A regény címe: Magyar

Ibrahim Müteferrika, a kolozsvári művelt protestáns fiatalemberből muzulmánná lett híres sztambuli tisztviselő és az első konstantinápolyi nyomda megalapítója, a törökországi emigrációban élő magyar fejedelem, Rákóczi tolmácsa. Az ő kalandos életéről szól ez a négyszáz oldalas történelmi regény. De nem csak. A mű két idősíkon játszódik, megjelenik benne a XVII. század vége, a XVIII. század első fele, illetve játszódik a modern korban, 2004-ben. A múltbeli eseményekről a magát kolozsvári születésűnek valló, iszlám hitre áttért, nyomdaalapító személy ír, mindvégig többesszámban, mivel elmondása alapján van egy ikertestvére… ám valójában ez egy írói fogás, ami vonatkozhat a Kelet-Nyugat kettősségére, a kettős éntudatra vagy egy mindmáig létező modern jelenségre, a kettős identitásra.

Történelem, egzotikum, kaland és mese - mindez egybeszőve a jelennel, mégpedig egy nem kevésbé izgalmas szál segítségével: Müteferrika történelmi naplóját Moszkvában egy antikváriusnál szinte véletlenül vásárolja meg valaki, és nem is sejti, mekkora kincsre bukkant! A modern kori részekben egy magyar nő, egy egyetemi tanár, bizonyos Kovács Onella és egy török úriember, Hayyam azt próbálják meg kideríteni, hogy a kézirat szerzője megegyezik-e a bizonyos Ibrahim Müteferrikával, aki megalapította az első nyomdát az Oszmán Birodalomban. Budapesten és Isztambulban folyik a lázas kutatómunka, közösen dolgoznak a részben magyarul, részben oszmánul íródott szövegen. Ellátogatnak Kolozsvárra az unitáriusokhoz is, hogy kiderítsék az igazságot. Regényében rengeteg történelmi személyiséget vonultat fel az írónő: XII. Károly svéd király, III. Ahmed szultán, Szavoyai Jenő herceg, Mikes Kelemen, Bercsényi Miklós, Rákóczi Ferenc és fia György, Van Mour holland festő, Levni oszmán miniatúrafestő, Zrínyi Ilona, Thököly Imre... Mivel a főszereplő bejáratos volt a szultáni udvarba, megismerhetjük közelebbről a miniatúrafestő-műhelyeket, az oroszlánketrecet, valamint a XVIII. századi Isztambul lüktetését; a gyakran pusztító tűzvészekkel, miközben pezseg a diplomáciai élet: olasz, francia, brit követek jönnek-mennek az oszmán fővárosban. A regény főhőse lépten-nyomon összeveti a keleti-nyugati kultúrát, és ő maga is megosztott, mivel eredetileg kolozsvári születésű, de később felveszi az iszlám hitet és eljár a kerengődervisekhez. A történetet még sok érdekes és titokzatos kép gazdagítja, megtudhatjuk például, milyen a szabadkőművesek beavatási szertartása, a kerengő dervisek rituális tánca. A könyvben mindvégig együtt van jelen Kelet és Nyugat, Ázsia és Európa.

A Magyar című könyv a magyar olvasóknak számos vonása miatt lehet érdekes. Itt van mindjárt az Ibrahim név - maga is mítosz -, amely az Ábrahám arab-török változata, jelentése: minden népek atyja. Van is egy pár Ibrahimunk, például a nagyvezír, aki a híres kőszegi ostromot vezette 1532-ben, és óriási fölénye ellenére alulmaradt Jurisics maroknyi várvédőivel szemben, így nem tudta Bécset sem bevenni. Majd Ibrahim Pecsevi, pécsi származású oszmán történész és krónikás, a kávéházak és Zrínyi kirohanásának első hiteles leírója. Végül, de nem utolsó sorban, itt van Ibrahim Müteferrika, akinek életéről máris elolvashatunk egy izgalmas, négyszáz oldalas regényt.

Szepesi Dóra

Solmaz Kamuran: Magyar
Az első török nyomda magyar megalapítójának kalandos élete
NapKút kiadó 2990 Ft
Fordította: Sipos Kata