Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben
A jegyzett jegyzet értéke

A jegyzett jegyzet értéke

A felsőoktatási jegyzet egyik legfontosabb feladata, hogy eljuttassa a hallgatókhoz a tudomány legfrissebb eredményeit, médiumszerepet töltve be ezáltal a tudomány birtokosai és az arra vágyakozók között. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a jegyzet nem több mint az oktató által az előadásokon elmondottak párlata azok számára, akik valamilyen ismeretlen oknál fogva később ébrednek, mint ahogy az előadás elkezdődik. A tankönyv azonban ennél sokkal több: szakirodalom és segédanyag a tanuláshoz, útlevél, mellyel a szorgalmas diák beléphet a tudomány csarnokába, és témájában az oktatóéhoz mérhető tájékozottságra tehet szert.
Számos – legális és illegális – útja van annak, hogy a hallgató hozzájusson az oktatási segédanyagokhoz, a legális utaknak az intézmények és a könyvkiadók, az illegálisnak a fénymásoló-szalonok üzemeltetői örülnek jobban. „A szegény diák attitűd csak féligazság, arra van pénzük, amire akarják” – vélekedik Györgyiné Dr. Koncz Judit a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) oktatási rektor-helyettese. „Rá kellene szoktatni a hallgatókat, hogy vegyék meg a jegyzetet, és ne fénymásolatokból tanuljanak. Pedagógiailag rettenetes káros ez az egész, mert az embernek a választott szakmájában bizony gyűjteni kell az irodalmat. A tudományért mindenkinek áldozni kell, s ez azzal jár, hogy időnként ezer forinttal többet fizetek egy könyvért, mint egy fénymásolatért.”
A felsőoktatási jegyzetkiadás az intézmény presztízsét is növeli, ha olyan segédanyaggal látja el saját hallgatóit – vagy akár az összes felsőoktatási intézmény jegyzettárába eljuttatja –, melyet évekig használhatnak a diákok. Az oktatókat, kutatókat inspirálja szakmai tevékenységük publikálása; az sem mellékes szempont, hogy a felsőoktatási intézmény akkreditációjánál elvárás, hogy az oktatott tantárgyak témájában legyenek publikációi az előadónak, így aztán az intézmény léte kerül veszélybe, ha tanárai nem készítenek jegyzeteket. A legtöbb oktató a saját jegyzetéből tud (és szeret) oktatni, a hallgatók pedig jobban tanulnak, ha tudják, hogy a tankönyvírónál vizsgáznak, mert azt feltételezik, hogy az oktató nagyon otthon van a témában.
A jegyzetek előállítása nem csupán tudományos, hanem gazdasági kérdés is. A legtöbb intézménynek saját kiadója van, a kiadványok kivitelezése pedig jól tükrözi a haszonkulcsot: nagy egyetem, nagy példányszám, nagy haszon. A felsőoktatásban az utóbbi időben egyre nagyobb számban megjelenő levelező tagozatos hallgatók olcsó jegyzettel történő ellátása az egyik legkifizetődőbb befektetése lehet a felsőoktatási intézményeknek. Természetesen ebben az esetben is fontos, hogy ellenőrzött szakmai színvonalú kiadványok kerüljenek a hallgatókhoz, ugyanakkor ezek között a kiadványok között már nagyobb számban találunk előadásjegyzeteket. A jegyzettámogatás szűkössége és a felsőoktatásban bevezetett képzési hozzájárulás nem növeli a jegyzetvásárlási kedvet, ugyanakkor a legtöbb hallgató törekszik az oktató által meghatározott jegyzeteket beszerezni a jegyzettárból, a könyvtárból esetleg ismerősöktől. Jó hír, hogy az új felsőoktatási törvényt értelmező 51/2007-es kormányrendelet külön rendelkezik arról, hogy „a jegyzet-előállítás támogatására rendelkezésre álló összeget a felsőoktatási intézmény jegyzetek előállítására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel.”
A tanárok azt szeretnék, ha jegyzettebb kiadónál jelenne meg az írásuk, a kiadóknak – még a tehetősebbeknek is – azonban meglehetősen nagy tehertétel egy-egy jegyzet megjelentetése, csupán a legismertebb szerzők és a legkeresettebb tárgyak anyagának kiadása jelent biztosítékot a haszonra, nem árt persze némi pályázati pénzt is betervezni a költségekre, már csak a szerzői honorárium kifizetése miatt is. Akik pedig nincsenek olyan jó helyzetben, hogy pályázati pénzekhez jussanak, vagy tehetős kiadót találjanak, azok maguk „járulnak hozzá” könyvük megjelentetéséhez. A kevésbé gazdag intézményeket segítik az egyre elterjedtebb, digitális nyomdák, melyek kis példányszámokat – akár 20 példányt is – elérhető áron állítanak elő.
Milyen lehetőségei vannak egy kis intézménynek tudományos munkáinak terjesztésében? – kérdeztük Györgyiné Dr. Koncz Juditot. „A KRE-n ugyan létezik egyetemi kiadó, azonban az utóbbi időkig a karok jobbnak látták saját nevük alatt kiadni tanáraik jegyzeteit. Örvendetes viszont, hogy az egyetem tudományos folyóiratát (Studia Caroliensia) 12 intézmény rendeli meg, sok olyan cikk van, amit megadnak irodalomnak más egyetemek. Egyébként a fő hátrány, hogy a szakirodalom zömét már korábban megírták a többi egyetem oktatói, ezért tényleg csak a kuriózumokkal lehet előlépni.”
A jegyzetkiadás végeredményben az összes szereplő számára – ha komoly gazdasági hasznot nem is, de spirituális hasznot mindenképpen – jelenthet. Az oktatók szakmai presztízse nő, a hallgatók felkészülése, tudományos tájékozottsága magasabb szintű lesz, az intézményt megszerzi az óhajtott akkreditációt, ráadásként némi haszonra tehet szert, mely teljes egészében a saját költségvetését gazdagítja, amennyiben kiadóval, nyomdával és jegyzettárral is rendelkezik, ezek az infrastrukturális feltételek pedig egy magára valamit is adó felsőoktatási intézmény esetében nélkülözhetetlenek.
Pompor Zoltán

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2017/4. számaA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsonyNKA
Belépés