Könyvhét 2023
SÁRKÁNYLEGENDÁK
MÓRA KIADÓ
A MÚZSA
CSÓKJA
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SÁRKÁNYLEGENDÁK<br>MÓRA KIADÓ A MÚZSA <br> CSÓKJA Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyvhét folyóirat

Kőhalmi Zoltán 101 hullát produkál – Skandináv krimit írt a stand upos

Mátraházi Zsuzsa - 2019.09.27.

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit, avagy 101 hulla Dramfjordban – a skandináv krimiszerzővé lett Kőhalmi Zoltán várja szeptember 28-án, az Olvasás éjszakáján este tíztől a Móricz könyvesbolt és kávézóban (Budapest, XI. kerület Móricz Zsigmond körtér 2.) rajongóit, akik ezentúl stand up komédiái mellett tekervényes című bűnügyiregény-paródiáján is jót mulathatnak.

– Hány skandináv krimit olvasott el, amire eljutott a regény megírásáig?

– Amúgy is szerettem ezt a műfajt, olvastam jó néhány Nesbø-könyvet, meg ától cettig Stieg Larson Millennium trilógiát, amikor pedig megszületett a könyvem ötlete, tudatosan próbáltam földeríteni a műfaj lényegét, például azt, hogy ott valójában sose isznak a detektívek. Mind leszokott alkoholisták, akiknek szüntelenül ihatnékjuk van. Úgy gondoltam, az én nyomozó figurám emelgesse nyugodtan és rendszeresen a poharat. Amikor egy idő után megteremtettem a paródia eltorzított skandináv világát, ahol mindig nagyon rossz az idő, mindig mindenki depressziós, az embereknek szörnyű traumáik és függőségeik vannak, akkor ebben a sötét miliőben kellett tovább gondolnom a történetet.  De másfajta könyvtípusokat is elrejtettem a regényben, azokból is fel kellett készülnöm. A tinik kedvenc vámpíros történetei közül elolvastam az Alkonyatot, aztán lapozgattam Bogyó és Babócát, de musicaleket is néztem, hogy meg tudjam alkotni a könyvben ennek a műfajnak egy rossz példáját.

– Gondolom, paródiát vagy elnéző szeretetből, vagy rosszallás nyomán lehet írni. A vámpírokhoz hogy viszonyul?

– A rosszindulat nem tesz jót a humornak. Előfordult, hogy valamin nagyon felhúztam magam, és azonnal, indulatból próbáltam megírni. Ez nem hoz jó eredmény. Előbb le kell higgadni. A kifigurázandó dologtól el kell távolodni, hogy az ember tréfálkozni tudjon rajta. A vámpíros stílus valójában a nagyfiam ötlete nyomán kapott helyet a könyvben. Egy vacsoránál beszélgettünk róla, hogy van egy rész, amelynek egy tini lány a narrátora, aki számára valami jellegzetes mániát kell találnom. A szerkesztőm, Cserna-Szabó András azt tanácsolta, legyen A-ha-rajongó, mert Norvégiában mindenki odavan ezért az együttesért. De nekem semmit nem mond a nevük. A fiam ezt hallva javasolta a vámpíros regényeket. Mivel szeretek mindennek utánajárni, elmélyedtem az Alkonyatban, és a könyvemben ezt a részt a tini olvasótábort jellemző módon minél kevesebb szóval, ismétlődő fordulatokkal igyekeztem megírni.

– Más családtagok is bekapcsolódtak a regényírásba?

– A színpadon meg a magánéletben is szívesen beszélek arról, ami foglalkoztat. A három gyerekemből pont a legkisebb végigasszisztálta az alkotói folyamatot. Ültem a laptopnál, és írtam. Mit csinálsz, apa, kérdezte. Vagy azt mondtam volna, hogy hagyjál, dolgozom, ehelyett azt válaszoltam, hogy képzeld, most azon gondolkodom, hogy hogyan lehetne megoldani azt vagy azt a kérdést. Nem hiszem, hogy sok kilencéves szokott ilyen könyveket olvasni, amelyekben ennyi csavar és átvitt értelmű részlet van. Ő nem egyszerűen megértette ezeket, de még jó ötleteket is adott. Valójában sokszor az is hasznos, ha az ember elmondja, min töri a fejét. Ilyenformán sokaktól kaptam segítséget. Szabó Márton István barátom, költő és színpadközeli ember. Sokat utazunk vele az országban, mert ő a produkcióim mindenese. Közben beszélgettünk az idestova nyolc éve tervezett, vagy később a már alakuló könyvről. A reflexióból ki tud derülni, hogy a nehezen elmesélhető részletek nem jók, azokban valami hiba van, átírandók. A regény nemcsak terjedelemben nagyobb feladat a jeleneteknél. Az egész világát ki kell találni, muszáj következetesnek lenni, figyelni, hogy ne veszítsünk el szereplőket, ne hagyjunk elvarratlanul szálakat.

