Babák magyar
népi viseletben
Macskarácsony
Kicsi Csascsi
és a rosszcsont madár
Csibi
tűzoltó lesz
Babák magyar <br> népi viseletben Macskarácsony Kicsi Csascsi <br> és a rosszcsont madár Csibi<br>tűzoltó lesz
A jó tankönyv tanulni is tanít. Interjú Kojanitz Lászlóval

A jó tankönyv tanulni is tanít

2006-ban alakult meg a Jövő Nemzedékért Alapítvány, amely a közoktatás-fejlesztés különböző területeinek kérdéseivel kíván foglalkozni. Ez az alapítvány hozta létre a Tankönyv- és Taneszköz Kutató és Fejlesztő Intézetet. Az Intézet igazgatója az eredetileg magyar-történelem szakos tanár, tankönyvszerző és tankönyvkutató, tavaly Trefort Ágoston-díjjal kitüntetett Kojanitz László. Vele készült az alábbi beszélgetés: tankönyvről, tanulásról, régi és új, jó és rossz tankönyvekről.

- Évek óta készítek összehasonlító elemzéseket tankönyvekről. Ezek kedvező fogadtatása késztetett arra minket, hogy intézményes keretet teremtsünk e vizsgálatoknak. Az analízisen alapuló kutatási eredmények nagy érdeklődést váltottak ki a közoktatás vezetői, a tankönyvszerzők és a pedagógusok körében is. Ha nem általánosságban beszélünk a tankönyvekről, hanem világosan megfogalmazott szempontok szerint, adatszerűen hasonlítjuk össze a szövegezésüket, az illusztrációjukat, a kérdésanyagukat, nagyon érdekes jelenségekre derülhet fény. Ezek sokszor még a könyvek készítői számára is meglepetéseket okozhatnak. Az elemzéseket megismerve a kiadók azt érezték, hogy végre konkrét segítséget és támpontokat kaptak az új tankönyv elkészítéséhez és a régebbi tankönyvek átdolgozásához. Az intézet jövőjét tervezve abban bízunk, hogy egy 9 milliárdos piacnak, ennyit forgat meg évente a tankönyvpiac, szüksége van egy olyan háttérintézetre, amely közvetlenül felhasználható szakmai muníciót ad a tankönyvkészítéshez, a tankönyvjóváhagyáshoz és a tankönyvek kiválasztásához. Elsősorban azzal, hogy megpróbálja a nemzetközi és hazai tanuláselméleti kutatások eredményeit folyamatosan értelmezni és adaptálni a tankönyvkészítés szempontjából..
- Azt mondhatjuk tehát, hogy Intézetnek inkább jövője van, mint múltja, de maguk a munkatársak nyilván régebb óta foglalkoznak az adott kérdésekkel.
- A munka már az Intézet formális megalapítása előtt elkezdődött. Az elmúlt három évben több nagy átfogó vizsgálatra is sor került. Több mint hetven szakiskolában használt közismereti tankönyv összehasonlító elemzését végeztük el a szövegezéstől a kérdésanyagig. Ugyanilyen széles összehasonlító elemzést készítettünk a 7.-es és 11.-es közismereti tankönyvekkel kapcsolatban. Csináltunk a 3-4-es természetismeret tankönyvekről is tankönyvanalízisen alapuló elemzést. Nem olyan rég fejeződött be az a vizsgálat, amely a 70-80-90-es évek és a 2000. után kiadott tankönyveket hasonlította össze. Arra kerestük a választ, hogy mennyit változott a történelem, az irodalom, a matematika, a kémia, fizika, természetismeret tankönyv az elmúlt negyven év alatt. Megfelel-e például a valóságnak az a vélemény, miszerint a témakörök lejjebb csúsztak, egyre korábban kezdenek egyre bonyolultabb témákat tanulni a gyerekek. Az összes említett vizsgálatról összefoglaló tanulmány készült, Ezek teljes szövege fenn van a honlapon, bárki számára elérhető.
- Ebben az összeállításban önálló tankönyvszerző is megszólal, de több szerzős tankönyvre is mutatunk példát.
