Az uráli népek körében az eposzteremtés első hullámát a XIX. században a finn Kalevala és az észt Kalevipoeg képviselte. Ezek nem hajdani, töredékeire hullott eposzok újból összeállított változatai, hanem hazafias felbuzdulásból, bizonyos nemzeti célok elérése érdekében írt tudatos új irodalmi alkotások, amelyek anyagukat a népköltészetből merítették. A XX., sőt XXI. században sorra készültek el és jelentek meg egyes uráli népek eposzai. Jelentős részüket magyarra is lefordították, például jelen eposz szerzője, Pusztay János az észtek közé tartozó szetuk eposzát fordította le magyarra, s jelentette meg kiadójánál, a Nap Kiadónál (2017).

Az elsősorban nyelvészként ismert Pusztay János tudós felbuzdulásában alkotta meg a szamojéd mitológia és népköltészet elemeiből, ám magyarul a szamojéd műeposzt. Távoli nyelvrokonaink, a szamojédok (nyenyecek, enyecek, nganaszánok, szölkupok) Észak-Oroszország Arhangelszktől a Jenyiszej folyóig húzódó sávjában élnek. A nyenyecek mind az európai, mind az ázsiai oldalon, az enyecek, a nganaszánok és a szölkupok az Uráltól keletre, egy részük a sarkkör mentén, más részük valamivel délebbre. Pusztay Szomatu című műve eposzi kísérlet, amelybe a bedolgozott művek zöme a Tundraföldi öreg. Szamojéd mesék című válogatásból (Bp.: Európa 1975) származik.

Pusztay műeposzának legfontosabb előzményei egy tényleges szölkup eposz nyomai voltak, amelyeket Kai Donner finn nyelvész jegyzett fel a XX. század eleji gyűjtőútján. Eposz tehát a szamojédok körében nem maradt fenn, annál jelentősebbek náluk a hősénekek.

A Szomatu név egy tundrai enyec törzsnek a neve, amelyből egyes elképzelések szerint a szamojéd népnév is származik. Pusztay ezt a törzsnevet adta a műeposz központi alakjának, akinek élete, küzdelmei szolgáltatják az eposz témáját. Az eposz hősei csodás erejű lények, emberek, akik képesek egy rénhajtó ösztöke segítségével nagy magasságokba vagy távolságokra ugrani, felhőcsücskén utazni. Ők a központi alak, Szomatu segítői, akik hónapokon, akár éveken át nagy túlerővel is megküzdenek. A mű realista elemei révén betekintést enged a szamojédok világába, életébe, mitológiájába.

Az eposz nyolc énekből áll, s nyolc (ritkán kilenc) szótagos sorokban íródott. Bár maguk a szamojédok nem alkalmazzák, Pusztay tudatosan élt a gondolatpárhuzam vagy paralelizmus eszközével.

A szamojédok erőteljes asszimilációnak vannak kitéve, nyelveiket is egyre kevesebben beszélik. Kérdéses, hogyan fogadják majd Pusztay János bátor, magyar nyelvű eposzteremtő kísérletét, egyáltalán szereznek-e tudomást róla?

K. S. A.

Pusztay János: Szomatu. Szamojéd eposz
Nap Kiadó, 137 oldal, 2188 Ft