Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Osvát Ernő
Aforizmák
Csibi
tűzoltó lesz
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Osvát Ernő <br> Aforizmák Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyv

Orhan Pamuk: Cevdet Bey és fiai

Tasnádi Edit - 2018.03.07.

Orhan Pamuk színei

Az idei [2017] Könyvfesztivál fővendége, Orhan Pamuk, a 2006-os irodalmi Nobel-díj török kitüntetettje; lakóhelyét, tevékenységét és tematikáját illetően egyaránt monomániás ember. „Az őrültsége maga a zsenialitás” − mondja róla Umberto Eco.

1952-ben Isztambulban született, s a regényeiben leírtakhoz hasonló, jómódú, művelt és népes családban nőtt fel, s azóta is a város elegáns Nişantaşı negyedének lakója. Huszonkét éves koráig csak rajzolt és festett, s úgy képzelte, festő lesz, akkor azonban elhatározta, regényíró lesz, bezárkózott otthonába, és azóta ott ír. Témája legyen bármi, regényei játszódjanak bármelyik korban, a figyelmes olvasó minden művében felfedezheti az író szűkebb pátriájának megannyi elemét, családjának különböző figuráit, sőt ilyen-olyan alakban magát a szerzőt is. Talán a festői véna teszi, hogy már a regénycímei is színeket ígérnek.

Magyarországon a „fehér”-rel kezdtük. Korai posztmodern regénye két fordításban is megjelent: A fehér kastély, illetve A fehér vár a 17. századi Isztambulba kalauzol, ahol egy velencei rabszolga és egy oszmán tudós között létrejövő különös kapcsolat története ad teret az író egyik fő kérdésének: hogyan kötődik Törökország a Kelethez, illetve a Nyugathoz? A rendkívül komplex szöveg  érdekes módon szinte kalandregényként is olvasható.

Fehér, ám mozdulatlan világ jelenik meg a c. regényben. Az emigrációban élő Ka riportkészítés céljával utazik az észak-kelet törökországi Karsba, s az állandó lassú hóesésben megpróbálja megismerni a szomorú várost és lakóit. Munkanélküliekkel teli teázók, a hó miatt ott rekedt vándorszínház-társulat, a kendőviselet ellen tiltakozó és öngyilkos lányok, örmények és kurdok világa ez, ugyanakkor Ka számára a szerelem és a  boldogság reményét rejti... "Első és utolsó politikai regényem" − mondta az író a ról, de a politikát később sem sikerült elkerülnie, s a bírósági pereket és a szélsőséges nacionalisták dühét is meg kellett tapasztalnia.

A Fekete könyv bonyolult gazdagságával a kortárs irodalom kiemelkedő alkotása, talán a legtitokzatosabb Pamuk-regény. A újra helyszín Isztambul; a muszlim és a nyugati, a helyi és a globális, a modern és a történelmi között feszülő ellentétek megannyi formája tárul elénk, pedig sokszor mintha csak egy isztambuli útikalauzt olvasnánk... Galip, a főhős eltűnt felesége keresésre indul, ám  a keresésbe beleszövődnek a tárcaíró Celal különös történetei...

Emlékeim ehhez a színhez kötik Az új élet c. regényt is. "Egy nap olvastam egy könyvet, és az egész életem megváltozott". Az ezzel az emblematikus mondattal kezdődő regény hőse a titokzatos könyvből egy új élet ígéretét merítve a gyermekkor, az élet és a halál, utak, autóbuszok és vidéki városok sötét tónusú útvesztőjében keresi önmagát.

A nevem Piros c. regényt Pamuk "legszínesebb és legoptimistább" művének nevezi. A történet 1591 havas téli napjaiban Isztambulban játszódik. A miniatúrafestészet elégiájának tartott regény nyilvánvalóan újra a keleti és a nyugati kultúra összeütközéséről szól, ugyanakkor a miniatúrák világának szakértő enciklopédiája is, meg egy szerelem és egy gyilkos utáni nyomozás története is…

A Piros Hajú Nő hősnője  − mint kiderül − apa és fiú szeretője is volt. Krimi és szerelmes történet egyben ez a regény is; itt azonban Kelet és Nyugat kettőssége (és az apakomplexum problematikája) Szophoklész Oidipusz királya és Firdauszí Rusztem és Szuhráb-története révén jelenik meg.

Sokszínű mű Az Ártatlanság Múzeuma is, bár látszólag „csak” egy szerelmes regény, de Pamuk nem volna Pamuk, ha a szinte valószínűtlen „igaz szerelem” történetének ürügyén nem szólna újra az őt mindig foglalkoztató kérdésekről. A főhős az író kedves lakókörzetében tölti boldog-boldogtalan éveit, itt gyűjti a szerelmére emlékeztető tárgyakat. A szerző azóta létre is hozta a regényben pontosan leírt isztambuli utcában, illetve házban a tragikus szerelmi történet kézzel fogható emlékeit és a kor, a hatvanas-hetvenes évek hétköznapi tárgyait őrző múzeumot, amely a könyv 648 oldalán lévő jeggyel ingyen megtekinthető...

Egyik legvonzóbb műve, Isztambul a város és az emlékek, az önéletrajz, város- és művelődéstörténet sajátos ötvözete, az író szubjektív kalandozása a sokféle kultúrát ötvöző metropolis gazdag múltjában és sokszínű jelenében.

Mevlut, a joghurt- és bozaárus évtizedeken át járja az utcákat, gondolkodva önmagán, szerelmén és a sorson − az ő kissé naiv tekintetén keresztül egész más arcát, másféle színeit ismerjük meg a gomba módra szaporodó negyedeivel új arcot nyerő városnak (Furcsaság a fejemben).

A Pamuk-életmű megjelentetését vállaló Helikon Kiadó a Könyvfesztiválra időzíti a Cevdet Bey és fiai megjelentetését. Ez a nagylélegzetű családregény az Oszmán Birodalom végnapjaitól az 1970-es évekig követi nyomon a pozíciója megőrzéséért küzdő család három generációjának történetét, bemutatva a szultanátus összeomlásának és a köztársaság születésének veszteseit és nyerteseit.

Gazdag és színes a kínálat, tessék jönni dedikáltatni!

Tasnádi Edit

Orhan Pamuk: Cevdet Bey és fiai
Helikon Kiadó, 728 oldal, 3999 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2018/1. számaÉlet és Irodalom AlapítványA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsony
Belépés