Agyutazás

A „Science in Fiction” című sorozatban török szerző művével rukkolt elő a Typotex Kiadó.  Levent Mete Ríka agyában című regénye valódi „pszi-fi”: az író a lélektan bugyraiba kalauzolja olvasóját.

A történet szerint beköszöntött az emberiség számára az idő, amikor a tudomány képes második életet adni. A test pusztulása után az agy tovább élhet – a Második Élet Központja akváriumszerű tartályaiban emberi agyak ezreit tárolják. A nemkívánatos személyeket a hatalom halál helyett „második életre” ítéli, ám néhányan az akváriumokból megszöknek, és még élő emberek agyába bújva válnak vándor lelkekké. Ilyen a regény főhőse, Pepko is, akit zsarolással vesznek rá arra, hogy jusson be Ríka agyába. Nem véletlenül: a veszélyes elemek után szaglászó felügyelő úgy gondolja, Ríka ellenzéki apja öngyilkossága után saját lányának agyában bujkál.

Miután Pepko bejut a kijelölt agyba, a regény izgalmas játékkal ábrázolja világa megkettőződését: kezdetben még egyszerre érzékeli Ríka környezetét, gondolatait, érzelmeit és a régi Pepko életét.

Ríka apja lánya és Pepko gondolatainak segítségével barátokat, rokonokat hív elő, hogy velük együtt találják meg azt a ládát, ami az apa szerint az egyetlen eszköz lánya életének megmentésére. A kis csapat úgy kel útra lélek mélyébe, akár Dante a Pokolba. A Fekete és Fehér Ríkává kettéváló főhősnek a ládában talált régi babája segítségével kell majd egyesülnie.

A török szerző nemcsak a lélektanból ismert tudatalatti álomszerű, metaforikus világát festi meg történetében, de felsejlenek az ókori mitológia utazástörténetei is, hiszen a lélek mélységei sokkal szédítőbbek a materiális, testi valóságnál. Rétegei magunk által teremtett lényeket, ismeretlen tájakat rejtenek, melyekből Levent Mete elénk varázsol néhányat: a Hazugokat, a Változás Városát, az emberevő polipokat, a Vér-óceánban élő gyilkosokat… Ezeket legyőzve egyesülhet végül Fekete és Fehér – válhatunk azonossá önmagunkkal.

A történetnek nemcsak a befejezése (Pepko újabb transzmutációja) ébreszt ambivalens érzéseket, a szerző gyakran következetlen teremtett világa fogalmait illetően is (például az agy és a lélek kettőssége tekintetében). Vérbeli (azaz agybeli) kalandregény lévén mégis nehéz elszakadni tőle.

A mű felvetette dilemmák Dürrenmatt Fizikusokja és a klasszikus disztópiák óta nem újkeletűek: felelős-e a tudomány, ha felfedezéseit rosszra használják; meddig terjed az egyes ember cselekvési lehetősége, ha már a gondolatait is ellenőrzik; a családot vagy az eszmékhez való hűséget kell-e választani? És végül: legyőzhetők-e saját démonaink?

Laik Eszter

Levent Mete: Rika agyában
Fordította Tasnádi Edit
Typotex Kiadó, 256 oldal, 2500 Ft