként nálunk is ismertek és kedveltek. Hogy miért? Mert humorosak, bennük anekdotikus formában erkölcsi példázatok és fontos tanulságok, nem túlzás: mély bölcsességek rejlenek. Most egy török költő 42 prózakölteményét, rövid verses meséjét olvasva ismerhetjük meg a rengeteg Naszreddin-tréfa egy részét. Mustafa Ruhi Şirin kötete címe szerint ő A világot kinevető ember, e verseket olvasva és Ferit Avci rajzait nézegetve úgy vélem, a világot megnevettető és elgondolkodtatásra késztető is. (Fordította Csáki Éva.)

Mesék és receptek
Gaál Zsuzsa Vacka-kóstolója mindenekelőtt a 2008-ban indult és 2011. november 19-től megújulva folytatódó (MR 1 Mese-sáv) Vacka Rádió hallgatóinak okoz örömöt. Hiszen a szerző mesél, olyan érdekes figurákról, mint amilyen Pumpusek bácsi, a nyugalmazott csőkutya, Zűrös Pertli, az óvodás korú kismacsek vagy Pötty Zorka, a Fürkész újság filctoll-díjas cinkeriportere, vagy dr. Roóz Márton, a Hókupackavacka háziorvosa. És olyan különös eseményekről, mint amilyen Sztrapacskamacska szülinapja, olyan rendkívüli dolgokról, mint amilyen a buborékértelmező kéziszótár, vagy Zuzmorc metrója. Minden fejezet végén valami finomság receptje található, elképesztő nevekkel: Speciális ukmukfukk,Cakkos pocakos, Tétova piskóta őszi latyak módra, de a Vasárnapi kütyü sem akármi. A recepteket Német Józsefné Baksa Judit állította össze, Kispupák Zsömle szakácskönyvének szereplőit Faltisz Alexandra örökítette meg. A szerző szándéka minden bizonnyal megvalósul a végére: a gyerekek olvasókká és ínyencekké válnak.

A lovagkirály megmentése
Fabian Lenk az angolok legendás királyáról, Oroszlánszívű Richárdról írt izgalmas krimit a 9–12 éveseknek. S mivel műve a már jól ismert és népszerű Idődetektívek sorozatban látott napvilágot (8. köteteként), tudjuk, hogy Julian, Kim, Leon és a rejtélyes macska, Kija újabb időutazáson vesz részt, ezúttal a 3. keresztes hadjárat korába, 1194-be kerülnek, amikor is a Szentföldről visszatérő lovagkirályt (európai, keresztény) ellenfelei fogságba ejtik. A váltságdíj olyan nagy, hogy megingathatja Anglia pénzügyi helyzetét. Kik és hol tartják fogva Richárdot? Ki segít az ifjú detektíveknek? Az izgalmas történet hiteles történelmi eseményeken alapszik, a kötet függelékében (Szószedet) ezeket röviden megmagyarázzák. Almud Kunert illusztrációi visszaadják a történet feszültségét és hitelességét. ( Fordította Sárossi Bogáta.)

 

 

Őskori „szörnyek” és mai kedvencek
Sabine Stauber – Maximilian Walter Dinoszauruszok c. kötete nagy érdeklődésre tarthat számot a Mi micsoda junior sorozat köteteit olvasó, gyűjtő gyerekek körében. Tomi és Jancsi ellátogat a Dinoszaurusz-parkba, ahol megcsodálják a hatalmas dínókat, amelyek persze nem valódiak, hiszen azok 65 millió évvel ezelőtt kihaltak. További kérdések vetődnek fel velük kapcsolatban, pl.: mivel táplálkoztak a legnagyobb dinoszauruszok, melyek voltak növényevők és melyek húsevők, utóbbiak hogyan vadásztak. És a legizgalmasabb kérdés, amely a tudósokat is foglalkoztatja: hogyan, miért haltak ki. Rejtély. A kötet rejtvényeket, játékokat is tartalmaz, a felhajtható kukucskálók teszik igazán élvezetessé a kötet használatát.
A sorozat 4. darabja Tatjana Marti Lovak és pónik c. kötete ugyanúgy szép rajzokkal, és a fentebb leírt eszközök segítségével mutatja be sok gyerek kedvenceit. Egy csikó születését mondja el és ábrázolja elsőként a könyv, amely aztán elvezeti olvasóját egy lovastanyára, hogy megismertessen lófajtákkal, a lóápolással, a ló és lovasa vizsgáival. És válaszol további érdekes kérdésekre: Mit csinálnak legszívesebben a lovak, mit esznek a lovak, jó érzékeik vannak-e a lovaknak. (Mindkét kötetet Rónaszegi Éva fordította.)
Csokonai Attila

Balázs Ágnes: Torkos Turpi és a felhőgyár. Móra Kiadó, 40 old., 1690 Ft; Barsi Ödön: Álomfickó meséi. Fapadoskonyv.hu Kft.,157 old.; Békés Pál: Borz a sámlin. Móra Kiadó, 80 old., 2191 Ft; Gaál Zsuzsa: Vacka-kóstoló. Móra Kiadó, 104 old., 2990 Ft; Idris Mevlana Zengin: Csengő-bongó meseutca. Napkút Kiadó, 76 old., 1490 Ft; Lenk, Fabian: Oroszlánszívű Richárd. Scolar Kiadó, 157 old., 2250 Ft; Marti, Tatjana: Lovak és pónik. Tessloff és Babilon, 24 old., 2750 Ft; Osvát Erzsébet: A szerencsét hozó kiscsacsi. Holnap Kiadó, 56 old., 1900 Ft; Pauli, Lorenz –Schärer, Kathrin: Hű, de bátor! Scolar Kiadó, 2450 Ft; Şirin Mustafa Ruhi: A világot kinevető ember. Napkút Kiadó, 86 old., 1490 Ft; Stauber, Sabine–Walter, Maximilian: Dinoszauruszok. Tessloff és Babilon, 24 old., 2750 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2018/1. számaÉlet és Irodalom AlapítványA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsonyNKA
Belépés