A kárpátaljai magyarság 20. századi történetének egyik legfontosabb összefoglalójaként beszélt Zelei Miklós A kettézárt falu című munkájáról a mű harmadik, javított, bővített kiadásának szombati bemutatóján Brenzovics László.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon hangsúlyozta: a Trianont követő évtizedekben rendkívül abszurd és tragikus volt a kárpátaljai magyarok sorsa, hiszen már az első világháború után is csak stratégiai indokok alapján, a gazdasági és az emberi szempontokat figyelmen kívül hagyva húzták meg a határokat.
Hozzátette: a második világháború végén tovább romlott a helyzet, következett a magyarok megtizedelése, a Szovjetunióhoz került Kisszelmenc lakói számára pedig "sokkal közelebb volt Vlagyivosztok, mint Nagyszelmenc" a csehszlovák határ túloldalán.
Brenzovics László hangsúlyozta: korántsem egyedi a kettévágott település esete, hiszen a Tisza mentén tíznél több falu részeit vágja el egymástól a román-ukrán határ. Megjegyezte, hogy negyedszázaddal ezelőtt se Európa, se Szlovákia, se Ukrajna számára nem volt természetes, hogy helyre kell tenni "ezt a gazemberséget".
Zelei Miklós, a mű szerzője arról beszélt: az 1990-es évek elején hallott először Szelmencről, amelyet a második világháború után kettévágott a nyugatabbra csúszó csehszlovák-szovjet államhatár; ekkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy a témával foglalkoznia kell, és 2000-ben jelent meg munkájának első változata.
Mint mondta, számára is feladvány, hogy szociográfiát vagy dokumentumregényt írt, a lényeg azonban sokkal inkább az, hogy az összesen is csak alig ezer lelkes közösség példáján keresztül megláthatjuk Közép-Európa huszadik századi történetének számos probléma-csomópontját.
Mint a könyv ismeretőjében olvasható, az első világháború végéig az Ung vármegyei Nagyszelmenc-Kisszelmenc ikerfalu Magyarország szerves része volt. A Párizs környéki békeszerződésekkel Csehszlovákiához került, majd 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. Amikor a Szovjetunió nyugatra tolta a határait, bekebelezte Kisszelmencet is és áthatolhatatlan vasfüggönyt húzott az ikerfalu két része közé. 
"A kettézárt falu című dokumentumregény azt mondja el: a határ hogyan választott el gyereket a szüleitől, menyasszonyt a vőlegénytől, barátokat, haragosokat... Hívőket a templomtól, iskolásokat az iskolától - temetőt a holtaktól... Hogyan vitték a civil magyarokat hadifogolyként a gulágra, hogyan üldözték az egyházakat, a papokat... Az ikerfalu egyik felében elkezdődött történetek a túloldalon folytatódnak: hűségről és hűtlenségről, állhatatosságról és árulásról, kitartásról és föladásról beszélnek" - olvasható az ismertetőben. 
A könyv alapján színdarab is készült, a Zoltán újratemetve című művet 2014-ben mutatta be a Nemzeti Színház.