Interjú Győri Jánossal
| Betűgazdag környezet teremtése Beszélgetés Győri Jánossal  A Magyar Olvasástársaság a jelentős szakmai tevékenysége mellett egyre inkább a pragmatikus feladatok felé fordul, hiszen az olvasást mint társadalmi, szociális tevékenységet fogja fel. A részletekről a társaság elnökét kérdeztük.
– Milyen célkitűzései vannak a Magyar Olvasástársaságnak? – Az Olvasástársaság céljai nagyon sokágúak. Fontos célunk, hogy lássuk, mi történik az olvasás területén, kik olvasnak, mit olvasnak, mikor olvasnak stb. Emellett az is célunk, hogy mint civil, közhasznú szervezet, melyben a tagság bárki számára nyitott, állandóan előtérben tartsuk az olvasást mint társadalmi és társas jelenséget. Azt látjuk, hogy a társadalmilag hátrányos helyzetűnek tekinthető családokban felnövő gyerekek riasztóan keveset olvasnak – ez nem meglepő, de fontos folyamatosan szem előtt tartanunk. Társaságunk egyik fontos programja épp ezért az, hogy megpróbáljuk az olvasást mint tevékenységet elvinni ezekbe a családokba. Az olvasás mint technika átadása nem az általános iskolában, tulajdonképpen nem is az olvasással kezdődik. Számos vizsgálatból kiderült, hogy a korán olvasni kezdő gyerekek már egészen kis korban képesek felismerni például rajzokon vagy bonyolult ábrákon a betűket. Ehhez a gyermek nagyon sok tapasztalattal kell, hogy rendelkezzen a betűről, amelyre csak betűgazdag környezetben tehet szert. Mivel épp ez a betűgazdag környezet hiányzik tehát a hátrányos helyzetű családok nem kis részében, ezért megpróbáljuk elvinni hozzájuk azt. Az Olvasó-társ nevet viselő programunk keretein belül középiskolásokat, főiskolásokat, egyetemistákat, felnőtt önkénteseket verbuválunk, akik elmennek azokra a településekre, ahol nagy számban élnek hátrányos helyzetű gyermekek, és felolvasnak nekik. Persze nem csak felolvasás történik, hanem beszélgetés is a könyvekről. Fontos hozzátenni, hogy nem csak könyveket és nem feltétlenül szépirodalmat olvasnak. – Többször visszatérnek felolvasást tartani? – Persze, nem egyszeri alkalomról van szó. A program jelenleg próbaüzemben működik, Kaposvárott és környékén. Ősszel, októberben kezdjük szélesíteni a programot. A próbaprogram nagyon jól sikerült, nagyon jó volt a visszhangja is a sajtóban. Ahogy az előbb már említettem az olvasás nem a technikai tudás megszerzésével kezdődik, hanem már a beszéddel, felolvasással, ezért a meseprogramokra is nagy hangsúlyt helyezünk. – A Népmese napja a leginkább közismert programjuk. – A hatodik alkalommal megrendezett Népmese napját Benedek Elek születésnapján, október 1-jén tartjuk. Az előadóink között Jankovics Marcell éppúgy ott lesz, mint Boldizsár Ildikó, Berecz András, Kóka Rozália, Agócs Gergely és még sokan mások, kiváló szakemberek és művészek. Mindamellett e rendezvényünk díszvendége a Drávaszög lesz, illetve ezzel párhuzamosan a hazánkban élő horvát nemzetiség. Az idei népmese napját Százhalombattán tarjuk, október 1-jén. A részletekről a hunra.hu honlapon tájékozódhatnak. – Milyen más elemei vannak még az Olvasó-társ programnak? – Az egyik alprogram, mely már ugyancsak próbafázisban van, de még nem teljes szélességben indult el, a hosszú távon kórházban tartózkodóknak való felolvasás. Rengeteg gyerek és felnőtt is kénytelen hosszú időt kórházban tölteni, akik még nem vagy már nem tudnak olvasni. Emellett már megegyeztünk a Fővárosi Szociális Módszertani Központtal, hogy ősszel elkezdünk a hajléktalanok számára is felolvasásokat tartani. Ez egy sokkal vegyesebb csoport, mint az előző kettő, hiszen a hajléktalanok között magasan műveltek és igen képzettek is vannak, ahogy írni-olvasni nem tudók is. És a hajléktalanközpontoknak vannak könyveik, tehát oda nem is kell, hogy feltétlenül mi vigyük a könyveket, hanem magát az olvasást, mint szociális tevékenységet kell, hogy hozzáférhetővé tegyük a számukra. Ehhez kapcsolódik a következő alprogramunk, az idős otthonokban való felolvasás, olvasóestek és beszélgetések tartása. Ezek a most ismertetett programok mind előkészítő, kísérleti fázisban vannak, de több közülük ősszel elindul. – Könnyen találnak önkénteseket felolvasónak? – Szerencsére igen. – Hogyan készítik őket fel? Hiszen lelkileg eléggé megterhelő lehet ilyen helyzetekben felolvasni. – Felkészítő programot tartunk nekik, amelynek az akkreditációja is most kezdődik. Ez egy egynapos képzést jelent, melyen bemutatjuk az adott csoport jellemzőit. Olvasási szakemberek, pszichológusok, szociológusok, szociális munkások stb. készítik fel őket a nehézségekre. Emellett azt tervezzük, folyamatosan fenntartunk egy munkacsoportot, mely háttér gyanánt szolgál, és amelyhez bármilyen problémás esetben fordulhatnak a felolvasóknak. Még egy nehézséggel vagyunk kénytelenek szembenézni e program során: a szakirodalma nagyon csekély az ilyen jellegű munkának. Terveink között szerepel, hogy kétéves munkát követően a Nemzeti Tankönyvkiadóval karöltve megpróbálunk egy tanulmánygyűjteményt e tárgyról megjelentetni – ez lenne az első ilyen jellegű módszertani olvasókönyv. Egyébként az SOS Magyarország Gyermekfalu szervezettel már működtetjük az Olvasó-társ programunkat. Ezek a gyerekek kvázi családokban, önálló házakban élnek egy nevelőanya gondoskodása mellett; nekik is felolvasunk, ezzel mintegy segítünk a velük dolgozó anyáknak, és olvasókat is nevelünk. Ám ehhez kapcsolódik egy másik programunk is, a Könyvbatyu. Összeállítottunk egy alapkönyv listát: azoknak a könyveknek a listáját, amelyek egy családi könyvtárban a legfontosabbak lehetnek ma Magyarországon. Körülbelül ötven könyvről van szó, amelyeket a könyvkiadókkal, -kereskedőkkel, könyvszakmai szervezetekkel együttműködve megpróbáljuk adományként az SOS Gyermekfalu egyes családjainak átadni. Ehhez kapcsolódóan az SOS gyerekfalut kinövő, felnőttkort elérő gyermekek szintén kapnak tőlünk egy hasonló méretű életkezdő könyvcsomagot. Jolsvai Júlia |
Ajánló tartalma:
Legolvasottabbak
Legutóbbiak
A Szerk. ajánlja
Az archívum kincseiből:
Mondom én… Beszélgetés Garaczi Lászlóval, Gyarmati nő című legújabb kötetéről
Tarján Tamás – Könyvbölcső. Én; élet; rajz
Kaján leckék – Kaján Tibor-Martin József: Karikatúra a betűtengerben
Kefe habbal, avagy az átnyálazás hiánya – Melissa P.: Minden este 100-szor kefével
Bizonyosan – Kerékgyártó György: Hegyi szakaszok szobakerékpáron
Kiemelt
Radnóti Sándor: Történet a verseskötetben – Az Élet és Irodalom 2025/07. számából
Az Élet és Irodalom 7. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
Belépés