Heinrich von Kleist német drámaíró, lírikus és publicista életművének magyar fogadtatását mutatja be az a kiállítás, amely Miért éppen Kleist? címmel kedd este nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

E. Csorba Csilla, a PIM igazgatója a megnyitón elmondta, hogy az október 15-ig látható időszaki tárlat a Frankfurt an der Oder-i Kleist Múzeummal együttműködésben valósult meg.
Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a kiállítás a német kultúrának, a német irodalomnak az intenzív jelenlétét mutatja be a magyar irodalomban, magyar szellemtörténetben. Hozzátette, a tárlat azokról szól, akik Kleist elfogadását segítették Magyarországon, hidat építve a két kultúra között.
Magyarország és Kleist összetartoznak - hívta fel a figyelmet Michael Müller-Verweyen, a Goethe Intézet igazgatója, hozzátéve, hogy Franciaország és Japán mellett Magyarország az egyetlen ország, ahol Kleist-művei gyűjteményes kötetben jelentek meg.
Marton László író-műfordító felidézte, hogy Forgách Andrással és Földényi F. Lászlóval 1990-ben készítették el a Jelenkor kiadó számára Kleist összkiadását.
Emlékeztetett arra, hogy a majdnem kétszáz éve született szerző 34 éves volt, amikor végzett magával. Kevés személyes tárgy maradt fent utána, főként kéziratok, levelek. 
A fordítóknak, a szerkesztőknek az egyik legfőbb feladata, hogy az unalmas klasszikus ketrecéből kiszabadítsák a klasszikus szerzőt - hangsúlyozta Marton László, hozzátéve, hogy a kiállítás többek között ebből a célból valósult meg.
A tárlathoz kapcsolódóan szerdán egész napos konferenciát tartanak a múzeum épületében, ahol bemutatják Günter Blamberger német író Kleist-életrajzát, amely a Goethe Intézet támogatásával Földényi F. László fordításában jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában.
Heinrich von Kleist 1777-ben született Frankfurt an der Oderben és 1811-ben lett öngyilkos Berlin közelében. Írói munkássága a weimari klasszicizmus és a romantika korszakába tehető. Pályája kezdetén Schiller korai tragédiái és a korban divatos "történelmi lovagdrámák" hatottak rá. Legismertebb művei a Heilbronni Katica című történelmi lovagjáték, Az eltört korsó és az Amphitryon című vígjátékok, a Penthesilea című tragédia, valamint a Kohlhaas Mihály és O. márkiné című elbeszélések.