Mélytengeri Mentőcsapat
Ben és Holly
apró királysága
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Mélytengeri Mentőcsapat Ben és Holly <br> apró királysága Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben
A bibliofília helyzete Spanyolországban

A bibliofília helyzete Spanyolországban

Mint mindenütt a világon, az Ibér félszigeten is szeretik a könyvet, az informatika világa mellett - és nem ellentmondva a modern technológiában rejlő óriási lehetőségeknek, - erőteljesen él és lüktet a Gutenberg Galaxis. A spanyol kiadói ipar jelentőségét a hazai „fogyasztáson” kívül Dél-Amerika óriási felvevőpiaca is erősíti.
Az olvasás megszerettetésének alapja maga a szép könyv, a tartalom és forma harmonikus megjelenítésének igénye erre a művészeti ágra is érvényes. Az állam és a kiadói ipar ezt a törekvést megszámlálhatatlan formában támogatja, oktatási intézményrendszerén keresztül, díjak, pályázatok segítségével. A Kulturális Minisztérium díjat alapított a művészi igényű kötésre, a legjobban, legszebben illusztrált gyermek- és ifjúsági műre, és a legjobb kiadásnak ítélt könyvre, művészeti, bibliofil, facsimile, gyermek- és ifjúsági, általános művek, valamint ismeretterjesztő művek kategóriában.
2005 egyik díjazottja például a Lunwerg kiadó Don Quijote ábrázolások a világon c. könyve, a facsímile kategóriában a Murúa Códex, amely nem hagyományos kódex, hanem a krónikairodalom: az inka birodalom leírása illusztrációkkal.
Sajátságosan spanyol az AFEDA, a művészi könyvkötést támogató társaság és a gallego önkormányzat zarándok-zsebkönyv pályázata. Korabeli példányát a középkortól oly népszerű Santiago de Compostelába vezető peregrinus útvonal egy történetesen német résztvevőjénél találták meg a régészek, így pontosan tudhatók az akkori dizájn követelményei.

A szép kiadású könyvek megjelenése, mint másutt, itt is jeles napokhoz kötődik, hisz a könyv ajándéktárgy, s elég hamar eldől, hogy „csak fél kiló papírt és festéket, vagy esetleg egy új életet ajándékoztál”- nyilatkozta Enrique Vila-Matas hazánkban is járt spanyol író. Fontos alkalmak a könyvvásárok, a Karácsony, és a Három királyok, amikor a gyerekek az ajándékot kapják, az Apák napja, Anyák napja, újabban Bálint napja is.
A díszes kiadású albumok ajándékozása „az a tipikus eset, ha olyanoknak ajándékozunk könyvet, akik sose olvasnak, épp a sajátos tulajdonságaik miatt - ami nem az olvasás, hanem a játék -, luxustárgyak ezek, szép objektumok” José Luis Cortés Salinas, az SM kiadó igazgatójának kicsit keserű szavai arra irányulnak, hogy kiadói ipar nem eredeti feladatának, az olvasásnak megfelelő produktumot állít elő. A sokszor távolkeleten nyomtatott könyvek egyre inkább hasonlítanak a játékokra, mintsem olvasásra ösztönöznének.
Sant Jordi, azaz Szent György, Katalónia védőszentjének április 23-án tartott ünnepe és a XV. századtól a barcelonai Palau de la Generalitatban megtartott rózsafesztivál összefonódása e napra a könyv és a rózsa ünnepét jelentette minden katalán számára. A húszas években e hagyományt –egybeesve Cervantes halálának napjával, hivatalosan is a könyv napjává tették, s ilyenkor könyvet a hölgyek ajándékoznak.
Az UNESCO 1995 április 23-át - mely történetesen Shakespeare halálának napjával is egybeesik, - nyilvánította A könyv és a szerzői jogok világnapjának, amelyet immár közel nyolcvan országban ülnek meg.
Míg a 2005-ös esztendő kiadói toplistáján Cervantes volt a sztár, 2006-ban Kolumbusz lesz, spanyolosan Cristóbal Colón, akit a spanyolok is magukénak tudnak, s mivel ötszáz éve halt meg valladolidi szerény, ma is látogatható házában.
A szép könyv gyűjtésének hagyománya e gazdag kultúrájú országban természetes, példaként lehet említeni a történelem számos alakjai közül Canovas del Castillonak és Manuel Godoynak bibliofil gyűjteményét, s bizonyára nem véletlen, mint ahogy a média hírül adta, a közelmúltban a spanyol trónörökösnek menyasszonya jegyajándékul többek között egy szép könyvet is választott. A bibliofília legnagyobb tekintélynek tartott szakfolyóirata a Hibris.
A „régi, ritka és különleges” könyvek piaca, amelybe beleértik a többnyire elkülönítve gyűjtött inkunábulumokat, azaz minden 1500. december 31 előtt keletkezett, öntött betű felhasználásával, magasnyomásos technikával készült szöveget, az 1471-1950 közötti időtartamot öleli fel.

