Grecsó Krisztián regénye egy férfi jellemének alakulásáról

Vajon elmondható egy emberélet a kapcsolatain keresztül, narrálható így egy élettörténet? Grecsó Krisztián új regénye erre keresi a választ. Elindul az első, óvodáskori vágyaktól, szorongásoktól és megcsalatásoktól a főiskolás szerelmeken át egy válásban végződő házasságig. Főhőse a vágy, az öröm és csalódás váltakozásából tanul meg szeretni, és személyiségén minden kapcsolat réteget hagy.

- A múlt évben a Mellettem elférsz című regényeddel rendszeresen felléptél Dés Lászlóval és Andrással, akik zenében improvizáltak a felolvasásodhoz. Olyan jól sikerült a produkció, hogy új könyved bemutatójának is ez lett a formája. Merész ötlet.

-  Móricz Zsigmond a példaképem ebben (is). Már 1926-ban azon merengett, mit lehetne csinálni az irodalommal, hogy esemény legyen. Rengeteg ötlete volt, közülük sokat meg is valósítottak a nyugatosok. A kezdeményezés mai folytatói vagyunk mi: Csernáék főzőesteket tartanak, Nádasdy Ádám remek nótaesteket tart, a slamesek szintén az utca emberéhez viszik közel az irodalmat. Sokféle módon meg lehet fogni az olvasót, de nagyon oda kell tenned magad. A Megyek utánad történetei persze teljesen mások, mint a korábbiak, egy teljesen új műsort adunk elő a régi dramaturgiával és szerkezettel. Csatlakozott hozzánk az öcsém is, aki táncművész. A kör bezárul: a szöveg inspirációt ad a zenének, megszületik egy improvizatív dallam, ami inspirálja a táncot. Nem mellesleg két család dialogizál egymással. Őszre turnét is tervezünk.

-  Miért vevők erre az emberek?

- Mert a színháznál személyesebb, az irodalmi estnél színházibb. Az emberek vágynak arra, hogy törődjenek velük, hogy megfüröszthessék az egójukat egy efféle előadásban. Egy másik produkció is született: Jónás Vera dzsesszénekesnőnek írtam egy dalszöveget, ami a regény összegzésének is betudható. Ez lett a regény saját dala, amit együtt énekeltünk el a MÜPA színpadán.

-  Új regényed részben már ismert szereplőkből és az ő történeteikből áll össze. A Mellettem elférsz az egyén jellemének változását a családi történeteken keresztül mutatta be, a Megyek utánad a szerelmeken keresztül, ami az emlékezés másik dimenziója.

-  A Daru-novellákat csak alapanyagként használtam, átírtam, elhagytam belőlük. Régi és új szereplők jelennek meg, akik keresztül-kasul járkálnak a történetben, belakják azokat. Végeredményként talán a legregényszerűbb regényem született meg, melyben az ego változását, fejlődését ezúttal a szerelmein keresztül vizsgálom. Egyik rétege a „visszafelé való találkozást” mutatja meg egy fiatalemberrel, de nem a Karinthy-féle felfogásban. Ez a fiatalember tapasztalatlanságában önző, felszabadultságában gátlástalan, elképesztő dolgokon ment keresztül és úszott meg öntudatlanul. Az íráskor végig kellett gondolnom az életemet; az, aki 38 évesen vagyok, vajon az eddigi puttonyomból adódik össze? Mennyiben vált részemmé a sok megélt történet, szituáció?  A visszajelzések alapján az olvasók is elgondolkodnak ezen a saját életükkel kapcsolatban.

-  Minden kamasz átél hasonló helyzeteket, azok komikus és tragikus oldalát. Legtöbbjük kicsit belehal a szerelem elvesztésébe, a sebek, varratok és hegek sokasodnak, a lélek mégis erősödik.

- Az eddigiek közül ebben a könyvemben vannak a legkisebb drámák. Mini drámák ezek, amik erősen befolyásolják a formálódó jellemet. A kamasz nem tudja még, mekkora tétekkel játszik, ezért olyan önfeledt és gátlások nélküli a kamaszszerelem.

-  A regény közepe táján kimondod, hogy Daru te vagy. Persze ez nyilván nem ilyen egyszerű.

-  Érdekes narrációs helyzet ez, a „találkozás egy fiatalemberrel” tematikához kapcsolható. Minden családregényemben játszom az alanyisággal, ez a mostani a legszemélyesebb magánszférám, ennél beljebb már nem lehet menni. Másfelől – és ezt csak néhány napja fogalmaztam meg magamban – a szerkezet megkívánta, hogy elrugaszkodjam a valóságtól, számos történetből és sok nőből gyúrjam össze a figurákat. A könyvben minden ember és minden szerelem kicsit más nyelven szól, kicsit más világban játszódik, mindegyik körbejár egy problémakört, legyen az szülőkkel való konfliktus, beavatódás, vagy a kollégiumi bulizós korszak. A valódi szerelmek nem ilyen vegytiszták. Mindegyikben minden probléma megjelenik. Olyan volt ez, mint egy családállítás, noha örökké fikcionáltam a saját nézőpontjaimat. Kérdés, maradt-e a végére valami, ami a sajátom. A dolog személyessége miatt nagyon nehéz, a pletykák már megindultak, kapok hideget-meleget. Most először az én bőrömre megy a játék. Zavarba is hoz nagyon.

-  Ezek szerint te is megküzdesz a befogadással.

-  Minden könyvnél meg kell tanulni a könyvről mesélni. Nem mindegy, mennyit vallasz be a vívódásaidból, az érintettségedből, hogyan reagálja le a szűkebb és a tágabb környezeted. A környezeted alkalmazkodik ahhoz, amit hall.  Ha most megalkotsz egy világot és jót hazudtál, a környezeted a legnagyobb örömmel emlékezik úgy, mintha tényleg az történt volna. Ha nem tetszik valami, akkor szidnak. Remélem, vagyok annyira civil, hogy a hétköznapjaimba ez ne szüremkedjen be.

Szénási Zsófia

Grecsó Krisztián: Megyek utánad
Magvető Könyvkiadó, 312 oldal, 3490 Ft