Reprint kiadásban Gönczi Ferenc százhúsz esztendővel ezelőtt a Muraközről írt néprajzi munkája. A Muraköz és népe című kötetet kedden mutatják be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

A könyv első nyomdai változatát 1895-ben adták ki Budapesten, majd száz évvel később horvát nyelven jelent meg. A magyar nyelvű, 120 esztendővel ezelőtt nyomtatott példányok viszont már csak a könyvtárakban voltak hozzáférhetőek - mondta el a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója az MTI-nek.
A Zalai Falvakért Egyesület gondozásában megjelent reprint kiadás hiánypótló: Gönczi Ferenc (1861-1948) helyi adatgyűjtése, rajzai, fényképei, szövegfeljegyzései alapján részletes és átfogó képet formált a 19. századi Muraközről.
"Az a világ viszont mára már elveszett, a 20. század teljesen átalakította", eltűntek a házak, elvetették a népviseletet és lassan elfelejtődnek a népszokások is - fogalmazott Kiss Gábor.
Felidézte: a zalai származású néprajzkutató, tanító tíz évet töltött a Mura és a Dráva közötti, főként horvátok lakta vidéken. Tanított, a szünidőben pedig a vidéket járta, adatgyűjtést végzett, jegyzetelt, mindent lefényképezett és lerajzolt. Tanulmányozta a Muraköz történetére vonatkozó szakirodalmat, plasztikus felvételt készített a gazdálkodásról. Feltérképezte a lakhatási körülményeket, hiedelmeket és a népszokásokat, lerajzolta a viseleteket, a házak alaprajzát, a gazdasági épületek elhelyezkedését. Részletesen leírta például a lakodalmi, keresztelői szokások legfontosabb mozzanatait, feljegyezte az eredeti horvát nyelvű szöveget és később azt le is fordította magyar nyelvre - ismertette a részleteket Kiss Gábor.
Felhívta a figyelmet arra, hogy könyvben megtalálható egy horvát költő 1847-es keltezésű tréfás költeménye: a Mátyás királyról (horvátul Kralj Matias) szóló verset a mai napig éneklik a Muraközben - fűzte hozzá.
Beszélt a könyv aranymosásról szóló fejezetéről is. A hegyekből lezúduló, sebes folyású folyók az esőzésekkel aranytartalmú kőzetet, fövenyt vittek magukkal. A szerző feljegyzése szerint a Dráva melletti községek az aranymosásra Mária Teréziától nyertek szabadalmi okiratot - jegyezte meg Kiss Gábor, hozzáfűzve, hogy nem tudunk arról, hogy ezen a területen a 21. században is foglalkoznak hasonló tevékenységgel.