Gyümölcsneveink elnevezései

A mai városi ember számára a biodiverzitást, a biológiai sokféleséget elsősorban a kutya- és macskafajták, továbbá a gyümölcsfajták sokfélesége jelenti. A gyümölcsfajták ismeretének alapja a névismeret. Pelczéder Katalin, a Pannon Egyetem oktatója hosszú évek munkájával gyűjtötte össze és rendszerezte gyümölcsneveink térben és időben egyaránt gazdag szókincsét. Jelen könyvében 450 Kárpát-medencei gyümölcs nevének történetét és eredetét mutatja be.

Pelczéder szótárszerű feldolgozásban az egyes gyümölcsneveket a legkorábbi, Árpád-kori előfordulásuktól kezdődően jobbára a XIX. század elejéig követi a teljesség igényével; onnantól fogva a nyelvjárási és pomológiai (gyümölcsismereti) forrásokat elsősorban a korábbi névanyag továbbélése vonatkozásában használja föl. A XIX. századtól ugyanis jelentős mértékben gyarapodott a nevek száma, ráadásul a névadás mikéntje is megváltozott, nagy számban jelentek meg a fantázianevek. Az újabb nevek közül ezért csak a legismertebbeket, legelterjedtebbeket tartalmazza a szótár.

Kiragadott példaként érdemes megemlíteni a szilvát. Az Árpád-korban bizonyos szilvafajták (dobzószilva, szír szilva) meghonosodására már vannak adatok, a házi szilvák termesztésbe kerülésének is ez a kezdeti időszaka. Szikszai Fabricius Balázs szójegyzéke 1590-ben ötféle szilváról számolt be, Lippay János pedig összesen tizenhét szilvanevet említett munkájában (1667). A legismertebb, máig páratlanul népszerű fajtát jelölő besztercei 1522 körültől adatolható, s névadója az erdélyi Beszterce városa.

Pelczéder nem feledkezett meg a mára különlegességnek számító gyümölcsökről sem. Például a som ótörök eredetű szó, helynevekben már a XI. század elején megjelent. Ősidők óta gyűjtött erdei gyümölcs (de kertekbe is ültették), hosszú életű, hagyásfaként is gyakori. A naspolya 1395 körültől adatolható. Vándorszó, megvan a latinban (mespilum, nespilum), az újlatin és szláv nyelvekben, a németben stb., végső forrása a görög.

A szerző gyűjtőmunkájának eredményeként a nyelvtörténeti adattár botanikusoknak, pomológusoknak, agrártörténészeknek, néprajzosoknak kínál segítséget, azonban az érdeklődők széles körét is vendégül hívja a Kárpát-medence többnyire endemikus (helyhez kötött), illetve őshonosnak tekinthető fajtáival való ismerkedésre. A kötet tehát hasznos olvasmány nemcsak a szakemberek, hanem általában a gyümölcsismeret és gyümölcstörténet iránt érdeklődők számára is.

K. S. A.

Pelczéder Katalin: Gyümölcsnevek szótára
Tinta Könyvkiadó, 221 oldal, 1990 Ft