Felavatták Utassy József (1941-2010) Kossuth-díjas költő emléktábláját, Farkas Ferenc szobrászművész munkáját szerdán Zalaegerszegen.

Farkas Ferenc szobrászművész az életvidám, alkotó művészt ábrázolta domborművén, amelyet Utassy József halálának 4. évfordulóján helyeztek el a külső kórház, Pszichiátriai Szakambulancia épületének a falán.
Gyutai Csaba, a város polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy a kiváló költő zalai születésű felesége révén ezen a vidéken - Zalában, Lentiben, Rédicsen és Zalaegerszegen - "hazatalált". Jelentős munkákat hozott létre, és megtalálta azt a szellemi közeget, amely befogadta és egy kicsit "zalaivá tette" - hangsúlyozta a polgármester. 
Hozzáfűzte, hogy Zalaegerszegen "szegényesebb az irodalmi hagyomány, mint más vidékeken", ezért a városnak az a feladata, hogy emlékezzen, fejet hajtson minden nagyot alkotó zalai előtt és megadja számukra a kellő tiszteletet. 
Péntek Imre, a Pannon Tükör kulturális folyóirat főszerkesztője megemlékezésében kiemelte: a dombormű tisztelgés a Kossuth-díjas költő életműve előtt. 
A József Attila-díjas költő emlékeztetett, hogy Utassy Józsefet 1974 után a betegsége akadályozta a munkájában, ennek ellenére életének ebben a korszakában is megkerülhetetlen lírai életművet hozott létre. Élete utolsó éveiben, 2005-től a Zala megyei Rédicsen élt, ahol súlyos betegségéből felépülve még öt éven át alkotott: két önálló kötete jelent meg Farkasordító és Ezüst rablánc címmel.
A Pannon Írók Társasága 2013-ban emlékkönyvet adott ki a Kossuth-díjas költő tiszteletére, amelyben a pályatársak megrendítő versei és visszaemlékezései olvashatók - mondta el Péntek Imre, hozzátéve: Utassy József Zalaegerszeg-Pózván, a külső kórházban hunyt el. Ajánló sorokkal írt versei azokról az orvosoknak szólnak, akik kezelték és megkönnyítették élete utolsó időszakát - fogalmazott. 
Utassy József 1941. március 23-án született Ózdon, 1969-ben egyike volt a Kilencek elnevezésű költőcsoport alapítóinak. Munkásságát 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal ismerték el. Az ezredforduló után az Év könyve díjat vehette át, 2001-ben Balassi Bálint-emlékkarddal és babérkoszorúval jutalmazták. 2002-től tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának. A magyar költészet nyelvi és formai megújításában elért eredményeiért és műveiért 2008-ban Kossuth-díjjal, 2009-ben pedig Bethlen Gábor-díjjal tüntették ki.