Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyv

Nermin Yıldırım: Az álmokat nem szabad elmesélni

Szepesi Dóra - 2023.10.18.

Nermin Yıldırım Az álmokat nem szabad elmesélni című regénye Nagy Marietta fordításában, a Joshua Könyvek gondozásában jelent meg. A kortárs török írónő rangos nemzetközi díjak tulajdonosa, nyolc regényét és novelláit számos nyelvre lefordították. Idén az Irodalom Éjszakája programon első magyarul megjelent regénye képviselte Törökországot, és ez lesz a következő török könyvklub témája október 26-án, 18 órai kezdettel a Yunus Emre Török Kulturális Intézetben (1062 Budapest, Andrássy út 62.) Az eseményen a fordítóval Pál Laura beszélget.

„Elhallgatjuk azt, amiről leginkább beszélnünk kellene. Talán csak álmunkban fedjük fel, amit rejtegetünk.” – olvassuk a hátsó borítón a műről, amely a ki nem mondott szavak, a feldolgozatlan veszteségek, konfliktusok lélekpusztító következményeiről szól. A regény szálait az elhallgatások, titkok és álmok logikája szervezi. Főhősei, a 37 éves, már évek óta Barcelonában élő sikeres képzőművész, Eyüp, és a vele harmonikus házasságban élő spanyol feleség, Pilar. Érthetetlen, hogy mindezek mellett a férfi miért szenved álmatlanságban, vagy ha mégis elalszik, miért gyötrik rémálmok. Orvosa tanácsára elkezdi feljegyezni és értelmezni álmait, melynek nyomán régi, zavaros családi emlékek törnek rá. A múlt nyomait követve szembesül azzal, hogy miért távolodott el közvetlen környezetétől már egészen fiatalon, miért jelent neki problémát a gyerekvállalás a jelenben, miért és mikor siklott félre családtagjai élete.  Szembe akar nézni a múlttal – váratlanul hazatér Isztambulba.

Az író nagyregényében mesterien váltja a nézőpontokat, és hatalmas empátiával mutatja be szereplőit. Egy-egy fejezet a szereplők szemszögéből a jelenben játszódik, illetve emlékeket idéz, majd ezeket Eyüp egy-egy álom leírása követi, amiket próbál megfejteni. Felesége megijed, megdöbben, amikor nyom nélkül eltűnik spanyolországi otthonából, a rendőrség segítségével annyit sikerül kiderítenie, hogy felszállt egy Isztambulba induló repülőgépre. Első gondolata az, hogy valószínűleg felkeresi a családját, akikkel Spanyolországba költözve szinte minden kapcsolatot megszakított. Utánamegy és kezdetét veszi egy izgalmas nyomozás, amelyben az álomnapló lesz az események kulcsa. A regény egyik szála az álomnapló, amit a feleség otthon megtalál, és már a repülőn elkezdi olvasni. Isztambulban találkozik a családdal, náluk lakik és miközben rajta keresztül a családtagokat megismerjük, olvassuk az álomnaplót is – ezeket a fejezeteket a könyvben egy bagollyal jelölik. A család bemutatása és a naplóban leírt események váltakozva jelennek meg; és a regény végére összeáll a történet: egy kisgyerekkori traumára derül fény, ami Eyüp felnőtt életére is kihat. Ő akkor elmesélte anyukájának, amit látott, de a mama azt mondta neki, csak álmodta, és az álmokat nem szabad elmesélni… A történteket ezután mélyen a tudatalattijába ásta.

Az eseményeket a különböző szereplők nézőpontjából látjuk, és a szereplőket is így ismerjük meg. A háromgyerekes családkép normálisnak tűnik, ám érződik, hogy valami nem stimmel. Az apa viszonylag korán meghal, az anya ezért elutasító, szinte közönyös a gyerekeivel. Szerepét a nagylány, Müesser veszi át két öccse mellett. A legkisebb testvért, Eyüpöt második anyaként félti és neveli. Ő a „bezzeg gyerek” – sikeres az iskolában, jóképű, francia gimnáziumba és külföldi egyetemre jár, gyakorlatilag 14 éves korától nem él otthon – a bátyja, Veysel goromba vele és féltékeny rá.  Eyüp álmai kapcsán elmondja, mindig is érezte, hogy nem tartozik hozzájuk, mert a család többi tagja kirekeszti őt a köztük lévő szövetségből. Nem tudja, mi ez a titok, felnőttként csak azt érzi, hogy nem tartozik közéjük. A történet előrehaladtával Pilar egyre jobban megismeri férje családját és barátait, egyre tisztább lesz a kép. Az álomnapló végén rádöbbenünk, az anyját és két testvérét összekötő titokra, Eyüp rájön, hogy édesanyja azért mondta neki, hogy ne mesélje el az álmokat, mert valóság volt az, aminek kisgyerekként tanúja volt. Azért utazik Isztambulba, mert szembe akar nézni a múltjukkal, és föl akarja keresni az apja sírját.

Korunkban a traumafeldolgozás, a családtörténet felkutatása előtérbe került. Ez a regény is egy tipikusan 21. századi történet, mert traumák tárháza, emellett a török társadalomról is képet ad. Olvashatunk vallási, temetési szokásról és gyászszertartásról, feltárul a férfi-nő viszony, megtudhatjuk, miről fecsegnek, pletykálnak a nők a fodrász-kozmetikus üzletben, ahol egyébként a sógornő, Perihan dolgozik  – ilyen például a drasztikus, házilagos magzatelhajtás, a megesett lány sürgős férjhez adása, és a praktikák, hogyan tűnjön mégis szűznek a nászéjszakán –, de kapunk benyomást a katalán-baszk világról, és érezhetjük a párhuzamot a baszkok és a kurdok közt.

A szerző író, újságíró, Bursában született 1980-ban. Jelenleg Isztambulban és Barcelonában él; ezért egy kicsit eltávolodott a török világtól, tudja olyan szemmel nézni, mint egy Európa más területén élő ember, ennek köszönhetően műve árnyaltabb képet mutat. A Londonban élő és alkotó, magyarul is olvasható török írónő, Elif Shafak regényeit is ez a látásmód teszi különösen vonzóvá.

Szepesi Dóra

NerminYıldırım: Az álmokat nem szabad elmesélni
Fordította: Nagy Marietta
Joshua Könyvek, 357 oldal, 4300 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés