A felemás bruttósítás vége

2009 évig a bruttó bér egyben a személyi jövedelemadó alapja is volt. Ekkor a jövedelemadó kulcsok 1.900 ezer forintig 18%, felette 36% voltak. A munkavállalótól levont járulékok együttesen 17 százalékot tettek ki. A munkáltató által fizetett munkaadói és TB járulékok 32 százalék költségterhet jelentettek a bruttó béreken felül.  A bruttó bér és az adóalap szétválasztása egy technikai szorzóval, bruttósításnak nevezetten, 2010-ben történt. Ugyancsak ekkor vált a 27 % mágikus számmá.

„Az új jövedelemadó kulcsok a következők: alsó kulcs 17%, 5 millió forintig, felső kulcs 32%. A munkáltató járuléka egységesen 27%-ra csökken. A 11%-s egészségügyi hozzájárulás 27%-ra nő. Első látásra is nyilvánvaló, hogy a 127%-s adóalapra számított 17%-s kulcs, a bruttó bérre vetítve 21,6%, ami a 2009 és a korábbi évek fogalmainak megfelelő magasabb kulcsot jelent. Így az adókulcsok látszólagos csökkentése magasabb adóalap mellett csak BARBA trükk.”[1]

Az igazi bruttósítás a bérekbe a TB –járulék beépítése lett volna, a munkavállalói levonások növelésével, és a nettó fizetés megtartásával.

Két menetben, de végére értünk a történetnek. 2013-ra megszűnik a közgazdasági tartalom nélküli adóalap-kiegészítés, egységesen 16% jövedelemadó kulcs lép életbe.  (Ez év végéig azonban 2 424 ezer forint jövedelem felett még él az adóalap-kiegészítő 1,27-s felszorzás.)  Az időközben megszüntetett adójóváírás miatt az alacsony jövedelműek adóterhelése megnőtt, kézhez kapott jövedelmük csökkent. Ellensúlyozásként munkáltatói ösztönzéssel és ösztökéléssel kívánta a kormány un. elvárt béremelést biztosíttatni. A munkáltatók által fizetett 27% társadalombiztosítási járulékot, melynek felhasználási kötöttsége korlátozta a kormány műveleti szabadságát, egyszerűen átnevezték szociális hozzájárulási adóvá. Ebből a 27 százalék adóbevételből foglalkoztatáspolitikai célokra – ilyen volt az elvárt béremelés is, vagy ilyen az aktuális munkahelyvédelmi akcióterv keretében nyújtandó ösztönzés – a munkáltatók megtakaríthatnak. (Érdemes a munkáltatóknak böngészni a kedvezményeket, új elem 2013-tól a 25 év alatti pályakezdők felvételére, illetve az 55 év feletti „védett korúak” megtartására vonatkozó kedvezmény.)

Azonban, hogy ne legyen jókedvünk, a cafetéria kedvezményes adózását (a tartalmi elemek cseréjén túl, lásd Erzsébet utalvány, Szép kártya intézménye) teljes, 27% egészségügyi hozzájárulás terhelné, ha tényleg bevezetik az NGM javaslatát. Szerencsére csak kisebb emelést, 14 százalékot szavaztak meg a képviselők. A cafetéria visszafejlődését mutatja az alábbi táblázat.

Az eredeti javaslat megvalósulása esetén, eltűnt volna a különbség az üzleti ajándék, és az üzleti propaganda célú ingyenes termékátadások, valamint a cafetéria juttatások között. Ezzel a kisebb módosítással a cégek vélhetően még megtartják ezt a munkavállalóknak kedvező juttatási formát.

Jővőre is rÁFÁzunk!

Ez volt a 2009. decemberben írt cikkem címe, e lap hasábjain. Sajnos most sem tudok jobbat kitalálni a 2013. évre vonatkozó általános forgalmi adó szabályok láttán. Jön a bevallás bonyolítása a pénzforgalmi szemléletű ÁFA fizetéssel, és belföldi egyes számlákra vonatkozó tételes bevallással. Az aktuális kulcs most 27%, szerencsére a könyv és hangoskönyvek kulcsa maradt 5%-n.

Azon kis és középvállalkozások, amelyeknek árbevétele két éven keresztül 125 millió forint alatt marad, választhatják a pénzforgalmi szemléletű adóbevallást. Akkor kell  a számlákban előzetesen felszámított, levonható és fizetendő adót bevallásba állítani, amikor annak pénzügyi rendezése megtörtént. Ez nagyon jó hír a fizetési késedelem miatt sorban álló vállalkozásoknak, hiszen, amíg vevőiktől befolyó pénzek hiányában nem tudnak szállítóiknak fizetni, addig az Áfát sem kell rendezniük. Persze nem is igényelhetnek vissza. A számlákon viszont fel kell tüntetni a pénzforgalmi adózás jelzését. A normál Áfás adózó cégekre is teljes ez a rendszer,  ha pénzforgalmi Áfás számlát kapnak, az azon szereplő  Áfa levonását csak a kifizetés időszakának bevallásában tehetik meg.  A pénzügyi nyilvántartó (számlázó, könyvelő) programok Áfa része tovább bonyolódik, erre  kaptak két hónapot a programozók.

A könyvszakmában jellemző bizományi elszámolás sajátos számláinál (az ÁFA törvény 58. paragrafusa miatt a teljesítési dátum a számla  fizetési esedékességével  megegyezik) is érvényesülhet a pénzforgalmi kezelés.  A bevallásba állítás a kisebb kiadóknál, és a nekik fizető terjesztő cégeknél a pénzügyi rendezést fogja követni. Ez a bonyolítás csak a pontos fizetéssel kerülhető ki, amire ismerve a jelenlegi helyzetet, kevés esélyt látok.

Az eddig elfogadott törvényjavaslat tartalmazza azt is, hogy a legalább kétmillió forint általános forgalmi adót tartalmazó számlákról külön részletes adatokat kell beküldeni. Ezzel a bonyolultság tekintetében sikerül felzárkózni a 08-s havi adó és járulékbevallásokhoz.

Az okozza a legnagyobb zavart a gazdasági ügyintézők körében, hogy az adózás véglegesen elválik a kettős könyvelés elveitől. A számviteli teljesítés továbbra is a gazdasági esemény teljesülésének valódi dátumához igazodik, egyezően a polgári jogi háttérrel. Következmény kettős nyilvántartás, ami többlet költséggel jár a vállalkozások szintjén.

A vállalkozások eredményének adóztatása

A jelenlegi adóztatási formák (egyéni vállalkozói, társasági, EVA) mellett 2013-tól választható két új adózási intézmény, a kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) és a kisvállalati adó (KIVA).

A cégforma, gazdálkodás nagyságrendje (bevétel, mérlegfőösszeg, stb.),  mint választást befolyásoló tényezők mellett is különböző szerkezetű adóalapok és adók jelennek meg, ezért csak megfelelő számításokkal lehet meghatározni, hogyan tudunk adót megtakarítani. Azt is figyelembe kell venni az adózási rendszerek közti választásnál, hogy melyiknél milyen más adónemet nem kell fizetni. Például a KATÁ-nál csak iparűzési adó kötelezettség jelenik meg, de kedvezményes választási lehetőséggel élve ez évi 50.000 forinttal rendezhető. A KIVA kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást és természetesen a társasági adót is. Mindkét új adónem jóval kedvezőbbnek tűnik az egyszerűsített vállalkozói adónál (EVÁ-sok), hiszen ott csak az alacsony költségigényű vállalkozók maradtak, a jelenlegi magas kulcs mellett.

A kiadók kapcsolatrendszerében megjelenő külső szerzők, fordítók, szerkesztők, jogtulajdonos magánszemélyek számára kedvezőnek tűnik a kisadózói tételes adó alá történő bejelentkezés, ami elég liberálisan szabályozott, hiszen év közben is történhet, és az itt tényleg minimális az adminisztráció. A kisebb kiadók választhatják a KIVÁ-t. Ez esetben már nem takarítható meg a szakképzett könyvelő alkalmazása.

Először is tisztázni szükséges a kapcsoltsági viszonyokat. A kapcsolt vállalkozású cégcsoport létszáma < 25 fő, egyesített bevételi és mérlegfőösszegei <500 Mft. Vigyázat a kapcsoltság hozzátartozó személyeken keresztül is megvalósulhat! Csak ha nincs kapcsoltsági vonatkozás, akkor nézhetjük a saját cég adatokat. Ezek a KIVA választás feltételei.

A társasági adó szerint adózó kisvállalat a személyi kifizetések után  27% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást fizet. Ezek a tételek költségként elszámolhatók. Legyen a vállalkozás adózás előtti eredménye M (pl. 1000 eFt), a személyi jellegű kifizetései az említett két hozzájárulás nélkül B (pl. 5000 eFt), akkor a társasági adó és személyi kifizetések utáni összesített adóteher B*0,285+M*0,1 =1525 eFt

Tegyük fel, hogy ennek a  vállalkozásnak nincs tárgyévi értékcsökkenése, készlete, kötelezettségei és követelései megegyeznek az előző év végi értékkel, és nem volt kisvállalati adóalap-növelő és csökkentő tőke, kölcsön stb. pénzmozgás sem. Áttérve a KIVÁ-ra, a kisvállalati adó alapja a személyi kifizetések B és a pénzügyi eredmény – esetünkben M+B*0,285 – együttes összege. Ez 7425 eFt, aminek KIVA szerinti adója 1188 eFt. Megtakarítás adódik a társasági adózáshoz képest, értéke 337 eFt.

Közelítsünk a valósághoz. A kisvállalkozások általában azonnal leírható eszközöket vesznek, ami pénzügyi eredmény és számviteli eredmény azonosságát nem befolyásolja. Ellenben, ha éven túli leírású eszközök is vannak, akkor a számviteli eredménynél magasabb lesz utóbbi eszközök értékcsökkenésével a pénzügyi eredmény, hiszen itt nem volt pénzkiadás.

A kettős könyvelés és a pénzügyi könyvelés eltéréséből további tételek is adódnak. Ha a készlet és a vevőállomány megnő, a pénzbeli eredmény csökken, ha viszont a szállító állomány és adótartozás növekszik, a pénzügyi eredmény magasabb lehet a számvitelinél. Aki tehát a 16% -os KIVA adóját akarja meghatározni, nem árt, ha először elkészíti az előző évi egyszerűsített éves beszámoló adataiból a cash-flow kimutatást, majd értékeli a tárgyévi és következő évi várható hatásokat.

A KIVA munkahelybővítő hatása világos, amennyivel több személyi jellegű kifizetést teszünk, annyival csökken a pénzforgalmi eredményünk, vagyis maga az adóalap nem változik, csak az összetétele. Az adó összege ugyanannyi marad. Természetesen a törvény – hasonlóan a társasági adóalaphoz, itt is hosszan sorolja az adóalap növelő és csökkentő tényezőket.

A vállalkozók, cégvezetők fejével gondolkozva, új munkaerő felvételénél a döntő szempont nem az adózási, hanem a bevételből megtérülési, eredménytermelési szempont.  Azt hiszem, ez utóbbi nem az adórendszertől függ, hanem az egész gazdasági - piaci és szabályozási – környezettől, amelyben a vállalkozások működnek.  E tekintetben az egész munkahelyvédelmi akcióprogram hatékonyságát illetően nem vagyok optimista.

dr. Bódis Béla
Könyvhét, 2012/6. szám