Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Kiemelt

„A gyilkosság volt az élesztőm” - Láng Zsolt – Az Élet és Irodalom 2024/18. számából

2024.05.02.

Az Élet és Irodalom 18. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

„A gyilkosság volt az élesztőm”

Láng Zsolttal beszélget Károlyi Csaba.

„Most jelent meg Láng Zsolt új regénye, Az emberek meséje. Novellák, esszék, kritikák, naplók, drámák mellett írt már öt regényt, ez a hatodik, A Perényi szabadulása (1993), a Bestiárium három kötete (1997-2011) és a Bolyai (2019) után. Más, mint a korábbiak, azonban közös az életműben a formai kényszerek nélküli írás gyakorlata. Az új regény hátterében a máig felderítetlen chevaline-i gyilkosság húzódik meg, miközben egy apa-fiú történetet is kapunk megint. A legfontosabb helyszín pedig egy fiktív erdélyi falu: Medárd.”

BESZÉD

Darvasi László:
Kis beszéd a nagyregényről
(székfoglaló a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián)

„A legfontosabbal kezdeném. Jóllehet a számos kis forma mellett jegyeztem terjedelmes irodalmi műveket is, úgynevezett nagyregényeket, vagyis elvileg tudhatnám a hangya és a piramis közötti különbség lényegét, sajnos mégsem árulhatom el önöknek, miben áll a nagyepika titka (lényege). Ha ugyan van neki. Van. És még annyit, a piramist a hangya építi, és a piramisból utóbb újra hangya lesz.”

FEUILLETON

Visky András Jób lélegeztetőgépen című esszéje Mircea Cărtărescu verseskötetéről szól.

„Megjelent az én nyomorult könyvecském. Nem éltem volna túl a nyarat nélküle” – posztolja az arckönyv felületén Cărtărescu 2020. szeptember 11-én, amikor a koronavírus okozta világjárvány kimenetele még nagyon is kétségesnek látszik. Majd így folytatja: „Nem tudom, hogy a szépség meg fogja-e menteni a világot, de ezek a versek engem megmentettek. Remélem, másokon is segítenek.”
A bejelentés szerény, sőt talán inkább szorongó hangneme mintha előrevetítené a fogadtatást. A szerző érzi, hogy a visszautasítás botránykönyvét indítja útnak. Nemcsak a szakkritika kéri ki magának a mély metaforákat és nagyívű filozófiai gondolatokat teljességgel hiányoló „közhelygyűjteményt”. A Humanitas ortodox, óvatosan reformista körével szemben álló politikai ellenfelek is elérkezettnek látják a pillanatot, hogy bejelentsék az írófejedelem fényes bukását.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Darida Veronika Nemet mondani címmel írt kritikát Kemény Lili Nem című regényéről.

„Minden önéletrajzi regény legnagyobb dilemmája egy etikai kérdés: önmagunk nyilvánosság elé tárása szabad akaratunkból vállalt döntés, de mennyire és miként lehet ebbe másokat is bevonni? Ezt a problémát jelzik a regényben szereplő nevek: számos fontos szereplő (például a Kemény család tagjai, az SZFE oktatói, Balázs), a saját nevén szerepel, de mellettük megjelennek álnevet viselők is (D., Mikes, „Ash”), akik közül többen könnyen beazonosíthatók, színházi-, filmes vagy közéleti szereplésük nyomán. A szerző saját nevéhez való viszonya is ambivalens, ezt jól jelzi az a jelenet, amikor kiakad azon, hogy Mikes beleírja nevét a saját családtörténetébe, méghozzá Liliként: „Nem magyaráztam, mi zavar benne, nem is tudtam. Most már értem: egyszerre szolgáltat ki és tagadja meg tőlem az igazi nevemet, a Keményt.”  Ő maga viszont számos élettörténetet oszt meg velünk, főleg Balázsét, akinek az ajánlás szól („Balázsnak, ahogy mindig”), és kettejük közös története valóban kivételes. A könyv tárgyává tett életek kapcsán mégis többször eszembe jut, hogy nem lehet könnyű – a fiktív vagy nem fiktív nevet viselő – valós szereplőknek.”

ÉS-KVARTETT

Krasznahorkai László Zsömle odavan című regényéről

Károlyi Csaba
Deczki Saroltá
val, O. Réti Zsófiával és Zelei Dáviddal beszélgetett 2024. április 24-én, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb május utolsó szerdáján Szűcs Teri Visszatért hozzám az emlékezet című kötetéről lesz szó.

VERS

A versrovatban Fellinger Károly, Gerevich András és Győrfi Kata versei kaptak helyet. Közülük ezen a helyen Gerevich András „mondókáját” adjuk közre:

Mondóka

„Irtsatok ki minden buzit!”
Graffiti a budapesti Szt. Gellért téren

Talpra magyar, rúgd a focit,
Irtsatok ki minden buzit!

Reszkess Brüsszel, jön a Huxit,
Irtsatok ki minden buzit!

Mondd a frankót, tudd a tutit,
Irtsatok ki minden buzit!

Férfiseggbe női kukit,
Irtsatok ki minden buzit!

Ingerült vagy? Dühös? Useit!
Irtsatok ki minden buzit!

Üsd-vágd apád, semmi prosit,
Irtsatok ki minden buzit!

Tockost neki, betonpuszit,
Irtsatok ki minden buzit!

Klopfolj izmot, puhíts husit,
Irtsatok ki minden buzit!

Hozd a baltát, pisztolyt, uzit,
Irtsatok ki minden buzit!

Gyújts fel kocsmát, lakást, bulit,
Irtsatok ki minden buzit!

Tomyears, this is music,
Irtsatok ki minden buzit!

Győzd meg Csengét, Bazsit, Zsuzsit,
Irtsatok ki minden buzit!

PRÓZA

Próza 18 – Öregek (és fiatalok) –
Balássy Fanni, Petőcz András és Kerényi Tamás prózája.
Tárcatár: Szív Ernő.

Részlet Petőcz András Az öregasszony című írásából:

„Az öregasszony „kedves”-nek nevezi a fiút. Persze, neki mindenki „kedves”. Így szólít mindenkit, aki valamiképpen része az életének. Öreg, tehát ma már kevesen vannak azok, akik részei az életének. A fiú udvarias és kötelességtudó. És tiszteli az idősebbeket. Ezt az asszonyt meg pláne. Országosan ismert művészről van szó, ez külön is imponál neki. Persze, örömmel kíséri sétálni. Nincs abban semmi. Sőt, megtiszteltetés.
Séta közben az öregasszony belekarol a fiúba. Nem kapaszkodik belé, hanem úgy fűzi át a karját a fiú karján, mintha összetartoznának. Mesél az öregasszony, magyaráz, viszi a szót, beszél a fiatalságáról, arról, hogyan bujkált a háború idején. Elmondja, miképpen vitték el a testvéreit meg a szüleit is Auschwitzba. És hogyan menekült meg ő. Aztán mesél arról, miket fest. És közben magához szorítja a fiú karját. És mosolyog, és oldalról nézi a fiú arcát, és olykor-olykor könnyes a szeme.”

SZÍNHÁZ

Molnár Zsófia az Örkény Színház Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza című előadását értékelte.

„És ez ám igazi kortárs és realista színház. A szituáció olyan ismerős az itt és mostban, hogy szinte teljes mondatok visszhangoznak a fejünkben, igen, ez megvolt (vagy simán meglehetett volna, esetleg más akcentussal). Úgy képzelem, Csehov csenghetett ennyire közelien a korabeli nézőknek, vagy akár Ibsen a mélyen gyökerező, ám a hétköznapokban évtizedek múltán is igencsak ható traumákkal.”

ÉPÍTÉSZET

Torma Tamása meg nem épült pécsi Breuer Marcell-emlékpadról írt.

„Se Magyarországon, se Pécsen nincs tehát Breuer Marcell-épület, pedig Pécs a Kádár-korszakban szinte kultúrparadicsomnak számított a szintén pécsi származású Aczél György támogatásának köszönhetően. Aczél közvetlen szándékával és odahatásaival jött létre az ún. kismúzeumok szentendrei és a pécsi múzeumhálózata. Baranyában ez a Csontváry Múzeummal indult (meggyőzte Gerlóczy Gedeont, hogy a Csontváryk ideális helye Pécsen lenne), majd a külföldre szakadt, pécsi kötődésű művészek (Martyn Ferenc, Amerigo Tot, Vasarely) műveik ajándékozásával járultak hozzá a Modern Magyar Képtár, majd a későbbi, egyéni kismúzeumok alapításához. De egy egészen kis Breuer-múzeum sem lett.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés