Sanghaj máig meghatározó építésze, Hudec László helyben fennmaradt épületeit gyűjti egybe Nicky Almasy magyar származású fotóművész Hudec by Nicky Almasy című albuma.

A kötet "egy különleges ember és egy különleges város találkozásának" gyümölcsét örökíti meg - idézte fel a fotóalbum keddi budapesti bemutatóján a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára.
Íjgyártó István szerint Hudec élete filmre kívánkozik: a friss diplomás építész orosz hadifogságba esve, majd Szibériából menekülve került Sanghajba, ahol a következő évtizedekben csaknem 100 épületet tervezett.
Kína ma már nem szívesen emlékezik erre a korszakra, Hudec hagyatékát mégis gondosan ápolják, az építészt a Sanghaj örökségét meghatározó legfontosabb személyiségek közé is beválasztották - hívta fel a figyelmet Íjgyártó István.
Nicky Almasy fotóművész elmondta: a KKM támogatásával megjelent kötet a teljes ma meglévő sanghaji Hudec-örökséget dokumentálja.
A fotóművész 2006-ban költözött Sanghajba, ahol tíz évet élt, miközben feladatának érezte, hogy megörökítse azt a rohamos változást, amelyen a metropolisz keresztülment. A Hudec-projektet egyfajta búcsúnak szánta a várostól; a munka előkészítése másfél évig, majd maga a fotózás másfél hónapig tartott - idézte fel Nicky Almasy. 
Csejdy Virág, a Hudec Kulturális Alapítvány elnök-kurátora Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel beszélgetve elmondta: Hudec László illegális papírokkal érkezett Sanghajba, mégis három napon belül munkát talált egy építészirodában rajzolóként.
Tájékozottsága, képességei viszonylag hamar kiemelték a rajzolói munkakörből, így néhány éven belül saját irodát tudott nyitni a rohamosan fejlődő városban, és a második világháborúig folytatott intenzív tervezői tevékenységének köszönhetően ma vélhetően Hudec László a világ legismertebb magyar építésze - állapították meg a beszélgetés résztvevői.
Csejdy Virág elmondása szerint a besztercebányai születésű Hudec (eredetileg: Hugyecz) az első bécsi döntés után kaphatta vissza magyar állampolgárságát, ez után lehetett tiszteletbeli magyar főkonzul. Erről a tisztéről csak a nyilas hatalomátvétel után mondott le, noha ezzel felkeltette a megszálló japán hatóságok gyanakvását, mégis segített menteni a helyi zsidókat.
Az építésznek 1947-ben el kellett menekülnie Kínából, ahová soha több nem is térhetett vissza, az Egyesült Államokban hunyt el - számolt be Csejdy Virág.
Szentmártoni Lívia, a sanghaji magyar főkonzulátus oktatási és kulturális szakdiplomatája arról beszélt, hogy a Hudec-örökség nemcsak Sanghajban, hanem egész Kínában jól ismert brand, amelyet a kínaiak összekötnek Magyarországgal.
Jelenleg harmincegy Hudec-épület élvez védettséget, az építész több házát azonban már nem használják; a Sanghaji Amerikai Bank egykori székhelyébe például hat hónapba telt bejutni a fotózáshoz - árulta el a szakdiplomata.
Szentmártoni Lívia a 2018-as tervekről is szólt: tervbe vették például egy Hudecről szóló színdarab bemutatását, együttműködésben a sanghaji és budapesti színművészeti egyetemekkel.

Interjú Hudec László egyik leszármazottjával, Csejdy Júlia művészettörténésszel – Könyvhét, 2010/11. szám