Interjú Nemes Erzsébettel
| 20 éves a Magyar Olvasókörök Szövetsége Beszélgetés Nemes Erzsébettel  „…célja az Olvasó népkörnek egy olyan egyesülési pontot képezni, hogy az egylet tagjai nemzetiség, vallás és rang különbség nélkül, minél gyakrabban összejöhessenek, a kölcsönös eszmecsere és barátságos társalgás, továbbá hírlapoknak olvasása által szellemi életüket pezsgésben tarthassák…” – olvasható a Hódmezővásárhelyi Első Olvasó Népkör alapszabályában 1869-ből. Ez (is) célja ma is. Magyarországon a felvilágosodás korától, az értelmiség körében és gyakran politikai céllal szerveződtek olvasókörök. A Budai Olvasókör tagjai között (1793) jakobinusok is voltak. A reformkorban a parasztság körében, később a kispolgárság, illetve az iparosok, az ipari munkásság rétegeiben, valamint a tanyavilágban is alakultak olvasókörök. Az ország minden részén működtek ezek az egyletek, a közös olvasáson túl más törekvések is jellemezték őket, pl. az erős nemzeti öntudat, vagy keresztényi elv. A világháborúk előtt több ezer olvasókör létezett. Többségüket 1949-ben tiltották be és csak egy töredékük szerveződött újjá a rendszerváltás után. Az olvasókörök mai tevékenységéről Nemes Erzsébetet, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának főigazgatóját, egyben a Magyar Olvasókörök Szövetségének társelnökét kérdeztem.- Nemrég érkezett vissza az Olvasókörök Szövetségének országos találkozójáról. - A Magyar Olvasókörök Szövetsége éppen húsz éve alakult, évente szervezünk országos találkozót. Minden évben más-más olvasókör látja vendégül a szövetség tagjait, idén  Sárospatakon volt a találkozó. Jubileumi népzenei műsorral, illetve népművészeti kiállítással, gazdag programmal készültünk a 20. évfordulóra. Elfogadtunk egy nyilatkozatot az olvasókörök összefogásáról, amellyel a határon túli magyar olvasókörök tevékenységét is segíteni tudjuk. Az olvasókörök története több száz évre nyúlik vissza. A 18. században, amikor az első olvasókörök megalakultak, politikai szervezkedéseket is rejtettek, a legtöbbjüket be is tiltották. A könyv nagy kincs volt, nem jutott el mindenkihez, és az olvasókörben lehetőség volt megtekinteni az aktuális kiadványokat. A reformkorban Széchenyiék a társas élet színhelyének szánták. Később az olvasás elsősorban azokon a területeken kapott különleges hangsúlyt, ahol nagy volt az analfabetizmus. A tanyai, paraszti, vagy ipartestületi körökben. A 19. században minden társadalmi réteg létrehozta a maga olvasókörét. A beszüntetett és a rendszerváltás után újraalakult olvasókörök már nem csak az olvasást, és az anyanyelv ápolását, hanem a nemzeti értékek őrzését és hagyományápolást is zászlajukra tűzték. Fontos szerepük van például a különböző alkalmak, jeles napi mulatságok megszervezésében. Megjelentetik az olvasókörök tagjainak honismereti, népi írásait (pl. paraszti visszaemlékezést). Az olvasókörök a helyi társadalmi élet kovászai. - A háború előtti olvasóköröknek csupán töredéke működik ma. - 1989 után egyes helyeken az egykori olvasókörök tagjainak leszármazottai kezdeményezték az olvasókörök újraindítását. Több helyen, mint például Balmazújvárosban vagy Mohácson még a székházukat is visszaszerezték. Hódmezővásárhelyen van a legtöbb olvasókör, manapság is több mint tizenhat működik ott. Egyébként számos községben, városban működnek olvasókörök az ország minden részén, de a határon túl is (Balmazújváros, Sárospatak, Baktakék, Kisújszállás, Mártély, Hódmezővásárhely, Hévízgyörk, Budapest, Siómaros, Mohács, Dombóvár, Nagykőrös, Kiskanizsa, Újvidék, Zentagunaras, Torontálvásárhely, Borsi, Megyaszó, Bodrogszerdahely). Budapesten két társaság vesz vagy vett részt az olvasóköri programokban: a Bod Péter Társaság és a Kölcsey Ferenc Olvasókör. Annál sokkal több olvasókör működik napjainkban, mint ahányan bejelentkeztek a szövetségbe. Próbálunk minél több határon túli olvasókört is megnyerni a mozgalomnak. Mindig hangsúlyozzuk, hogy az olvasókörök ne csak nevükben legyenek olvasókörök és ne csupán a folklór hagyományok őrzésében vegyenek részt. A fiatalság körében újra probléma az olvasás, rengeteg az olvasászavarral küszködő gyerek, sőt nő az analfabetizmus, illetve a funkcionális analfabetizmus. A rendezvényeinkre próbálunk minél több írót, költőt, irodalmárt meghívni, a fiatalok érdeklődését ezekre a rendezvényekre felkelteni. - Hogyan működik egy olvasókör a gyakorlatban? - Nagyban függ attól, ki a vezetője a csoportnak, milyen irányú az olvasókör tevékenysége. Felhívjuk a figyelmet az évfordulókra, eseményekre, kiállításokra. A Nagy Könyv mozgalomba szintén bekapcsolódtak a körök. Nagy hangsúlyt helyezünk a honismeretre, az olvasókörök saját pátriájuk nagyjaival is ismerkednek. Nagykőrösön Arany Jánost, Hódmezővásárhelyen Németh Lászlót olvassák, mint városuk szülöttét, de a Márai- vagy Wass Albert életmű kiadásának köszönhetően sok olvasókör foglalkozott a megjelenő regényekkel. Az országos találkozókon a különböző céllal, korosztállyal és társadalmi rétegben működő olvasókörök találkoznak, és a programon kívüli beszélgetések, barátkozások nagyon sokat nyújtanak egymás tevékenységének megismerésében, barátságok, kapcsolatok kialakításában. Az olvasókörök egy-egy neves esemény kapcsán meg is látogatják egymást. Több olyan kezdeményezésünk is volt, amelyről ma már kevesen tudják, hogy nekünk köszönhető. A Magyar Kultúra Napja például a Kölcsey Ferenc Olvasókör kezdeményezésére jött létre. A Szövetség az olvasóköri tagságnak szellemi hátteret próbál nyújtani, összefogó erő, javasol és segít, mert az olvasókörök önállóan működő, helyi civil szervezetek, ahol alapvető a könyv és az olvasás szeretete, az anyanyelv ápolása mellett a magyar kulturális örökség megőrzése és továbbadása az elkövetkezendő nemzedéknek. Szénási Zsófia |
Ajánló tartalma:
Legolvasottabbak
Legutóbbiak
A Szerk. ajánlja
Az archívum kincseiből:
Mondom én… Beszélgetés Garaczi Lászlóval, Gyarmati nő című legújabb kötetéről
Tarján Tamás – Könyvbölcső. Én; élet; rajz
Kaján leckék – Kaján Tibor-Martin József: Karikatúra a betűtengerben
Kefe habbal, avagy az átnyálazás hiánya – Melissa P.: Minden este 100-szor kefével
Bizonyosan – Kerékgyártó György: Hegyi szakaszok szobakerékpáron
Kiemelt
Márton László: Csikasz Virgil a wismari légvédelmi laktanyában – Az Élet és Irodalom 2025/06. számából
Az Élet és Irodalom 6. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
Belépés