Babák magyar
népi viseletben
Macskarácsony
Kicsi Csascsi
és a rosszcsont madár
Csibi
tűzoltó lesz
Babák magyar <br> népi viseletben Macskarácsony Kicsi Csascsi <br> és a rosszcsont madár Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét.hu online

Erdélyi régészet – T. Szabó Csaba kötetének bemutatója

MTI - 2017.11.10.

Ismeretterjesztő kötetet mutattak be Erdélyi régészet címmel pénteken Budapesten. T. Szabó Csaba régész, a könyv szerzője elmondta, munkájának fő célja párbeszédet nyitni a régészettudomány és a nagyközönség között.

Egy régészeti leletnek legtöbbször nincs etnikai hordozóeleme, de van története és kulturális üzenete. A feladatunk megragadni ezt a történetet, hogy a társadalom saját örökségeként tekinthessünk a földből előkerült tárgyakra - hangsúlyozta a szerző, aki szerint rengeteg tévhit - a régészek az autópálya-építések és beruházások lassítói, kincsekre vadásznak és dinoszauruszokat ásnak ki - alakult ki a régészet körül, amelyeket a könyv megpróbál eloszlatni, és a társadalom hasznos részeként elfogadtatni a régészettudományt.
Romániában mintegy 16500 régészeti lelőhely ismert, ebből több mint hétezer Erdélyben található. Ugyanakkor ez csupán töredéke lehet a még felfedezésre váró lelőhelyeknek - mondta T. Szabó Csaba. Összehasonlításként említette, hogy Magyarországon több mint 50 ezer, míg Svédországban több mint félmillió lelőhely ismert.
Az Exit Kiadó által gondozott kötet, amely 1993 óta az első ismeretterjesztő munka az erdélyi régészetről magyar nyelven, négy fő részre tagolódik. Külön foglalkozik a világon egyedülállóan jó állapotban fennmaradt verespataki római kori aranybányával, Gyulafehérvár régészeti örökségével, a régészeti feketekereskedelemmel, valamint bemutat több jelenleg futó, Erdély kulturális örökségének megőrzése szempontjából fontos régészeti projektet.
T. Szabó Csaba kitért arra is, hogy a kötettel szeretné bevezetni a magyar gondolkodásba az angol nyelvterületen negyven éve ismert közönségrégészet (public archeology) fogalmát. A tudományág feladata a régészet és a nagyközönség közötti párbeszéd megteremtése, feladatai a régészeti pedagógiától a látványrégészeten át a közösségi régészetig, vagyis a laikusoknak, önkénteseknek a régészeti munkába bevonásáig terjednek. Ugyancsak fontos feladat kialakítani az együttműködés kereteit a fémdetektoros amatőr régészekkel, ezzel is csökkentve az illegálisan kiásott és a feketepiacon értékesített leletek számát. "A régész ma már nem ülhet elefántcsonttoronyban" - fogalmazott a szerző.
T. Szabó Csaba kolozsvári ókortörténész és régész, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső köztestületi tagja. Főbb kutatási területe a Mithrász-kultusz, Dacia római provincia vallástörténete és az erdélyi régészet története.
A kötetbemutatón Kalmár Ferenc András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: Európa olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek megkövetelik az összefogást. Ezért nagy szükség van a történelemtanítás megreformálására, hogy eltűnjenek a fiatalokba belenevelt, nemzeti sérelmekből, súrlódásokból fakadó tüskék.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2017/3. számamókus könyvek reklámfüzethosszú hajúmacskarácsonyszülinapirosszcsontCsibi állatorvos leszA hanta banda
Belépés