Könyvhét <br> 2021
Móra Kiadó
újdonságai
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
Móra Kiadó <br> újdonságai Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Könyv

Majtényi György, Mikó Zsuzsanna, Szabó Csaba (szerk.): Kommunista kiskirályok

Laik Eszter - 2021.01.14.

Az „új ember” bukása

„A marxizmus szerint azt, hogy valami erkölcsös-e vagy erkölcstelen, helyes vagy helytelen, jó-e vagy rossz, nem lehet levezetni semmiféle természetfölötti örök elvből, sem a józan észből, sem az emberi természet örök és változatlan sajátosságaiból. (…) Mi az erkölcsünket a proletariátus osztályharcainak érdekeiből vezetjük le.” Íme, a kommunista erkölcsfilozófia veleje, melyet egy kommunista újságíró, 56-os mártír foglalt össze – aki tehát minden bizonnyal hitte, amit leír. Húsz levéltáros-kutató vállalkozott arra, hogy egy megjelenésében is impozáns, vaskos kötetben nyújtson betekintést a fent taglalt erkölcsi rend önmagát felszámoló bomlásába, a lenini „új ember” eszményéhez vezető – kezdetben talán sokak számára magasztos – eszme teljes csődjébe. A fenti idézet a kötet Bevezetőjében olvasható.

A Kommunista kiskirályok című tanulmánykötet azokat az emberi-társadalmi zsákutcákat mutatja be a történettudomány eszközeivel, amelyek szimbolizálják egy rendszer működésképtelenségét, a hatalom és a hatalommal felruházott, ám annak gyakorlására alkalmatlan személyiség torzulását, és mindennek kihatását az egyszerű emberek életére. Kevés találóbb elnevezés akad a kiskirályoknál, hiszen a totalitárius rendszerek a melegágyai az olyan csinovnyikok kitermelődésének, akiknek ugyan korlátozott a tekintélyük, a cselekvési körük (néha nevetségesen kis terrénumra szűkül), de mintha épp ezt kompenzálnák a megdöbbentő túlkapásokkal. A Majtényi György, Szabó Csaba, Mikó Zsuzsanna szerkesztette könyv bőségesen vonultat fel esettanulmányokat az ország minden szegletéből, korábban soha fel nem dolgozott történetek részleteit feltárva, miféle piszkos ügyletek zajlottak a pártrezsim – nem is annyira színfalai mögött, sokszor meglepően nyíltan.

A könyv jóval több, mint oknyomozó riportok összessége a korabeli kiskirályok bűneiről. Minden egyes fejezet – egy-egy „kiskirály” tetteinek és életútjának felgöngyölítése – bevezet a pártállam működési szisztémájának valamely sajátosságába, amely segít megérteni az adott esetet. A felsőnyéki téeszelnök sikkasztásait taglaló fejezet végén a szerző Aradi Gábor a korabeli korrupciós viszonyok hátterét festi fel: a leállított ’68-as reformok ellenére exportorientált maradt a magyar gazdaság, a vezetőknek tehát figyelembe kellett venniük a piaci követelményeket. Ennek megfelelően gyakran gyors, határozott döntéseket kellett hozniuk, ami adott esetben ellene ment a pártutasításos tervgazdaságnak. Ez aztán konfliktusokba torkollott, és a vezetők gyakran választották a „nem-hivatalos” megoldásokat. A Seress János zalaegerszegi párttitkár viselt dolgait taglaló fejezetben Káli Csaba a Rákosi-éra kinevezéseinek szociológiáját is nagy alapossággal elemzi: az úgynevezett „káderforgó” arra szolgált, hogy egy-egy régióban a kinevezett funkcionárius ne „melegedhessen meg”, ne tagozódjon be a vidék életébe és alakítson ki közeli kapcsolatokat, vagyis folyamatosan ide-oda dobálták az országban embereiket; a felső vezetés emellett erősen preferálta az agglegényeket, akiknek nincsenek családi kötelmeik. Így aztán rengeteg deviáns, pszichésen sérült személy kezébe került hatalom. Seress János erőszakos nőügyei azt példázzák, hogy a kimondatlanul „cölibátusra” kényszerített vezetők hogyan használták a hatalmukat nőszerzésre. Vagy egy másik eset: az akaratlanul gyilkossá váló Heves megyei munkásőrparancsnok, Zábráczki Ferenc ügye, amelynek a nyomozati anyaga a mai napig nem lelhető fel – tudjuk meg Cseh Zita alapos tanulmányából. Ebben a részben a Munkásőrség, e korabeli „hibrid” szervezet történetéről olvashatunk az események hátterét megvilágítandó. A „bűnös” fegyver például, amelyet Zábráczki véletlenül elsütött egy vadászat során az autóban, és megölte vele a sofőrt, a forradalom idején begyűjtött, a Munkásőrség tulajdonába került fegyverek közül való volt, amelyet a parancsnok saját szakállára átalakíttatott, fegyverviselési engedélye azonban nem volt hozzá.

A kötetben „nevezetesebb” szereplők is akadnak, így a botrányiról talán legelhíresültebb, miniszterségig bukdácsoló, keményen alkoholista Czinege Lajos ügyei (egykori sorkatonák között oly jól ismert, rettegett név), vagy a nyolcvanas éveket lázba hozó hortobágyi „libaügy” szereplői közül például Sikula György. (A saját zsebükre játszó téeszvezetők ügye akkor lett országosan ismert, amikor Csoóri Sándor az esetet feldolgozó forgatókönyve alapján Sára Sándor rendezett belőle filmet Tüske a köröm alatt címmel.)

A kötet némelyik története antik drámák pillanatait villantja fel a pitiáner hatalom és a nyomorult kiszolgáltatottak összecsapásáról, más esetek inkább Švejk-szerűen groteszk, ma már megmosolyogtató emberi botlások kaleidoszkópjai. (Az olvasóban nem egyszer idézik meg Bacsó Péter remeklését, A tanút, amely ennek az abszurd világnak örökérvényű sűrítménye.)

A Kommunista kiskirályok egyszerre történelemkönyv, sajtótörténeti kuriózumok tára, dokumentumgyűjtemény és – semmiképp nem utolsósorban – lepárlódik esettanulmányaiból a hatalom természetének filozófiája, melyhez a Bevezető szolgál kiváló előtanulmányul.

Laik Eszter

Majtényi György, Mikó Zsuzsanna, Szabó Csaba (szerk.): Kommunista kiskirályok
Libri Kiadó, 408 oldal, 3999 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*: