A magyar könyvkultúra a Frankfurti Könyvvásáron
2014.09.15.
Idén október 8-án nyílik a világ könyvkiadásának minden szempontból legjelentősebb és legnagyobb léptékű rendezvénye, a Frankfurti Könyvvásár, immáron 66. alkalommal. Az idei vásár díszvendég-országa Finnország lesz, amelynek irodalmát a szervezők tájékoztatása szerint 60 szerző képviseli.
A németek idén is kitettek magukért: a finn könyvkiadásból 130 kötetet fordítottak le. (A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak három évvel ezelőtt volt díszvendége Finnország, a négy skandináv állammal, Dániával, Norvégiával, Svédországgal és Izlanddal közösen. Ebből az alkalomból a magyar kiadók 120 könyvújdonságot jelentettek meg az északi országok szerzőitől.) Egyébként a Frankfurti Könyvvásár Igazgatósága három évre előre bejelentette, mely országok lesznek a díszvendégek: 2015-ben Indonézia, 2016-ban Hollandia és Flandria, 2017-ben Grúzia könyvkultúrája és kortárs irodalma mutatkozik be.
Jürgen Boos, a Frankfurti Könyvvásár igazgatója beharangozó sajtótájékoztatóján elmondta, hogy idén minden eddiginél nemzetközibb lesz a vásár, a kiállítók 64%-a külföldről érkezik, így csupán 36% a német kiállító. Az előzetes jelentkezések szerint a kiállítók száma azonban csökken, kb. 7000 önálló standot lehet majd fölkeresni, ami a korábbi esztendőkhöz képest több mint 3%-os csökkenést jelent. Az okot azonban nem a könyvkultúra, a könyvpiac visszaesésében kell keresni, hanem az egyre erőteljesebb nemzeti koncentrációban, jelentős könyvpiaci szereplők vásároltak föl cégeket, nagyon komoly fúziókat jelentettek be.
Magyarország a közép-európai térség egyik legrégebbi kiállítója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése négy évtizede épít és működtet nemzeti standot. Az átriumos kialakítású, igényes és látványos elemekből álló, vadonatúj magyar stand tavaly debütált. A belülről megvilágított magasított elemeken, tornyokon szereplő színes fotók Magyarország emblematikus kulturális intézményeit, térségeit jelenítik meg. Társkiállítóink könyveivel együtt kb. 800, külföldön is figyelmet érdemlő hazai és határon túli újdonsággal igyekszünk képet adni könyvkiadásunk aktuális terméséről, hangsúlyosan bemutatva a magyar irodalom, gyermekkönyvkiadás és a hazai társadalomtudomány kínálatát. A magyar stand hagyományosan találkozó- és tárgyalóhelyet biztosít mindazon magyar kiadók képviselőinek, akik a Frankfurti Könyvvásáron üzletet szeretnének kötni.
Sok évtizedes hagyomány, hogy Európa egyik legrangosabb kulturális elismerését, a német könyvszakma Béke-díját a vásár ideje alatt a Paulskirche-ben adják át. A nagy presztízsű elismerést eddig két magyar író érdemelte ki: közvetlenül a rendszerváltozás után Konrád György, s 2004-ben Esterházy Péter. Az idei díjazott Jaron Zepel Lanier amerikai író, informatikus és zeneszerző. Az, hogy az új Béke-díjas informatikus is, talán nem teljesen a véletlen műve, hisz a szervezők tájékoztatása szerint elsősorban a nagy feltörekvő államok – mindenekelőtt az ázsiaiak – gyakorlatilag már alig foglalkoznak nyomtatott könyvekkel, szinte teljesen a digitális világ felé fordultak. Az átalakulást jelzi az is, hogy a vásár egyik legfontosabb támogatója az okostelefonjairól és táblagépeiről is jól ismert dél-koreai óriáscég, a Samsung.
A magyar nemzeti stand idén némileg helyet változtat, a vásár szívében található az 5. sz. csarnokban, az egyik főbejárat mellett, a földszinten található, a C142 helyrajzi számon.
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
A vérzés hiánya – Annie Ernaux: Lánytörténet
Tűzön-vízen át – Mark Haddon: A Delfin
„A legaljasabb és a legnemesebb dolgokra egyaránt képesek vagyunk” – Bene Zoltán
A határozottan szív alakú szirom – Interjú Géczi Jánossal
Különleges emlék egy csodálatos nagymamáról – Beszélgetés Finy Petrával