Osvát Ernő
Aforizmák
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Macskarácsony
A hanta banda -
Őskori kaland
Osvát Ernő <br> Aforizmák Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Macskarácsony A hanta banda -<br>Őskori kaland
Könyv

„Nyakig ülünk a sárban” – Interjú Erdős Virággal – Könyvhét 20

Orosz Ildikó - 2017.08.09.

[A Könyvhét megjelenésének huszadik évfordulójára készülve közreadott írás a netkorszak előtti időkből]

„Nem tervezem, hogy még valaha az életben verset írok…” – mondta tizenhét évvel ezelőtt Erdős Virág, és szerencsére nem tartotta a szavát. A közéleti költészet megújítójaként versei prózájához hasonlóan fontosak életművében. A Könyvhétben 2000-ben megjelent interjúhoz – technikai okokból – Szabó J. Juditnak a kilenc évvel később megjelent interjúhoz készített fényképét társítjuk. Ebből a számsorból – 2000, 2009 – jól látszik, hogy jövőre esedékes egy interjú Erdős Virággal a Könyvhétben.

„Nyakig ülünk a sárban” – Interjú Erdős Virággal

2000. augusztus 15.

Könyvhétre megjelent kötete, a Lenni jó narancsszínű, formás kis könyv, de aki figyelemmel kísérte az utóbbi időben többnyire az ÉS oldalain publikált írásait, az sejtheti, hogy a derűs külső nem épp felhőtlen történeteket takar. Erdős Virág először Korniss Péter Udvarok című fotóalbumához írt verseket, majd két évvel ezelőtt a JAK-füzetek sorozatban jelent meg önálló prózakötete, a Belső udvarok. A 32 éves szerzővel, új könyve kapcsán, jelen korunk emberi és írói lehetőségeiről, korlátairól beszélgettünk.

– A líra felől indultál, de egyre inkább magad mögött hagyod ezt a műfajt. Ugyanakkor a prózastílusod, igaz kevésbé, de továbbra is erősen vers-szerű, ritmizált, olykor rímes. Mit jelent számodra ez a kétféle kifejezési forma?

– Nem tervezem, hogy még valaha az életben verset írok, sőt a szövegeim önkéntelen líraiságát is egyre inkább nyűgnek érzem, mintsem erénynek. Tulajdonképp jobb szeretnék olyan hagyományos értelemben vett, igazi prózát írni, amiben nem feltétlenül a nyelv a főszereplő, nem szótagszámmal és metrummal küszködik az ember, hanem maga a történet viszi és teremti a szöveget. Egy vers akkor jó, ha az ember „kikever” magának egy privát költői nyelvet, és amit el akar mondani, azt ezen a mesterséges nyelvi szinten mondja el, vagyis mindvégig megmarad a saját körein belül, önmagával bíbelődik és voltaképp önmagában tetszeleg. Ez a fajta belterjesség a költészet esetében persze abszolút legális, a próza viszont eredendően extrovertált műfaj, annál jobb, minél kevésbé látszik ki a történet alól a nyelv, és ezáltal maga a szerző...

Az interjú teljes terjedelmében idekattintva olvasható

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2017/3. számamókus könyvek reklámfüzethosszú hajúmacskarácsonyszülinapirosszcsontCsibi állatorvos leszA hanta banda
Belépés