Luis Bardón madridi antikvárius az értékes régi könyvek általános állapotát és számát kedvezőtlenebbnek ítéli más európai országokéhoz képest. Az Inkvizíció annak idején megtizedelte a könyvállományt, az egyházi szertartáskönyveket II. Fülöp egy koncessziója alapján Franciaországban nyomtatták. A XX. század közepéig viszonylag magas volt az írástudatlanok száma. Jelentősebb gyűjtemények nem jelennek meg a piacon, viszonylag magas a szépirodalom, kevés a politikai, történelmi, filozófiai mű.
A tényezők egyike, mely meghatározza egy antikvár mű árát, változó. Természetesen fontos a fizikai állapot, a könyv integritása. De nem minden régi könyv drága: vannak könyvek a XVI. századból, alacsony áron és az ún. 27-es nemzedék íróitól – a spanyol irodalomtörténet generációkban gondolkodik, melyhez a nálunk is ismert Ortega y Gasset, García Lorca is tartozik – nagyon drágán, mivel piaci értéket nem önmagában a régiség, hanem a ritkaság jelenti. A toplista rendkívül változó, míg 2005 őszén a mágikus realizmus képviselőit keresték, az év első hónapjainak favoritja a vadászati szakirodalom volt.
Ha a régi könyvek fogalmába a köznapi antikváriumban található használt könyveket is beszámítjuk, a vásárlói kör rendkívül heterogén. A könyvbarátok mellett természetesen ott találhatók azok, akik korábban műalkotásokba, most értékes könyvekbe fektetnek be. „Ennek a típusnak nem adok el. Be se léphet az üzletembe” nyilatkozta Gustavo Pena a madridi Dedalus tulajdonosa, ami nyilván túlzás, viszont jelzi, hogy az antikvárius és vevőköre közötti familiáris viszonyra nagy igény van, de azt is, hogy a könyvművészet gazdasági értékelése is a helyére került. Forradalmi változást hozott az antikvár könyvek piacán az internet elterjedése, mely a készlet aktualizálásában és a vásárlói kör kiszélesedésében, demokratizálódásában játszik nagy szerepet, mivel a fiatalok, akik eddig antikváriumba a lábukat se tették be, fölfedezték, hogy vannak megfizethető, érdekes régi könyvek. Az internetes oldallal rendelkező antikváriumok általában 40%-ot értékesítenek virtuálisan, érdekes példa a madridi Salambo, mely előbb internetes értékesítéssel kezdte működését, de belátva ennek hátrányait, pl. nem vizsgálható meg a könyv állapota, nincs kontaktus a vásárlóval, később könyvesboltot nyitott.
Az antikvár könyvanyag, különösen a „régi, ritka, különleges” könyvek speciális vásárlói a gyűjtemények, könyvtárak. Egy-egy értékes mű bibliofil és kulturális értékeléséről és beszerzéséről, mint mindenütt a világon, szakmai konzílium dönt. Julián Martin Abad, a kiváló tudós, könyvtáros véleménye szerint a beszerzés eldöntését nehezíti: a bibliofil, könyvrajongó és értő könyvtáros sohasem magának vásárol, elsődleges szempontja a gyűjtemény kell hogy legyen, amelybe majd a kiszemelt mű kerül, gyűjtemény, amely egy meghatározott felhasználói, kutatói szegmens igényeit fedi le.
Leghíresebb antikváriumok Madridban az említett Luis Bardón, valamint Guillermo Blázquez, Rafael Berrocal üzlete, Barcelonában az Anticuaria Farré, Inmaculada de Regas, Els Tirant, Murciában La Candela, Zaragozában a Luces de Bohemia. A múlt századi könyvek speciális lelőhelyei a Dedalus, Luis Llera, García Pietro antikváriumai Madridban, a Renacimiento Sevillában, Rafael Sánchez üzlete Barcelonában.
Az antikváriusok nemzeti és nemzetközi szakmai társaságokba tömörülnek. A legjelentősebb könyvvásárok: minden évben ősszel a madridi Paseo de Recoletoson, az antikvár könyvszalon novemberben, valamint a tavaszi könyvvásár. Barcelonában is évente két alkalommal gyűlnek össze. A szakmai élet e fontos találkozási lehetőségei anyagilag is rentábilisak. A kevésbé értékes régi, használt könyvek ajánlott piaca például Madridban a Cuesta de Majano, újabban a Paseo de Prado, vagy a Rastro, Barcelonában a Paseu de Gracia portékái, ahol még a magyar turista is talál megfizethető könyvet.
A facsimile megjelentetésére szakosodott kiadók munkáiból látható kiállítás május 24-től az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, a budapesti Cervantes Intézet vendégkiállításaként, Amerika felfedezésével kapcsolatos krónikák, klasszikus spanyol írók, tudósok, korabeli térképek bemutatásával.


Radnai Margit

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2017/4. számaA Mélytengeri Mentőcsapat és a Mogorva HalA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyKarácsonyi kalandHolly elveszett varázspálcájaRőtszakáll, a koboldkalózA királylány álmamacskarácsonyNKA
Belépés