A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közzétette a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnek azt a hírlevelét, amelyben a testület összefoglalja, hogy az új Büntető Törvénykönyvben a szerzői jogokkal kapcsolatos tényállásban milyen lényeges változások történtek. A minden könyves szakember számára informatív szöveg itt olvasható.

Az új Büntető Törvénykönyv önálló fejezetként tartalmazza a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményeket. A szerzői jogok megsértése tényállásában több változás is figyelmet érdemel.
2012. június 25-én fogadta el a Parlament az új Büntető Törvénykönyvet, amely a jelenleg hatályos szabályozástól eltérően önálló fejezetben szabályozza a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeket. Ebbe a körbe a jelenleg hatályos Btk. alapján is ismert tényállások, azaz a bitorlás, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, a védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása, a jogkezelési adat meghamisítása és az iparjogvédelmi jogok megsértése tartoznak.

A 2013. július 1-jétől hatályos új büntetőjogi szabályok leginkább a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése tényállásban eredményeznek változást. Továbbra is jogellenes az, ha valaki más szerzői jogát megsérti, azonban az új Btk. a büntethetőséget értékhatárhoz köti. A jövőben csak a százezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó elkövetés számít bűncselekménynek, az ez alatti vagyoni hátrány okozása szabálysértésnek fog minősülni. A részleges dekriminalizáció mellett ugyanakkor emelkedtek a kiszabható büntetési tételek: az eddigi maximális nyolc év helyett akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók, akik a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva (ötszázmillió forint felett) követik el.

Lényeges dekriminalizációs hatású módosítás az is, hogy az új Btk. egy új büntethetőséget kizáró okot iktat be: ez azokat a felhasználói magatartásokat veszi ki a büntetőjogi felelősségre vonás alól, amelyek során a jogsértés mértéke nem jelentős és a cselekmény közvetett módon sem irányul jövedelemszerzésre. Ilyen esetek tipikusan az illegális forrásból való letöltések és a különböző fájlmegosztó rendszerek használata, amelyek a társadalom nagy részében – különösen a fiatalok körében – elterjedt formái a szerzői jogot sértő módon közzétett tartalmakhoz való hozzáférésnek. A módosítás nem jelenti a fájlcserélő rendszerek működésének legalizálását, csupán a „mindennapos” felhasználói cselekmények büntetőjogi üldözésének megszüntetését valósítja meg. Ha azonban egy felhasználó már nagyobb vagyoni hátrányt (több mint ötszázezer forint) okozva jogellenesen oszt meg védelem alatt álló tartalmakat (azaz például nagy mennyiségben tesz elérhetővé például filmeket, zenéket a szerzői jogi jogosultak engedélye nélkül), vagy ha ebből a tevékenységéből – akár reklámbevételekből vagy más módon – jövedelme származik, akkor már alkalmazhatók a büntetőjogi szankciók. A módosítás jól tükrözi azt a jogalkotói szándékot, amelynek nem célja az egyszerű felhasználók, fájlcserélő természetes személyek tömeges kriminalizálása, viszont szigorú fellépést követel meg az üzletszerűen elkövetett szerzői jogi jogsértésekkel szemben. A jogpolitikai cél az, hogy a fogyasztói magatartásminták a jogszerű felhasználás irányába mozduljanak el, amelyet inkább az egyre nagyobb számban megjelenő online legális piaci szolgáltatások igénybevételére való ösztönzéssel és felvilágosítással, mintsem büntetőjogi fenyegetéssel lehet elérni.

A szellemi tulajdonjogokat érintő bűncselekményekhez kapcsolódva fontos változás még, hogy az eddig áru hamis megjelölése címen ismert tényállás címe versenytárs utánzására módosul és kiegészítő jellegűvé válik: a bűncselekmény elkövetése akkor lesz megállapítható, ha az elkövetési magatartásra az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállás elemei nem olvashatók rá. Ebből következően, ha a versenytárs érdekeit sértő módon kerül sor a versenytárs árujára jellemző külsővel, csomagolással, elnevezéssel egy termék előállítására vagy forgalmazására, és ez a versenytárs iparjogvédelmi jogába (jellemzően védjegyoltalmába) ütköző módon, az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével valósul meg, az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény lesz megállapítható. Ha ugyanez a hamisító jellegű cselekmény nem sért iparjogvédelmi jogosultságot, a versenytárs utánzása bűncselekményének elkövetését kell majd megállapítani.