ProsperoD
disztribúciós könyvterjesztés
Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Külföldi könyvek
webshopja
ProsperoD<br>disztribúciós könyvterjesztés Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Külföldi könyvek <br> webshopja
Könyvhét.hu online

Berkovits György veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

2018.01.25.

Magyar látvány című esszékötetéért Berkovits György veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2018-ban. A fődíjas mellett Turi Tímea, Schein Gábor, Földényi F. László és Csabai László írókat szólítják majd színpadra 2018. február 1-jén az Artisjus Díjak átadó ünnepségén. 2006 óta összesen 58 kitűnő költőt és írót ismert el ezzel a díjjal a szerzői egyesület.

Az Artisjus Irodalmi Díjat, amely az elmúlt években az egyik legrangosabb hazai irodalmi elismeréssé vált, idén immár 13. alkalommal adják át. A nagydíjjal az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotását jutalmazzák, a további díjak célja, hogy ösztönözze a tehetségüket már vitathatatlanul bizonyított művészek további alkotómunkáját, mind szépirodalom, mind más irodalmi műfajok terén. Az idei díjazottak költészet, tanulmány, esszé/kritika és próza műfajokban nyújtott kiemelkedő teljesítményükért vehetik át az elismeréseket. A díjátadó ünnepséget 2018. február 1-jén 18 órakor tartják a Budapest Music Centerben.

A 2018-as elismeréseket kapják:

Artisjus Irodalmi Nagydíj - Berkovits György: Magyar látvány (esszé)
Artisjus Irodalmi Díj - Turi Tímea: Anna visszafordul (költészet)
Artisjus Irodalmi Díj - Schein Gábor: Füst Milán (tanulmány)
Artisjus Irodalmi Díj - Földényi F. László: A melankólia dicsérete (esszé, kritika)
Artisjus Irodalmi Díj - Csabai László: Szindbád, a forradalmár (próza)

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Berkovits György kapja Magyar látvány című esszékötetéért. Az 1940-ben Orosházán született író és szociológus évtizedek óta Budapesten él, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult biológiát és földrajzot, majd szociológiát. Egyik fő művének a 2017-ben a L’Harmattan Kiadónál megjelent Magyar látvány című könyvét tartja. Az esszékötet tizenhat írása között szerepelnek érdekfeszítő családtörténetek, és többek között olyan témákat is feldolgoz, mint a terrorizmus lélektana; a zajszenny, mint kultúra vagy a tömegkultúra agresszivitása. Ahogy Báthori Csaba laudációjában kiemeli: „A könyv messze kiemelkedik mai értekező prózánk átlagából: erkölcsi szempontrendszerével, esztétikai pártoskodástól mentes elfogulatlanságával, mindenféle „helyezkedést” elutasító független szemléletével, a magasrendű esztétikai értékek megidézésének igényével, és szinte biblikus méretű profetikus kritikai hanghordozásával.”

Turi Tímea Anna visszafordul című verseskötetéért kapja az elismerést. Az 1984-ben, Makón született költő 2008-ban, kommunikáció és magyar szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, majd ugyanitt volt az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója. 2012-től a Magvető Kiadó szerkesztője, 2017-től főszerkesztője. Az Anna visszafordul kötetet „fájdalmas, gyönyörű és megrázóan hétköznapi alanyi költészet”-ként jellemzi Grecsó Krisztián. Méltatásában hozzáteszi: „majdnem rezignált és majdnem kiábrándult, de mindenképpen bölcs és alázatos líra ez, a test árulásairól, a lélek esendőségéről, a házasság megcsontosodásáról, a kopott és tovább kopó dolgainkról, arról, hogy szeretni mekkora kockázat… Az Anna visszafordul érett költészet, egy fontos költő fontos kötete.” Turi Tímea 2012-ben Király István-díjban, 2016-ban Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban részesült.

Schein Gábor Füst Milánról szóló irodalmi tanulmányáért kapja a díjat. Versei, versfordításai és irodalmi tanulmányai 1990 óta jelennek meg folyóiratokban, antológiákban és önálló kötetekben, emellett számos szépirodalmi mű szerzője is, verseskötetei mellett írt drámát, gyermekkönyvet és regényt is. Írói munkáját több ösztöndíjjal és díjjal ismerték el: a Radnóti-díj (1998) és az Év könyve díj (2004) mellett többek között elnyerte az Év gyerekkönyve-díjat (2010) is. Ahogy Szilágyi Zsófia is említi méltatásában: „Schein Gábort sokan költőként, regény- és drámaíróként, műfordítóként ismerhetik – most az irodalomtörténészt köszöntjük, aki, ezzel a megértési folyamattal nem terhelve a sokműfajú Füstre kíváncsi olvasót, kicsit önmagához is közelebb kívánt jutni ezt a hatalmas munkát elvégezve.”

Földényi F. Lászlót A melankólia dicsérete című esszékötetért díjazzák. Az 1952-ben, Debrecenben született József Attila- és Széchenyi-díjas esztéta, műkritikus és irodalomtörténész a Színház- és Filmművészeti Egyetemen egyetemi tanár. Könyveit számos nyelvre lefordították, rendszeresen tart előadásokat európai egyetemeken. A darmstadti Német Akadémia elnökségének tagja. A melankólia dicsérete című esszékötete 2017-ben jelent meg a Jelenkor kiadó gondozásában. A könyv a melankólia megnyilvánulásait vizsgálja a kortárs irodalomban, képzőművészetben, filmben, építőművészetben és a szerző ezek nyomán fogalmazza meg fenntartásait számos mai kulturális jelenséggel kapcsolatban. „A művészetértelmező Földényi melankóliája leginkább abból fakad, hogy már nem Az éjszakát filmező Antonioni, hanem A nagy szépséget kiteljesítő Paolo Sorrentino korában kénytelen fogalmazni – nietzschei értelemben – korszerűtlen gondolatokat. És ezekre a gondolatokra nagyon érdemes odafigyelnünk”, emeli ki méltatásában Bazsányi Sándor.

Csabai László Szindbád, a forradalmár című művéért részesül az Artisjus Irodalmi Díj elismerésben. Az író 1969-ben született Nyíregyházán és kisebb megszakításokkal azóta is itt él; könyvtáros-nyelvtanárként dolgozik egy helyi szakközépiskolában. Írásait számos folyóirat közölte, A legyőzött című elbeszélésének adaptációját pedig a Magyar Rádió mutatta be. Szindbád, a forradalmár című könyve a harmadik Szindbád-története, amely 2017-ben jelent meg a Magvető Kiadónál, a Szindbád, a detektív (2010) és a Szindbád Szibériában (2013) után. Ahogy Margócsy István fogalmaz laudációjában: „Csabai László nagyon jól ismeri a bemutatott társadalmaknak apró mozzanatait is, s oly széles epikai körképet tud nyújtani e társadalmak működéséről, amely felér sok tudományos elemzéssel is – holott az elvont tudományosságnak nyoma sincs írásaiban. E Szindbád-történetek olyanok, mint a régi-régi kalandregények: az izgalmas történetekkel, feszült cselekménnyel mindig a feltárt viszonyok végtelen bonyolultságára hívják fel a figyelmet.”
Fotó: Berkovits Balázs

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2018/3.ÉS Páratlan oldalA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájamacskarácsonyhosszú hajúszülinapiA hanta banda
Belépés