Többéves előkészítés után két év alatt készült el a Kárpátalja 1919-2009: történelem, politika, kultúra című kötet, amelynek budapesti bemutatóját február 24-én tartják a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének (MTA KKI) több új kiadványával együtt.
Korábban még nem jelent meg magyarul olyan összefoglaló könyv, amely bemutatná Kárpátalja történetét 1919-től egészen 2009-ig. Az egyetemi tankönyvként is használható mű abban is különleges, hogy magyar és ukrán történészek írták, és mindkét nyelven külön-külön kötetben megjelent.
Az ukránul és magyarul 400-400 példányban most megjelent kötet az MTA KKI-nek és az Ungvári Nemzeti Egyetem Politikai Regionalizmus Kutatóintézetének közös kiadványa, szerzői magyar és ukrán történészek.
A számos, eddig kevésbé ismert tényt és összefüggést tartalmazó, nagy részletességgel megírt kötet jelentős és egyértelműen pozitív fejlemény az ukrán-magyar kapcsolatokban - mondta el Fedinec Csilla, az MTA KKI tudományos munkatársa, a kötet társszerkesztője és egyik szerzője pénteken az MTI-nek. Először sikerült azt elérni, hogy ukrán és magyar történészek olyan összefoglaló munkát végezzenek el, amelyről kijelenthető, hogy tartalmazza az elmúlt 90 év történetére vonatkozó jelenlegi ismereteinket Ukrajna legnyugatibb megyéjéről. A kötet jó kiindulási alap és vitaanyag arról a régióról, amelyről mindeddig elsősorban úgy írtak a két ország történészei, hogy alig vették figyelembe a másik nyelven megjelent szakirodalmat.
Kevéssé hangsúlyozott tény, hogy a második világháború végén a Kárpátalja területén élő magyarság legjelentősebb vesztesége a holokauszt, 80-100 ezer magyar zsidó elhurcolása és meggyilkolása. Az is alig ismert, hogy 1945-ben Csehszlovákia és a Szovjetunió között rövid ideig lakosságcsere zajlott - mondta Fedinec Csilla.
A kötet társszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a XX. században hat államalakulathoz tartozó Kárpátalja minden hatalomváltáskor elvesztette értelmiségét, mert vagy elmenekült, vagy háttérbe szorították. Az "elitcserék" mellett "nyelvcsere" is jellemezte Kárpátalját, a hatalmat gyakorló többségi nemzet a saját nyelvének tanulását erőltette. A könyv négy történeti fejezete után ezért az ötödik fejezete a nyelv és a nyelvpolitika változásaival foglalkozik.
A mai Kárpátalja területe az első világháború végén az Osztrák-Magyar Monarchiából Csehszlovákia részévé vált, 1938-39-ben néhány hónapig önálló volt, majd Magyarországhoz, a második világháború után a Szovjetunióhoz került, és 1991-től a független Ukrajnához tartozik.