Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Osvát Ernő
Aforizmák
Csibi
tűzoltó lesz
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Osvát Ernő <br> Aforizmák Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyv

Borbély László: Finita la commedia

Csokonai Attila - 2018.05.08.

A valóságnak nincs határa

Az idén ötven éves Borbély László (nehézatlétikára szakosodott) sportújságíróként kezdte, aztán 2002-ben megnyerte az Európa Tárca–Visegrádi Tárca pályázat nagydíját Az antikvárius című művével, s attól az évtől kezdve folyamatosan jelennek meg novellái, elbeszélései. Koncz Gábornak ajánlott Csicsa c. drámájából született meg Az utca napos oldalán című kisregénye, amely közös kötetben látott napvilágot a címadó A lándzsa Longinusával, amely ugyanebbe a műfajba sorolható. Borbélynál az ökölvívás világa, a sokaknak talán nem tetsző küzdősport etikája fogalmazódik meg. A szépprózaírás közben jutott ideje a portré- és interjúkötetekre (vagy fordítva, de ez nem túl lényeges). Egy válogatott és új elbeszélésekből álló kötet, a Finita la commedia ismertetése esetén talán megengedett nem csupán erről az új műről írni.

Nem időrendben: megírta Koncz Gáborral közösen a színész életrajzi kötetét (Kaszkadőr nélkül), Egy önveszélyes ember a címe annak a kötetének, amelyet a Kairosz Kiadó adott ki „Magyarnak lenni” sorozatában, s amelyben a Kossuth-díjas színésszel, Reviczky Gáborral beszélget a szerző. Ugyanitt jelent meg A rivaldától a vérpadig, amelyben Dózsa László színművész a beszélgető-partnere. Közös munkájuk eredménye a Bohóc vérben és vasban. Dózsa Lászlóra kell ráismernünk új kötetének a korábbiakban még önálló, mostanra összefűzött írásának egyik darabjában (az Októberi szilánkok egyik döbbenetes hatású részében, A színész és sírásó című „szilánkban”.) Ama bizonyos Október, vagyis az 1956-os forradalom egy-egy eseménye több írásának is közvetlen tárgya. Ide tartozik a (Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság által meghirdetett Mai szívekben 1956 forradalma című pályázaton különdíjat nyert) Camus mosolyaaz Üzenet a ringből című első novelláskötetéből átvett Mire megvirrad, amelynek címe a híres francia rendező, Marcel Carné nagyhatású filmjének címét viseli. Ugyanígy Camus könyvének, A lázadó embernek a címe áll egy másik novellája felett. A kötet címadó elbeszélése összeköti az írások egyik csoportját a másikkal, az 50-es évek, kivált az októberi nemzeti felkelést felidéző írásokat az egyik jellegzetes pesti helyszínhez, a Mutatványosok teréhez kapcsolódó darabokkal. A kötet finom eszközökkel megformált szerelmes novellája a Sötétkék alkonyat.

Borbély riportjai, interjúi kétségtelenül jótékony hatással voltak írói készségének-technikájának fejlődésére, állapíthatjuk meg. Évekig gyűjtötte az anyagot Bűntelenek című regényéhez, méghozzá tanárokkal, pszichológusokkal, szociális munkásokkal, rendőrökkel, sportedzőkkel és bűnözőkkel beszélgetve. Az (ifjúkori) egyéni bűnök, a tanár-edző (második, végezetes) tragédiájához vezető kudarc mögött ott vannak a társadalmi feszültségek, amelyekről Borbély a szereplők gondolatain, sorsán át eleven nyelven beszél. Ez az ismeretanyag már Az utca napos oldalán című, cselekményes, és mély értelmű részekben gazdag művében is megmutatkozik. A több rétegű alkotás bepillantást enged a börtön, a sport és a (nem profi) színjátszás világába.

Az ábrázolt idő tágassága, amit harmadik jellemzőként nevezhetünk meg novelláinak új kötetéről szólva. A kötet élére helyezett, és a halhatatlan Zampano és Gelsomina figuráját megteremtő Federico Fellininek ajánlott Az átok száz év történetét sűríti magába: a tengeren túlra szökött (!) Molnár Andrástól az Újvilágból a dédapja egykori lakóhelyére látogató Joe Molnárig. A helyszínek nem akármilyenek: az Osztrák-Magyar Monarchia Fiume-Rijekástól, Ferencváros-Franzstadtostól, az Istriai-félsziget gyöngyszeme, Rovinj, valamint Velence. Későbbről az ezerszer áldott (Mándy és Fejes megörökítette) VIII. kerület. Nagyszerű érzékkel állította a kötet legelejére ezt az írását: az olvasó önkéntelenül belefeledkezik, ami azt jelenti, Borbély tud mesélni. Ne használjunk tudálékosan műszavakat, például narráció meg ilyenek, itt bizony a prózaíró mindeneket megelőző képességéről, a magával ragadó történetmondásról van szó mint nagy erényről. 1919-et idézi meg a Hazatérés, 1939-ben játszódik a Béke poraira, 1944-ben a Menekülés és menekülés, érzékeltetve az írónak régebbi korok iránti érdeklődését, megmutatva azt a képességét, hogy milyen jól eligazodik a történelemben, és milyen megjelenítő erővel képes felidézni a múltat. Nem elhallgatva kíméletlen véleményét bizonyos történelmi eseményekről. És mintegy keretbe fogja a kötet többi darabját a legelső novella és a kötet vége felé található Egy vándorcirkusz ócska padján.

Borbély László stílusát egyértelműen realistának ítélem, hiszem, ez az ő legfőbb erőssége (és nemcsak ebben a kiadványban). Lágyabb, líraibb részleteivel együtt, ahol a komor, kemény, nagyon is emberi tények legendává fátyolozódnak át. De már-már irodalmi (ami ugyanaz: intellektuális, művelt, olvasott) író a Feszület a ring felett című novellafüzérében, amelynek újságíró főhősét látjuk viszont az élete vége felé óbudai lakosnak, Krúdy Gyulának ajánlott Ködszurkálók Óbudán című művében, a válogatott és új elbeszéléseket tartalmazó kötete lezáró darabjában.

Egyik kötetének fülszövegében Müller Péter a szerző világ- és/vagy valóságközeliségét, kisregényének azon értékét dicséri, ami azt jelenti: az olvasó otthon érezheti magát Borbély hétköznapi, hibáikkal és tisztességükkel együtt ábrázolt, hús-vér szereplői körében, és ugyanakkor „felvillantja bennük »isteni származásuk« emlékét.” A Finita la commedia fülszövegét író Döbrentei Kornél két dolgot tart jellemzőnek Borbély novelláit jellemezve: „Ezek a művek, noha súlyos mondandókat görgetnek a magyar valóságról, befejezetlenek. Nem tűnnek lezártnak, nonstop folytatódnak. Nincs filozófiailag The End. Főleg Happy nem…” A másik: „… egyet mindenképpen tud a szerző, az élet nagyszerűségébe vetett hitet erősíteni.” Én ehhez még hozzáteszem: ebben az összeállításban aztán végképp lehet érezni Borbély elkötelezettségét, amennyiben szabad használnom ezt a marxista, baloldali, az ún. szocializmusban természetesen pozitív előjellel alkalmazott, vagyis kisajátított terminus technicust. Úgy vélem, szabad. Ne felejtsük: Other days, other ways.

Csokonai Attila

Borbély László: Finita la commedia
Válogatott és új elbeszélések
Hét Krajcár Kiadó
166 oldal, 2150 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2018/1. számaÉlet és Irodalom AlapítványA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsony
Belépés