Babák magyar
népi viseletben
Macskarácsony
Kicsi Csascsi
és a rosszcsont madár
Csibi
tűzoltó lesz
Babák magyar <br> népi viseletben Macskarácsony Kicsi Csascsi <br> és a rosszcsont madár Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyv

Ron Aharoni: Ördögi körök

Laik Eszter - 2017.11.29.

A saját farkába harapó kígyó és a matematika

Bizton mondhatjuk, hogy Ron Aharoni izraeli matematikus nem a kockafejű tudósok társaságát gyarapítja, hiszen épp úgy foglalkozik filozófiával, költészettel, esztétikával és a viccek természetrajzával, mint a matek mélységeivel. Mi több, ezek összefüggéseit kutatja, amiképp új kötete, az Ördögi körök is kitűnő példája egy komplex problémának, amely valamennyi terület szépségét magában hordozza. Aharoni néhány egyszerű kis tréfából kiindulva fokozatosan mélyíti el az ördögi körök és a paradoxonok jelentőségének bemutatását mindennapi életünkben és a matematikában. Azt biztosan mindenki ismeri, hogy: „Olyan bizonytalannak érzem magam. Vagy nem is tudom…” Vagy ezt: „Soha nem hibázom. Egyszer már majdnem azt hittem, de tévedtem.” És van egy jópofa vicc az Istennek panaszkodó kismalacról, aki sérelmezi, mennyi csúfságot hordanak össze róla, hogy piszkos, falánk és tunya. Mire Isten így vigasztalja: Hát, ez tényleg elég nagy disznóság! Az ördögi körök valójában önmagukra hivatkozó állítások, saját farkukba harapó kígyók, melyek „varázsát” a kör megbontásával szüntethetjük meg, azáltal, hogy kívülről vetünk rájuk egy elemző pillantást – tanítja a szerző. S hogy miért ördögiek e körök? Egyfelől rafinált, gonosz kis csalások révén, másrészt könnyen begolyózik tőlük az ember, ha felül a ringlispílre. A „körben forgás szorongása”, ahogy a szerző fogalmaz, a filozófusokat is újító gondolatokra serkentették; Descartes halhatatlan megállapítása – „Gondolkodom, tehát vagyok” –, melyet a nyugati filozófia alapkövének tekintenek, épp ebből a szorongásból született. Az ördögi körök egy csomó matematikai „bűvésztrükkhöz” is felhasználhatók, amikor fából vaskarika módon bizonyítunk egy állítást és annak ellenkezőjét. Csakhogy ezeknek a ravasz eszmefuttatásoknak igen sok hasznuk is van: a kötet második részében a szerző a jó oldalát mutatja be a paradoxonoknak, amelyek előbbre vitték a tudományt. Ezáltal sikerült például szilárd alapokra helyezni a halmazelméletet, így jutott el Gödel nevezetes nemteljességi tételéhez, amely kimondja, hogy a számelmélet egyetlen értelmes axiómarendszere sem teljes. (Aki megriadna a mondat értelmezésétől, a könyvet olvasva meg fog világosodni.) Innen már csak egy lépés, hogy Alan Turing – a híres kódtörő, akinek emlékét a Kódjátszma című filmben keltették életre – megalkossa a mai számítógépek ősét, a Turing-gépet, s ezzel megnyissa az utat – nem a lehetetlen meghódítása, hanem épp a gondolkodásunk határainak felismerése előtt. 
Laik Eszter

Ron Aharoni: Ördögi körök. Az abszurd vicctől a Gödel-tételig. Typotex Kiadó, 206 oldal, 3200 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2017/4. számaA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsony
Belépés