Rükvercben élni

Kerékgyártó István neve a legtöbb olvasóban az író regényhőse, Trüffel Milán figuráját hívja elő, a tabáni kalandorét, aki afféle utazó szélhámosként bejárja a századfordulós Monarchia területét.

A Trüffel-regényhez képest az Ünnepi Könyvhétre megjelent Rükverc című prózakötet óriási fordulatot jelent Kerékgyártó eddigi életművében, és a könnyed szószátyársággal is eljátszadozó történetmesélést egy megdöbbentő mélységeket bejáró, letisztult, szófukar és pontos mondatokból építkező próza váltja fel.

A Rükvercet bizonyosan prognosztizálhatjuk a jelen magyar prózatermés egyik meghatározó kötetének, és nemcsak azért, mert „mélyszocio” realizmusa párhuzamosan képes életre kelteni mind a rendszerváltás időszaka, mind napjaink társadalmi nihiljét, de ezt olyan hibátlan arányérzékkel teszi, hogy a mű gyakorlatilag egy szuszra olvastatja magát.

A hajléktalanná váló Vidra Zsolt néhol kirmiszerű története, ahogy a – szintén remekül eltalált – cím is utal rá, visszafelé épül fel e könyvben. De nem csak a fordított kronológia által, hanem az író mintegy életút-dekonstrukciót végrehajtva rajzolja meg azt a folyamatot, ahogy egy már a fogantatása pillanatában az élet és a halál kockajátékának kitett sors megindul a maga pusztulásra ítélt útján. Az önállóan is működő novellákból felépülő regény szerkezete bezáruló kört alkot, amelynek végső pillanata (s egyben kezdete), szentimentalizmus nélkül mondhatjuk, torokszorító. Bár a kötet „hőse” mindvégig Vidra, valójában csupán mellékszereplője a maga történeteinek – annak a sodródó figurának a megtestesítője ő, aki csak asszisztál az élete alakulásához, akivel megtörténnek a dolgok, és tökéletes bábunak bizonyul mások törtető, kegyetlen vagy mélyen közönyös játszmáihoz. Hogy mi teszi mégis tragikus hőssé és nem balekká Vidra Zsoltot? A sorsszerűség, és a csúffal mindig párhuzamosan megjelenő szépség. Ezt formálja meg annyira eltaláltan Kerékgyártó, aki a Rükverc minden történetével egyúttal át is lépi a realizmus határait.

Hatalmas élet- és élményanyagról árulkodnak e regény egyes novellaepizódjai; ahol kell, ott kendőzetlen, kíméletlenül nyers naturalizmussal ábrázolva. Az a fajta hitelesség ez, amit „nem lehet kitalálni”, kevés lenne hozzá minden fantázia. Kerékgyártó István Csáth, Kosztolányi, Sarkadi Imre novellahagyományát folytatja méltó módon, ugyanakkor bekapcsolódik a kortárs magyar dráma Háy-, Egressy-, Parti Nagy-féle vérkörébe is: némelyik történet szinte önálló színdarabként működik. Ez utóbbira már a színházi szakma is ráérzett: a Rükverc dramatizált változatából várhatóan ősszel színházi bemutató lesz.

L. E.

Kerékgyártó István: Rükverc
Kalligram Könyvkiadó, 182 oldal, 2500 Ft