Szabad Tér július
A hosszú hajú
királykisasszony
Babák magyar
népi viseletben
Lullalína, a bátor
kis hercegnő
Csibi
tűzoltó lesz
A hosszú hajú <br> királykisasszony Babák magyar <br> népi viseletben Lullalína, a bátor <br> kis hercegnő Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvesekről és nem könyvesekről (A Szerk.)

[A Könyvhét megjelenésének huszadik évfordulójára készülve közreadott írás a netkorszak előtti időkből]

1999 késő őszén, tél elején beszélgettem egy kollégával az üzleti érték és a szellemi érték könyves összefüggéseiről. A beszélgetés valóban megtörtént, és nem csupán kitaláltam, hogy elővezethessem a mondandómat, emlékszem a helyre és a személyre is, akivel a parázs diskurzus lezajlott. Akkoriban még élő múlt volt a nagy kérdés körül zajló vita: áru-e a kultúra. Csaknem két évtized múltán mondhatjuk, az idő túlhaladta a kérdést: a könyvesek bezártak, nyugdíjba mentek, vagy épp még vegetálnak cégeikben, a nem-könyvesekből profi üzletemberek lettek, prosperáló könyvkereskedelmi, könyvkiadó cégeket vezetnek, és nem töprengenek azon, hogy áru-e a kultúra. Én pedig 18 évvel később is fenntartom, hogy a könyves szó szemantikai tartományában véglegesült változás nem a könyvszakma belterjes ügye.

Könyvesekről és nem könyvesekről
1999. december 2.

Az 1999. december 2-i szám címlapja

Egy jól működő könyvkereskedelmi cég vezetőjével beszélgettem a minap, és természetesen szóba kerültek a könyvek, a cégvezető szempontjából érthetően, elsősorban az eladhatóságukat vizsgálgatva. Némi könyvkereskedelmi gyakorlat után kialakul az emberben valami ösztönszerű érzék a könyvek ilyeténképpen történő megítélésére. Jó valószínűségi esélyekkel meg lehet jósolni, hogy sikerre számíthat-e egy kiadvány, vagy a kereskedelmileg sikertelenebb kiadványok sorát gyarapítja. Természetesen nincsenek megbízható jóslások és jósok: amit sikeresnek gondolunk, megeshet, hogy sikertelennek bizonyul, amiért pedig senki nem adna semmit, abból lehet az „évszázad üzlete”. De a könyvkereskedelmi cég vezetőjével történt beszélgetésemre visszautalva, most inkább egy szemantikai jelenséget szeretnék néhány mondatban körüljárni. Tömören és röviden: ama beszélgetésben a szó úgy fordult, hogy világossá lett, a cégvezető fogalmi rendszerében összekapcsolódik a sikeres könyvek kiadása a nem-könyves kiadókkal, a kereskedelmileg sikertelen könyvek kiadása a könyves kiadókkal, persze, ezeket a beszélgetés során személyek és kiadók nevei példázták. Az is kiderült, hogy ebben a fogalmi rendszerben a könyves és nem-könyves antinómia, valamint hogy a könyves alatt azt kell érteni, aki a szellemi érték szempontjait az üzleti érték szempontjai elé helyezi. Tehát tudatosan ad ki olyan könyvet, amelynek szellemi értékeiben biztos és valószínűsíthetően nem lesz üzleti sikere. A nem-könyves meg persze az, aki az üzleti érték szempontjait helyezi előre. Nyelvi jelentésváltozásaink hétköznapi életünk változásait tükrözve odáig fajulnak vajon, hogy a „könyves” szónak új tartalma, új aurája születik? Léteznek-e abszolút értékek, melyekhez viszonyítva ez a jelentésváltozás valamilyen abszolút igazságot tükröz, vagy éppen értékrendünk bizonytalanságát, kaotikusságát tükrözi? Gondolkozzunk el ezen! A látszat ellenére a „könyves” szó jelentésének változási folyamata nem a könyvszakma belterjes ügye.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

A Könyvhét 2017/2. száma

A Könyvhét 2017/2. száma május 31-én jelent meg a 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermek-könyvnapok témájához kapcsolódva

Könyvhét 2017/2. számamókus könyvek reklámfüzethosszú hajúA hanta bandaMóraHelikonkönyvszakmaMesekalauzEuro-AuditObserverSaxumSzigetFekete Sas
Belépés