A Magyar Művészeti Akadémia, a Lakiteleki Népfőiskola, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Néprajzi Múzeum vezetői beszéltek az általuk irányított intézmény aktuális helyzetéről, szerepéről az Országgyűlés kulturális bizottsága által szervezett konferencia első részében csütörtökön az Országházban.

Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára felidézte, hogy az MMA 2011 vége óta működik köztestületi formában, azóta építette ki kultúratámogatási rendszerét. Elmondta, hogy az MMA-nak nyolc művészeti és egy elméleti tagozata jött létre, közöttük egyenlő arányban osztják szét a pályázati pénzeket.
A tagozatok egyedi támogatási lehetőségei közé tartoznak a tagozati ösztöndíjak, valamint az összművészeti ösztöndíjak évi száz személy számára. "Utóbbi havi bruttó 250 ezer forinttal jár három éven keresztül, ilyen hosszú távú támogatás korábban nem volt a hazai művészeti életben. 2014-től művészjáradékot is odaítélünk állami vagy művészeti elismeréssel rendelkező, 65 év feletti művészek, művészetelméleti szakemberek számára, emellett bevezettük a Nemzet Művésze címet is" - sorolta a főtitkár.
Mint elhangzott, az MMA 2014 óta részt vesz a Műcsarnok, 2016-tól pedig delegáltjain keresztül a Nemzeti Kulturális Alap működtetésében.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a népfőiskolai rendszer immár három évtizedes működtetéséről beszélt. Hangsúlyozta: a lakiteleki központtal működő hálózat bebizonyította életrevalóságát és olyan közösségi helyet jelent, ahol fiatal és nem fiatal egyaránt szellemi és lelki felfrissülést kap.
"A népfőiskola olyan közösségi forma, ahol rendszeres és változatos képzéssel, nevelő környezettel hangoljuk össze a történelmi haza örökségét. Célja népben, nemzetben, hitéletben gondolkodó, cselekvőképes közösségek létrehozása, akik kezdeményezően képesek saját és közösségük problémáinak megoldására" - mondta Lezsák Sándor, a népfőiskola megálmodója.
Szólt arról, hogy a Kárpát-medencei hálózatban térségi, kistérségi és járási, illetve helyi népfőiskolák egyaránt működnek, több mint húsz értékfeltáró kollégium alakult. 2017 óta a népfőiskola vette át a Nemzeti Művelődési Intézetet, amelynek új épületét jövő tavasszal avatják Lakitelken.
"A magyar irodalomban egymással szembenálló szekértáborok vannak, bizonyos csoportok végváraiként működve. Pedig sem balliberális, sem nemzeti irodalom nincs: magyar irodalom van, nemzeti és baloldali beállítottságú szerzőkkel" - fogalmazott a konferencián Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
Úgy vélte, a nemzeti oldal jelentős többsége "fejben második", folyamatosan azt lesi, mit szól a másik oldal ahhoz, amit csinál. "Ideje kijönni az áldozatszerepből, azt hagyjuk meg az egyre erősödő baloldali mozgalmaknak. Olyan pályán akarunk játszani, amely nemcsak az ellenfélnek lejt, de a bírót is az adja" - fogalmazott Demeter Szilárd.
A PIM főigazgatója szerint ma nem az írószakmai szervezetek döntenek arról, kiből lesz író és kiből nem, hanem két nagy kiadói konszern. "Infrastruktúrát kell építeni: a PIM-en belül létrejövő Petőfi Irodalmi Ügynökség olyan hely lesz, ahol az írók találkoznak az olvasókkal. Kezdjük el járni a Kárpát-medencét, a külföldi íróknak pedig, akiket rezidensprogrammal fogunk idehívni, mutassuk meg a magyar irodalom sokszínűségét!" - szólított fel Demeter Szilárd.
Radák Eszter, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora arról beszélt, hogy a képzőművészet a digitális korban teljesen másként működik, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ugyanakkor az alkotókat nem szabad kiszolgáltatni a digitális eszközöknek, humanizálni kell az élményközpontúságot.
"Az értékek őrzése változatlanul kiemelt feladatunk. Az MKE-n a legszélesebb korosztálynak oktatunk, gazdag képzéskínálattal. Friss hír, hogy az MKE európai egyetem lett, globális képzési programot fogunk működtetni a római, a drezdai és a rigai akadémiával" - mondta a rektor. Szólt arról, hogy a "művészettel, művészetre, művészeti" hármas nevelési cél alapján működnek, és reményét fejezte ki, hogy az intézmény 150 éves ingatlanjait is előbb-utóbb fel tudják újítani.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója előadásában arra fókuszált, hogy az intézmény a Liget Projekt keretében új épületbe költözik.
"Mintegy 215 ezer tárgy mozdul meg, zajlik a tisztításuk, készül az állomány digitalizálása, majd jön a csomagolás. Európában egyedülállóan komplex gyűjteményünk van, amely egyszerre nemzeti és egyetemes, történeti és jelenkori. Legnagyobb kincseink közé tartozik negyvenezres kerámia- és ötvenezres textilgyűjteményünk" - mondta a főigazgató.
A múzeum vezetője megjegyezte, hogy a Néprajzi Múzeum a Kossuth térről, a Kúria volt épületéből visszatér a Városligetbe, hiszen 1906-tól 1924-ig ott működött.
"A költözés céldátuma 2021. Egy új, Magyarországon még nem volt múzeumi forma, a társadalmi múzeum jön létre, a Szabolcs utcai raktárbázis a világszínvonalú restaurátorműhellyel nyár végétől elindul, a főépület az 56-osok terén lesz, több mint háromszor akkora kiállítási lehetőséggel, mint eddig" - mondta Kemecsi Lajos, aki az új épület modern szolgáltatási tereiről, a hely vonzó találkozási pontjairól is beszélt.