Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben
Könyvek József Attiláról

Könyvek József Attiláról

Három vaskos kötetben megtaláljuk, hogy mit írtak (kritikát, cikket, verset, interjút stb.) a Kortársak József Attiláról életében, pontosabban 1922 és 37 között, majd tragikus halála után 38-41-ben és 42-45-ben. Az első könyvet nővére, Jolán publikálta róla (1940), a másodikat tanára, Galamb Ödön (1941), a harmadikat, sógora Bányai László (1943), az első kismonográfiát barátja, Németh Andor (1944). Szabolcsi Miklós több évtizedes kutatómunkájának eredményét négy impozáns kötet tartalmazza. Az 1955-ös év kiadvány-termése is kiemelkedő volt, csakúgy, mint az 1980-asé. Mindamellett sohasem szűnt meg az érdeklődés iránta, kiváló kutatók próbálják feltárni a József Attila-i életmű univerzumát, a centenárium sejthetően és remélhetőleg sok értékes újdonsággal gyarapítja a szakirodalmat.

A Nap Kiadó kiváló In memoriam sorozatában megjelent Eszmélet c. kötettel kell kezdenem a sort, mivel ez a válogatás a legszélesebb körű érdeklődésre tarthat számot. N. Horváth Béla hatalmas anyagból válogathatta a könyvben szereplő írásokat, ez - tudjuk - egyszerre könnyűvé is, nehézzé is tette számára a feladatot. József Attila Április 11. c. verse, a Curriculum vitae valamint az Öngyilkosság? c. írása áll a kötet élén, pontosabban már az első részen belül, amely a gyerekkort idézi. A második rész a kezdő költő életútját a 20-as évek végéig követi, az első két kötet költői törekvéseit és értékeit mérik föl a kortárs kritikusok, pályatársak, barátok és a később (ma is) tevékenykedő irodalomtörténészek. A harmadik rész az érett költő mozgalmi tevékenységéről, konfliktusairól, csalódásairól és a nagy versek (Külvárosi éj, Óda, Eszmélet) első periódusáról nyújt képet. A negyedik részben a Szép Szóról, a Nagyon fáj kötetről, a Szabad ötletek...-ről és betegsége elhatalmasodásáról, haláláról van szó. Az ötödik rész arról ad számot, hogyan ismerték föl hirtelen közvetlen munkatársain, elvbarátain kívül egyre többen, hogy a korszak nem csupán egyik kiváló, hanem egyik legnagyobb költője, költő-zsenije vetett véget életének 1937. december 3-án. Juhász Ferenc költői szépségű prózája, és Nagy László közismert verse zárja ezt az izgalmasan gazdag, változatos és különösen a középiskolában kitűnően használható, fotókkal illusztrált, szép kiállítású kötetet.


Az egy szerzős könyvek sorát kezdjük Alföldy Jenővel, nemcsak azért mert a betűrend így kívánja, hanem mert az ő tanulmánykötetének címe, az Arany öntudat éppen az Eszméletből való jelzős szerkezet. A 20. század második fele lírájának kutatója és kritikusa ő elsősorban (gondoljunk csak Csanádi Imréről, Kálnoky Lászlóról, Benjámin Lászlóról szóló írásaira, könyveire), a klasszikusok közül - úgy látszik, éppen Illyés mellett - József Attila áll hozzá a legközelebb. József Attilának hét verseskötete jelent meg életében, Alföldy Jenő épp ennyi verset elemez kötete első felében: Megfáradt ember, Tiszta szívvel, Reménytelenül, Eszmélet, A Dunánál, Nagyon fáj, Bukj föl az árból. Olyan alkotásokat választott, amelyekről sokan sokat írtak már, de ő nem szintetizálja az eddigi, esetleg ellentmondásos interpretációkat, a szakirodalom biztos ismeretében is tud újat mondani, a legmodernebb (nemzetközi) poétikai iskolák varázsszavai nélkül, közérthetően fogalmazza meg mondandóját. A műveket nem mint izolált szövegeket, hanem mint egy adott költő életművének egymással összefüggő darabjait vizsgálja. A második részben két nagyon fontos tanulmányt találunk, alcímük pontosan megadja tárgyukat: Népiség és folklórhatás József Attila költészetében, Istenesség és bűntudat József Attila kései verseiben. A Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában megjelent mű napjainkban is érvényes, egyetemes költészetnek mutatja József Attila életművét.