– Jegyzetelt, amikor felkészülésként olvasott száz oldalakat?

– Humoristaként megszoktam, hogy minden ötletet föl kell írni, különben általában a legjobbakat elfelejti az ember. Volt, hogy azt mondtam, nem firkálgatok, ezt a remek poént biztosan nem felejtem el, és mégis. Ilyenkor megőrül az ember a tehetetlenségtől, és az elveszített gondolat a világ legjobb ötletévé magasztosul fel. Aztán akad olyan elképzelés is, aminek később nem lesz jelentősége, egy másik idővel megtalálja a helyet, ahol ki lehet bontani.

– A paródia ötletének megszületésekor, mit érzett leginkább nevetségessé tehető jellegzetességnek a skandináv krimikben?

– Sajátosságuk, hogy a nyomozók nem különleges képességű, mindenki fölött álló nagyszerű alakok, hanem sok mindennapi emberhez hasonlóan megtört, nyomorult karakterek. A gyanúsítottak sem olyanok, mint például Agatha Christie-nél. Itt bárkiről kiderülhet, hogy aljas ember, vagy perverz. A híd-sorozat nagy rajongója vagyok, és jól emlékszem, mennyire meglepett, amikor egy mellékszálon kiderült valamelyik nyomozóról, hogy az ő pincéjében is sínylődnek fogva tartottak. Az egész ábrázolt világ annyira kilátástalan, mindenkinek annyira rossz a helyzete, hogy még a happy end is szomorú. Milyen feloldás az, amikor A híd végén zokog a nyomozó a kórházi ágyon? Megpróbáltam ezt annyira sarkítani, hogy már mulatságos legyen. Ha valakinek olyan szörnyű gyerekkora van, hogy a penészfolt a legjobb barátja, azon én már nevetni is tudok.

– Valóban Nesbø, Rejtő és Calvino voltak együtt az útmutatói, ahogy a fülszövegben olvasható?

– Jólesik, hogy Cserna-Szabó András ezt a három nagy nevet említi meg ott. A Nesbø-krimiket töviről-hegyire ismerem. Rejtő alapvetés a humortörténelemben, és engem mindig érdekelt, hogy ki hogyan építi fel a poénokat. Szeretem, ahogy ő csinálta. Calvino meg abszolút abszurd dolgokat ír, játszik az olvasóval. A Ha egy téli éjszakán egy utazó című, formai bravúrnak számító könyvét különösen kedvelem.

– Nem hagyott ki egy poént? A címlapon talán érdekes lett volna áthúzott ø-val írni a Kőhalmi vezetéknevet, ha már a belívekben a hosszú és rövid ö-t ez helyettesíti.

– Ezen gondolkodtunk, de tartottam magam a nevem eredeti írásmódjához. Én magyar vagyok, a budapesti jelenetben is a helyes írásmódot alkalmazza a könyvem. Csak a norvégoknál szerepel az áthúzott o. A németeknél meg az sch.

– Mit fog olvasni lefekvés előtt, amikor az olvasás éjszakája után, gondolom, éjféltájt hazaér?

– Egyszerre több könyvet olvasok, gyűlnek az asztalon, az éjjeliszekrényen. Van egy félbehagyott krimi, A fiú, ami számomra nehezen követhető különlegessége a Nesbø-életműnek. Nagy könyvfélretevő vagyok, nagy be nem fejező is, bizonyos műveket meg a bennük rejlő pár poén miatt olvasok. A nyaramat részben Stanislaw Lem Pirx pilóta kalandjával töltöttem. Ugyanakkor kezdtem bele Faludy György Pokolbéli víg napjaim című művébe, amit még nem fejeztem be. Talán ez lesz aznap, szeptember 28-án az „altatóm”.

Mátraházi Zsuzsa
Fotó: Lettner Kriszta Helikon Kiadó

Az olvasás éjszakája – 2019. szeptember 28.
Bookline Móricz Könyvesbolt és Kávézó (1117 Budapest, Móricz Zsigmond körtér 2.)
Az esemény házigazdája: Pion István

22.00 Kőhalmi Zoltán: A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit
A magyar stand up egyik legjobbjának első könyve egyszerre idézi meg Rejtő Jenőt és Jo Nesbø-t. De honnan jön egyáltalán a regényírás ötlete, és hogyan lett Kőhalmi Zoltán skandináv krimiszerző? A kérdésre személyesen a szerző válaszol.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

ÉS-kvartett Kemény Lili Nem című regényéről – Az Élet és Irodalom 2024/45. számából

Az Élet és Irodalom 45. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

Kálvin Kiadó 1031KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés