Könyvhét 2023
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT
Interjú Gács Annával
A kis nyelvek irodalma csak állami támogatással maradhat fenn
Irodalom, digitális kultúra és állami támogatás


Vannak, akik azt jósolják, hogy az irodalom közzététele néhány éven belül eltolódik az elektronikus megjelenés felé. Gács Anna kritikus, az ELTE Média Szakának oktatója, szerint „nem eszik olyan forrón a kását”, de a digitális tartalmaknak, ahogy a kultúra minden területén, az irodalomban is egyre nagyobb szerepe van. Felnő egy nemzedék, amelynek az internet az első számú tájékozódási pont, és minden alapvető információt ott keres először, legyen az szövegközlés, folyóirat vagy könyvkritika. A nyilvánvaló tendenciát az állami támogatások rendszere jelenleg alig – inkább csak ötletszerűen – követi.

- Mennyire rendszerezett vagy folyamatos az irodalmi művek internetes megjelenése?
- Erőteljesen átrendeződött az utóbbi években, hogyan tájékozódnak emberek kultúráról, irodalomról, hogyan osztják meg egymással kulturális élményeiket. Az internetnek és a digitális forrásoknak egyre nagyobb szerepe van ebben. A nagy állami támogatással foglalkozó szervezeteknek, alapítványoknak nincs igazán stratégiája arra, hogyan is kellene ezeket a fórumokat bevonni a kultúra támogatásába. Érdemes lenne efelé is megnyitni a támogatásokat, hiszen sokkal több ember tájékozódik internetes irodalmi portálokon keresztül, mint hagyományos irodalmi folyóiratokból. Nem arról van szó, hogy nincs ilyen szponzoráció az irodalmi élet területén: 1998-ban megindult például a Digitális Irodalmi Akadémia, ami nagyon fontos kezdeményezés. A Digitális Akadémia kiemelkedő kortárs szerzők műveit közli, akik ösztöndíjat kapnak ezért, az olvasó pedig ingyen hozzájuthat a műhöz, továbbá a szerzőkkel, művekkel kapcsolatos információkhoz. Ha az ember elmeséli egy angol vagy német olvasónak, hogy mondjuk Kertész Imre összes műve ingyen hozzáférhető a világhálón, értetlenül áll előtte. Ez a megoldás a magyar irodalmi kultúrában azért indokolt, mert egy ilyen kis nyelvben nincs valódi piaca az elit irodalomnak, ami rentábilissá tehetné.
- Létezik a KIA, Kortárs Irodalmi Adattár, ami jó kezdeményezés, egy nagy lendülettel megcsinálták, de azóta sem frissítették.
- Végig kellene gondolni, milyen változatai lehetnek az irodalommal kapcsolatos digitális tartalmaknak. Vannak például adattárak, elektronikus szövegkiadások és kritikai kiadások – mindegyik támogatása mellett súlyos érvek szólnak. És ugyanilyen fontosnak tartom azokat a formákat – online folyóiratokat, portálokat, blogokat -, melyek a kortárs irodalomról és általában a kortárs kultúráról szóló diszkussziót élénkítik. A színvonalas elit kultúra működtetéséhez Magyarországon az állami támogatás nélkülözhetetlen. Érdemes azonban az aktuális kulturális folyamatok figyelembe vételével mindig újragondolni, mire érdemes a pénzt fordítani. Az NKA esetében például nincs olyan támogatási forma, mely kifejezetten a kultúraközvetítés digitális, internetbarát változatait ösztökélné. Ez persze nem csak az irodalom esetében probléma.
- Évek óta hallani, hogy az irodalmi folyóiratok támogatása sem áll éppen jól…
- Ez így van, hiszen a folyóiratok hagyományosan és most is a kortárs irodalom kiemelkedően fontos intézményei. Ugyanakkor szerintem még így is túl sok folyóirat között aprózódik el a pénz – ami persze azt is jelenti, hogy fontos folyóiratok megalázóan keveset kapnak. Most, amikor a nyomtatott forma már nem az egyetlen és a közönség által legjobban preferált forma, kérdés, hogy hány folyóirat esetében érdemes például nyomdaköltséget fedezni és példányszámokkal bűvészkedni. Azt is figyelembe kéne azonban venni, hogy új folyóiratoknak szinte semmi esélyük sincs labdába rúgni a támogatásoknál, s az elektronikus megjelenés támogatása számukra lehetővé tenné, hogy az interneten megmutassák magukat, és tekintélyre, illetve közönségre tegyenek szert. Aztán ha szükségét látják, esetleg próbálkozzanak a nyomtatott formára történő pályázással. A „régi” folyóiratok esetén pedig szerintem elsősorban az olyan világos koncepciójú print-online kombinációk érdemelnének külön támogatást, melyeknél az online változat nem pusztán a nyomtatásban is megjelent szövegeket közli.
- Ragaszkodni kell egyáltalán hosszú távon az offline, azaz a nyomtatott folyóiratokhoz?
- Véleményem szerint ilyen mennyiségben nem. A könyv kicsit más, a könyvolvasási szokások mások, és ott a piacnak is jóval nagyobb szerepe van. A külföldi tendenciák sem azt mutatják, hogy a szépirodalmi könyvkiadás a digitalizáció felé mozdulna.
- Nyugaton ezt hogy oldják meg?
- Én Nagy-Britanniát ismerem valamennyire: ott nincs ilyen típusú folyóirat-kultúra. Az elsődleges irodalmi termék a könyv, másfelől pedig a folyóirat is elsősorban piaci szereplő. Van azért támogatás közpénzből, például a költészet esetében, de hogy egy művészeti ág jövője teljes mértékben az állami szponzoráción múljon, az elképzelhetetlen. Kis országokban, mint Svájc, Hollandia, Dánia viszont hozzánk hasonlóan nagy szerepet vállal az állam.
- NKA bizottsági tagként, gondolom, többször is felvetette a már elhangzott javaslatokat.
- Az NKA bizottsági ülésein többen felvetettük már, hogy kéne valami stratégia a digitális tartalmakkal kapcsolatban. Ahhoz, hogy ennek a fontosságáról konszenzus szülessen, el kellene oszlatni azokat az előítéleteket, hogy az interneten elérhető információ vagy kiadvány tekintély nélküli dolog. Pontosan arra kéne fordítani az állami pénzt, hogy színvonalas információk, szövegek,és eszmecserék legyenek elérhetők az interneten. Úgy tűnik, az új stratégiában szerepelni fog egy ezzel kapcsolatos rész. Azt egyelőre persze senki nem tudja, hogy ennek milyen gyakorlati következménye lesz majd.

Szénási Zsófia

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kálvin Kiadó 0204KőszeghyÉlet és IrodalomTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés