Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyvhét.hu online

Eufória? - A rendszerváltás fotói a Capa Központban

MTI - 2019.12.16.

Emblematikus fotográfusok képein, fotósorozatain, videómunkáin, mellettük pedig dokumentumokon, visszaemlékezéseken idézi a magyarországi rendszerváltás időszakát a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Eufória? címmel keddtől látható kiállítása.

A nyolcvanas évek közepétől kezdődő és az 1990-es szabad választásokkal részben befejeződött történelmi korszakában Magyarország szakított az elnyomó pártállami berendezkedéssel, és demokratikus, pluralista köztársasággá alakult át. A rendszerváltás Magyarországon alapvetően az 1989-es évhez kötődik, ekkor történtek az átmenet legnagyobb léptékű szimbolikus eseményei (Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála, a Magyar Köztársaság kikiáltása), de a fordulat éveként számon tartott időszakot megelőző, és az azt követő néhány év is bővelkedik a változást elősegítő, majd annak részeként végbemenő jelentős mozzanatokban - idézi fel a Capa Központ által az MTI-hez eljuttatott közlemény.
Mint a kiállítás rendezői kiemelik, az eufória szó sűríti leginkább magába azt az intenzív érzést, amelyet a magyarországi rendszerváltás eseményei váltottak ki a fordulatot üdvözlők körében.
Egyénenként változó azonban, hogy pontosan milyen érzéseket takar ez a rendszerváltás víziójához, biztató előjeleihez, majd bizonyosságához és lehetőségeihez kapcsolódó szó - figyelmeztet a tárlat ajánlója. A címben a kérdőjel egyfelől arra a kérdésre utal, hogy ezek az euforikus tapasztalatok mit jelentenek harminc év távlatából szemlélve azok számára, akik akkor átélték őket. Másfelől arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszerváltással összefüggésben az eufória kifejezés egy ernyőfogalom, amely alatt személyes rendszerváltás-történetek sokasága rejtőzik.
A kiállításra Mucsi Emese kurátor olyan emblematikus munkákat válogatott, amelyek egyenként is alkalmasak arra, hogy mint esettanulmányok megjelenítsék, mi történt a rendszerváltás idején. Legyen szó az 1989-es nagy eseményekről vagy négy fal közt zajló magánügyekről: a bemutatott alkotásokat, projekteket, műegyütteseket egy-egy személyes történet kíséri, amelyeket a rendszerváltás időszakában már aktív gondolkodók, képalkotók meséltek el saját perspektívájukból a kiállított anyagok kapcsán.
A Capa Központ 2020. február 23-ig látogatható kiállításán Almási J. Csaba, Bachman Gábor & Rajk László, Bánkuti András, Benkő Imre, Drégely Imre, Eperjesi Ágnes, Forgács Péter, Fuszenecker Ferenc, Hámos Gusztáv, Rodolf Hervé, Horváth M. Judit & Stalter György, Jávor István, Kapitány Éva, Kodolányi Sebestyén, Korniss Péter, Lakner Antal, Nagy Piroska, Orosz István, Sugár János, Szebeni András, Szigeti Tamás, Szilágyi Lenke, Szentjóby Tamás és Urbán Tamás munkáival találkozhat a közönség; közreműködtek: Beke László, Bereményi Géza, Csaplár Vilmos, Elbert Márta, Földényi F. László, Ravasz András, Sandly Orsolya, Szarka Klára és Wessely Anna.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Weiss János: Immanuel Kant 300 – Az Élet és Irodalom 2024/16. számából

Az Élet és Irodalom 16. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

KőszeghyÉlet és Irodalom AlapítványTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés