Cseszkó Renáta: Shakespeare-idézetek
K. S. A. - 2016.01.20.
Idézetek a legnagyobbtól
Shakespeare immár az emberiség állandó kortársa, akit minden történelmi kor magáénak vall. Halálának (1616. április 23.) közelgő 400. évfordulója azonban külön aktualitást adhat Cseszkó Renáta munkájának. Az általa szerkesztett gyűjtemény 22 tematikus csoportba rendezve 350 idézetet ad közre a világ legnagyobb drámaírójától. A szövegeket Cseszkó filológiai alapossággal, angolul és magyarul közli, a magyar változatot az illető mű mesteri fordításában.
Ami a klasszikus szerzőktől vett idézetgyűjteményeket illeti, nálunk is Shakespeare a legtöbb bölcsesség, szólás számon tartott szerzője, őt Horatius követi. A nagy színpadi szerző legalább három drámájának címe eleve szállóige: Othello, Lear király, Romeo és Júlia. A drámaíró Shakespeare személyében a koronként megújuló kritika hol a lélekismerőt, hol a társadalombírálót méltatja. Shakespeare korának drámaírása még inkább mesterség, mint írásművészet volt, s a folyamatosan készített művek az életben adódó problémák megoldásához kínáltak, s kínálnak tanácsokat. A színművekből kiragadott, a darabok folyamatos színre vitele miatt is klasszikusnak minősíthető pár soros életigazságok legjelentősebb része a szerelem, házasság, férfi és nő tematikus csoportba tartozik.
Izgalmas kérdés, hogy melyik dráma melyik témának kedvez, s talán éppen a felhőtlenül vidám drámákban található a legtöbb hasznosnak, követendőnek minősülő életigazság. A Cseszkó által a boldogság címke alá sorolt kivételesen kevés, négy idézetből három is a Sok hűhó semmiért című mű második felvonásából való. Külön megszívlelendő közülük a következő: Boldogok, akik meghallják. / Mi a hibájuk és jóvátehetik (Fodor József fordítása). A hódolat tematikus csoportjában a legtöbb idézet A felsült szerelmesekből való. A Szentivánéji álom vezet a szerelem témájából vett idézetek forrásai között. Arany János e drámában így fordította a Pucknak osztott szöveget: Ámor úrfi nagy zsivány, / Tőle ily bolond a lyány.
A kötetben közölt angol eredeti idézetek a nyelvtanulóknak szolgálhatnak segítségül. Az eredeti és a számos esetben távolról sem szó szerinti fordítás együttes megismerése rávezetheti az olvasót a szövegértelmezés és szövegformálás lehetőségeire. Például a Szentivánéji álomnak a képzeletről szóló soraiban Arany János az eredetiben adódó fear (félelem) és bear (medve) rímelését a következőképpen fordította: Vagy képzeletben, éjjel megijedve, / Mily könnyen lesz egy-egy bokorbul medve?
A magyarul közölt idézetek 23 neves fordítótól valók. A névsorban első három: Áprily Lajos, Arany János, Babits Mihály. Utolsó három: Vas István, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor.
K. S. A.
Cseszkó Renáta: Shakespeare-idézetek
Tinta Könyvkiadó, 164 oldal, 1990 Ft
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A vérzés hiánya – Annie Ernaux: Lánytörténet
Tűzön-vízen át – Mark Haddon: A Delfin
„A legaljasabb és a legnemesebb dolgokra egyaránt képesek vagyunk” – Bene Zoltán
A határozottan szív alakú szirom – Interjú Géczi Jánossal
Különleges emlék egy csodálatos nagymamáról – Beszélgetés Finy Petrával