- Még ma is az a jellemző, hogy a kiadók egy-egy tehetséges szerző felfedezésére vagy megszerzésére alapozzák az új sorozatok fejlesztését. A fejlesztés koncepciója, a tankönyv tartalma, didaktikai módszerei és apparátusa a szerző személyes elképzeléseit és tapasztalatait tükrözi elsősorban. Nagyon sokszor e tervek rögzítése és dokumentációja nem is történik meg a fejlesztés indulásakor. Ennek következtében sok fontos kérdés menet közben dől el. Az eredeti koncepció torzulhat a készítés során anélkül, hogy ez ellenőrizhetővé válna a kiadó számára. A kiadó kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet , ha az új sorozatainak belső koherenciáját csak a szerző személye biztosítja. Ennek a kiszolgáltatottságnak a jele az, amikor egy-egy évben csak egy-egy kötettel bővülnek az új sorozatok. Ha a fejlesztés megkezdése előtt készülne egy mindenki számára világosan érthető koncepció és részletesen kidolgozott tankönyvterv, semmi akadálya nem lenne annak, hogy több szerző egy év alatt az egész sorozatot elkészítse. Ez megoldás arra is több időt és lehetőséget adna, hogy az elkészült kéziratok korrekciójára és kipróbálására is sor kerüljön. A team-munka lehetőségét azonban másképpen is ki lehetne használni. Egy kiadón belül lehetne pedagógiai szakértője az illusztrációknak, a szövegezésnek, a feladatkészítésnek. Nagyon sok speciális szakértelem kapcsolódik ezekhez a területekhez, amelyek megszerzése akár évekbe telhet. Egy-egy profi szakember felkérése esetén nem kellene mindezt a történelem, a biológia, a matematika tankönyvek készítőinek külön-külön megtanulni..
- Feltétlenül alávetik magukat a kiadók a minőségi követelményeknek?
– A tankönyvkiadók piaci vállalkozások, ezt tudomásul kell venni. A kiadót az érdekli elsősorban, hogy emelkedik vagy csökken az eladott tankönyvek példányszáma. Nagyon sok tantervi változás lezajlott az elmúlt időszakban, amihez egyik évről a másikra hajlandók voltak nagy pénzzel alkalmazkodni, ha úgy érezték, ennek az a tétje, hogy új piacot szerezzenek, vagy a régit megőrizzék. A kiadók azokhoz a minőségi követelményekhez fognak alkalmazkodni, amelyek a pedagógusok választásában is fontos szerepet kapnak. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a pedagógusok is egyre tájékozottabbak legyenek a tankönyvek minőségéről, s egyre árnyaltabb szempontok alapján tudjanak választani a tankönyvi kínálatból.
- Hadd utaljak előző számunk fő témájára: az a gyerek tud jól tanulni, aki jól olvas.
- Én azok közé tartozom, akik szerint, hogy a jó tankönyvnek van jövője. Van néhány olyan aktuális feladat az iskolában, aminek a megoldásában a tankönyv kulcsszerepet kap. Mik ezek? Az egyik a képességfejlesztés és az ismeretek szerzése közötti integráció megvalósítása. A kutatások bebizonyították, hogy a jól működő képességek és a jól strukturált, “felidéződni hajlamos” ismeretek egymástól elválaszthatatlan részei a tudásunknak. A tankönyvek nagy szerepük van abban, hogy a tudás e két oldala egymást erősítve fejlődjön az iskolában. Jól integrálni a képességfejlesztést és az ismeretek átadását azonban nagyon összetett és nehéz feladat. Az a tankönyv, amely képes erre, nem születik meg véletlenül. Azt meg kell tervezni lépésről lépésre. Arról is egyre többet hallani,, hogy azért járunk iskolába, hogy megtanuljunk tanulni. A tanulás megtanulása, a tanulási szokások kialakulása is olyan folyamat, amit a tankönyv pozitív vagy negatív irányban egyaránt jelentős mértékben befolyásolhat. Nagyon sok hatékony tanulási és olvasási stratégiát is meg lehetne tanítani nekik a tankönyvek segítségével. Akár anélkül is, hogy ezeket külön tanulniuk kellene a diákoknak.
Cs. A.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2017/3. számamókus könyvek reklámfüzethosszú hajúmacskarácsonyszülinapirosszcsontCsibi állatorvos leszA hanta banda
Belépés