Kereszténység és ésszerűség

Vajon mi működteti, és mi teszi olyan élővé az európai kultúra alapjául szolgáló kétezer éves keresztény mítoszainkat, hogy a hívők jó része a mai napig tényszerűen hisz e korántsem egységes tan dogmáiban, és ha vitára kerül sor, inkább elbástyázza magát szilárd meggyőződései mögé? Kurt Flasch filozófiatörténész e bástyák mögül igyekszik kicsalogatni olvasóját Miért nem vagyok keresztény? című kötetében, ám izzasztó hitvita helyett egy kalandos útra csábítja a gondolkodni kész hívőt és kétkedőt egyaránt: a kereszténység gyökereitől kiindulva vizsgálja meg e vallás történetét a görög filozófusoktól elindulva Aquinói Szent Tamás és Szent Ágoston tanain át a kortárs Joseph Ratzinger bíboros meglátásaiig – hogy csak néhányat említsünk azokból, akiknek tanai meghatározták gondolkodásunkat.

A szerző Bertrand Russel híres pamfletjének címét választotta saját művének címéül is, ám önéletrajza momentumait feltárva siet tisztázni: „nem az egyház által megkárosítottak ressentiment-ja” beszél belőle. Könyve tehát nem egyházkritika, melyben elhúzza a teológusok nótáját – Flasch a tudós objektivitásával, a filológia, a történettudomány és filozófiatörténet eszközeivel vizsgálja tárgyát, de ezt üdítő könnyedséggel és olvasmányossággal teszi.

Fejtegetései legizgalmasabb részéhez akkor jut el, amikor a dogmává kövült keresztény tanok – a teremtéstől kezdve az égő csipkebokron át Jézus feltámadásáig – szó szerinti értelmezését állítja szembe a tudomány vitathatatlan eredményeivel, vagy egyszerűen a józan tapasztalattal, így a csillagászat, a biológia vagy a földrajz tényeivel, és elkalauzol e feloldhatatlannak látszó ellentmondások egyházi „kezelési módjaiban” a történelem során. De nem kerülheti meg a keresztény hitről gondolkodó az örök dilemmákat sem: hogyan és miért kerül a világba a Rossz, ha a világ egy jó és bölcs teremtő akaratának eredménye? Hogyan fogant meg Isten képe az emberben? Miféle ősbűntől kellett valójában megváltani az emberiséget, és miért bűnös mindenki, aki a földre születik? Miért kellett Istennek feláldoznia a saját gyermekét?

„Aki feladja a hitet, az teret teremt magának az érvelés szabadságához” – vallja kötete végén Flasch, bravúrja mégis az, hogy senkitől nem kéri, váljék hitehagyottá. Inkább az „ésszerűtlen kereszténység” elemeinek újragondolására biztat, miközben nem veti el a keresztény tanok művészi, képi, metaforikus megragadásának lehetőségét, ami végtelenül gazdag értelmezési tartományt nyit meg minden ember előtt.

Laik Eszter

Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény? Beszámoló és érvelés
Typotex Kiadó, 368 oldal, 4200 Ft