Bókay Antalnak a Gondolat Kiadónál már tavaly megjelent a József Attila poétikái c. műve (ezért is adhatta meg az irodalomjegyzékben Alföldy Jenő), de ezzel együtt a centenáriumi kiadványok közé sorolom, mert egy nagyon fontos kötetről van szó. Bókayt verselemzései és tanulmányai, s mindenekelőtt a társszerzőkkel 1982-ben megjelent „Köztetek lettem én bolond...” Sors és vers József Attila utolsó éveiben c. munkája a József Attila-életmű igen figyelemre méltó kutatójává avatta. Ő most - mint „szubjektív bevezető”-jében írja - hosszú szünet után tért vissza József Attilához, miután alaposan tanulmányozta az angol és amerikai irodalomtudományt. Olyan vizsgálati pozíciókra lett figyelmes, amelyek nemhogy alkalmasak, de eredményesek lehetnek a modern magyar költészet európai szintű megteremtőjének poétikai vizsgálatában. A modernség poétikai beszédmódjait vizsgálva megmutatja, hogyan jutott el a költő a szimbolisztikus beszédmóddal, hogyan teljesedett ki tárgyias költészete, kései poétikájában hogyan lesznek uralkodóvá a vallomásos modellek, az utolsó, a negyedik részben a nyelvi szintér túl van a lírán: ez a test poétikájának kísérlete. Kétségtelenül figyelmes olvasást igényel Bókay könyve, de ha terminusait megszoktuk, hihetetlenül izgalmas megfigyeléseken vezet keresztül bennünket. Mert bár kiindulópontja erősen elméleti, néhány nagy József Attila-vers (Téli éjszaka, Kései sirató) illetve a Babits- és Kassák-kritika, végül a Szabad ötletek jegyzéke itteni megközelítése revelatív erővel hat az olvasóra.


Az Argumentum Kiadó és a Lukács Archívum jelentette meg a Londonban élő Mészáros István József Attila és a modern művészet c. kötetét. Ez a mű az 1956 előtt Lukács György tanítványi köréhez tartozott, később emigrált és még később nemzetközileg elismert tudóssá vált szerzőnek négy évtized olaszul megjelent munkája. (Csala Károly ültette át magyarra a szöveget.) Filozófiai-esztétikai esszéjének előszavában a szerző így jelöli ki a kötetben található három tanulmányának tárgyát: „Az első fejezet - A világirodalom nagy forradalmi költője - József Attilát Ady Endrével együtt mint a magyar líra forradalmi hagyományának világirodalmilag is a legnagyobbak közé tartozó huszadik századi óriását mutatja be...A modern művészet sajátos helyzetéről szóló második fejezet a költői személyiség különböző típusait tárgyalja a huszadik század sajátos történelmi viszonyai közepette, amikor a költészet nagy témái között közvetlenül is megjelenik az emberiséghez való tartozás.... Végül a harmadik fejezet - A zsengéktől a klasszikus magaslatokig: József Attila fejlődésvonala - behatóan elemzi e költészet minőségileg eltérő fejlődési szakaszainak belső logikáját és a változások szükségszerűségét.” Olvasásakor vegyük figyelembe, hogy e könyv akkor íródott, amikor idehaza is kezdett megújulni a József Attila-értelmezés - figyelmeztet bennünket Agárdi Péter és Andor László utószava. Mészáros István munkája a baloldali gondolkodáson belüli felfogások egyik, hol egyetértésre találó, hol vitára késztető, a hazai kutatók eredményeivel tanulságos összevetésre alkalmat kínáló képviselője. Vitathatatlan értéke, hogy egyforma figyelmet szentel József Attila lírai oeuvre-jének és elméleti munkásságának is. Mindhárom fejezethez bőséges jegyzetanyag csatlakozik.

Németh Attilában pszichiáteri pályafutása kezdetén, csaknem húsz évvel ezelőtt fogalmazódott meg: nem biztos, hogy József Attila skizofrén volt. Egy nagy figyelmet keltett rádióriport, majd egy szakmai körökben komoly visszhangot kiváltott előadás után kapta a felkérést, publikálja József Attilával kapcsolatos elgondolásait. A József Attila pszichiátriai betegsége(i). Változatok egy témára c. kötet - mint írja - nem elsősorban József Attiláról szól, hanem a pszichiátriai kórképek összetettségéről, a diagnózis nehézségeiről és a pszichiáter felelősségéről. Nem akar senkit megcáfolni, nem szándékozik új verziót felállítani. „Ez a tanulmány a pszichiátriai gondolkodásmódról, a pszichiátria bonyolultságáról és egyben szépségéről szól.” Nagy haszonnal olvashatjuk a lábjegyzetekben a szakkifejezések magyarázatát. Kíváncsiak lehetünk, szerinte milyen pszichiátriai betegségben szenvedett József Attila, ami aztán öngyilkosságának oka lett. A kötet tartalmazza a Curriculum vitae-t és a József Attila patográfiájában leggyakrabban idézett verseket. A Filum Kiadó immáron 2., javított kiadásban, Nagy Frigyes illusztrációival jelentette meg a kis kötetet.


A vadonatúj, az évfordulóra időzített kiadványok mellett érdemes olyanokra is felhívni olvasóink figyelmét, amelyek esetleg már egy-két évvel ezelőtt napvilágot láttak, de még - szerencsére - kaphatók. Ilyen az Argumentum Kiadó gondozásában megjelent József Attila nyomában c. kötet, amely a szegedi irodalomtörténész, a kiváló filológus Péter László válogatott írásait tartalmazza. Mint a „fülön” olvashatjuk, néhány túlzottan filológiai jellegű vagy terjedelmes írást leszámítva a kötet egybefogja a szerző József Attiláról 1954 és 1998 között publikált írásainak javát. Folyóiratokban (Tiszatáj, Irodalomtörténet, Literatura, ItK, Kortárs, Alföld), heti- vagy éppen napilapokban (Élet és Irodalom, Népszabadság, Délmagyarország) megjelent tanulmányokról, cikkekről, könyvismertetésekről van szó, de akad glossza, kis hírszerű szösszenet, sőt rádióelőadás is a kötetben. Az anyag időhatárai, műfaji változatossága és szerteágazó tematikája miatt egyaránt izgalmas, érdekes, tanulságos. Sokszor éppen az apróságok bizonyulnak a legfontosabbnak, és kétségtelen tény, hogy elsőrendűen fontos az, amit József Attila és Juhász Gyula, József Attila és Makó, Szeged, Vásárhely kapcsolatáról ír. (Bár ezekről külön köteteket publikált.)


Ugyancsak az Argumentum Kiadó adta ki - 2., változatlan kiadásban - a római La Sapienza Tudományegyetem magyar tanszéke vezetőjének, az olasz-magyar komparativista, irodalomtörténésznek József Attila kései költészetéről írott munkáját. Sárközy Péter kötetének címe: „Kiterítenek úgyis”, a borítón az 1936 decemberében megjelent Nagyon fáj kötet borítója látható. Három dolgot kell kiemelni föltétlenül: miért esett a szerző választása József Attilának erre a kötetére? Mert „az egyetlen olyan kötet, melyet József Attila tudatosan állított össze.” A másik: a kötet tervezett olvasói mindenekelőtt középiskolai és egyetemista diákok. A harmadik: a „Kiterítenek úgyis” legendaoszlató könyv. Milyen legendákról esik szó benne? Pl. „A proletár gyermekkor” legendája, A „Horger-ügy”, József Attila és a Baumgarten Alapítvány, A barátok legendája, József Attila szerelmei, Az Edit-szerelem legendája, József Attila „freudizmusa”, József Attila és a „párt”. Majd következik a kötet keletkezésének története, a bűn, a bűnösség motívumának taglalása. (Ezt a részt érdemes összevetni Alföldy Jenő említett tanulmányával.) Végül olvasható a Nagyon fáj kötet mind a harminchat verse, s az egyes versekhez fűzött magyarázatok eligazítanak bennünket - a válságos 33-és és 34-es év utáni - az újrakezdést hozó, de rövid ideig nyugodt két esztendő költői termésének problémavilágában és József Attila sorsának alakulásában.


A sort a Magyar Írók Egyesülete gondozásában Gyurkovics Tibor utószavával megjelent József Attila lelki összeomlása c. könyvecskével zárom. Gyurkovics, tudjuk, pszichológia szakon végezte az egyetemet s ott évfolyamtársa volt Udvardi Józsefnek, e kötet szerzőjének. S ők ketten hallgatói voltak Illyésné Kozmutza Flórának, aki 1937. február 20-án Rorschach-tesztet csináltatott a költővel. Mint tudjuk, ez a teszt fantasztikus eredményt hozott: a költő az átlagteljesítmény 12-szeresét produkálta, de az ötödik képre adott válaszai után annyira kifáradt, hogy abba kellett hagyják a munkát. Ezt a félbemaradt tesztet, azaz a feljegyzéseit Flóra évtizedekig őrizte, majd a Svájcban tanult és Nizzában élő dr. Udvardi Józsefnek adta át. Ő tesztet kiértékelte, és ennek alapján elvégezte a költő kórlélektani elemzését. Ez alkotja a kötet egyik fejezetét, a másikban pedig Illyésné Kozmutza Flóra 1988-ban megjelent József Attila utolsó hónapjainak története és az 1937-ben keletkezett (Flóra-)versek alapján követi nyomon József Attila lelki összeomlásának folyamatát. A gondolatmenete világos, következtetései meggyőzőek, de a pszichológiai nézőpont kétség kívül ellentétbe kerül itt-ott az esztétikai megközelítéssel. Pl. a „tapsikolnak a jázminok” a szerző szerint irreális kép, szerintem viszont nem. Sőt.
Csokonai A.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2017/4. számaA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsonyNKA
Belépés