A könyv kultúra

Világunk évtizedek óta radikálisan és mindenre kiterjedően változik körülöttünk, új meg új, életünket döntően meghatározó fogalmak, jelenségek megtanulására, megismerésére kényszerülünk, és ez bizony nem mindig okoz örömet. Nem okoz örömet például a kultúrának és intézményrendszerének az a fajta átalakulása, amit nem lehet magyar sajátságnak tekinteni, hiszen az egész világ megéli ezt: mindannyian tapasztaljuk, hogyan rendeződik át az „emberiség egyetemes kultúrája” fogalom tartalma, hogyan változik meg a kulturális javak előállításának és közvetítésének a fejlett ipari társadalomban kialakult rendszere. Egyes esetekben ez lezárult folyamatnak tekinthető, mint például a zeneiparban, és bizonyos szempontból a filmiparban. A könyviparban ez a folyamat még az elején tart, de áldatlan hatásait máris érezhetjük.
Természetesen a helyzet minősítése függ a minősítő személyes szempontjaitól, hiszen nyilván egymástól eltérően ítéli meg az e-book terjedésének jelenségét a számítógépes szakember és a papíralapú könyvek megjelentetésével foglalkozó könyves szakember, valamint az ezeket a jelenségeket elméletileg közelítő és vizsgáló tudósok sem feltétlenül értenek egyet mindenben – elméleti hátterük alapján mondják ki azt, hogy kívánatosak vagy károsak ezek a változások.
Engem – bevallom – sokkol, hogy egyre inkább úgy látszik: igazolódnak azok a vélekedések, amelyeknek az a summázata, hogy a könyvkultúra eddig ismert formájában megszűnik (hogy „megszüntetve megőrződik-e”, azt meg ki tudja?...).
Mindezeket e számunk ajánlójaként amiatt bocsátottam előre, mert magam is elgondolkodtam kicsit a Vörösmarty óta ismert kérdésen – ment-e a könyvek által a világ elébb – és amely kérdést a művészkönyvalkotók tették fel pályatársaiknak, a „válaszok” pedig a Ráday Könyvesházban rendezett kiállításon voltak láthatók, a kiállításról pedig lapunkban tudósítunk, s némi tanulság ebből is leszűrhető.
Tudom persze, hogy a könyves szakemberek között sincs meg feltétlenül a gyakorlati összhang e kérdéskör megítélésében: sokan gondolkodnak a könyvekről Bakó Annamáriához hasonlóan, aki a Litea Könyvesboltot vezeti, és e számunkban a szeptember elején lezajlott Magyar Nyelv és Magyar Könyv Ünnepe budai várbéli rendezvényéről is beszél – és sokan másképpen…
Annyi bizonyos, hogy ama hagyományos könyvkultúra szemlélet valami olyasmit jelent, hogy a könyv különleges kulturális objektiváció, és könyvekkel foglalkozni nagyon nemes kulturális tevékenység. Ki hisz benne, ki nem, én meg vagyok győződve arról hogy ez így van, és azt hiszem, hogy a lényeget illetően semmi nem cáfolja ezt.
Romsics Ignác – a vele készített interjút olvashatják e számunkban – például egy könyvet tett közzé a magyar történetírás 19-20. századi helyzetéről, fontos mű, nagy tanulmány: eljátszhatunk a gondolattal, hogy ezt élőszóban mondja el, vagy csak elektronikusan ismerhető meg, valami mindenképpen elveszik a könyvben történő megjelenéshez képest (persze ismét az elméletalkotó tudósokhoz utalható a kérdés megválaszolása, hogy ami kétségtelenül elveszik, az ténylegesen nélkülözhetetlen-e). Az e könyv létrejötte körül bábáskodóktól elvehető, hogy jelentős kulturális aktusban vettek részt?
A könyv kultúra.
(A Szerk.)

KÖNYVKIADÓI, KÖNYVKERESKEDŐI AJÁNLATOK

X. ÚR A KH-BAN

470 CÍMLAP
„Szeretek emlékezni” – Palya Bea
Palya Bea öntörvényű énekesnő. Régóta a saját útját járja. Most új utakra merészkedett: könyvet írt, szabálytalan könyvet, kitárulkozósat, önmagába nézőset – amolyan Palya Beásat.
„Óriási utat tettem meg Bagról – az én falumból, ahol felnőttem – idáig, ahol most vagyok. Óriási hidakat kellett építenem – ez a tíz év erről is szólt.”
(Jolsvai Júlia)

473 Aki az életével játszott
Kelecsényi László könyve Latinovitsról
„Karinthyt formázza, ott is egész testével, tényleg az életével játszott, ahogy Vajda Miklós írja, ezért is lett ez a könyv címe.”
(Szepesi Dóra)

474 Lepkekergetők kontra történettudósok
Beszélgetés Romsics Ignáccal
„A történelemtanárok jelentős része ugyanis ideológiailag elkötelezett állampolgár, aki az ország közelmúltját képtelen elfogulatlanul, saját értékpreferenciái fölé emelkedve bemutatni.”
(Mátraházi Zsuzsa)

476 GYERMEK, IFJÚSÁGI
Álmodunk, olvasunk, tanulunk és játszunk
(Cs. A.)

478 Westeros meghódítása
George R. R. Martin könyvei

481 Egy morális tudós és politikus példája
2011: Bibó Év
(Csokonai Attila)

482 Steampunk orosz népmese
Szorokin Hóvihara
(Laik Eszter)

483 PANORÁMA
Stéphane Servant: Tűzkeresztség
Grétsy László: A szavak ösvényein
Kamarás István – Ladó Annamária: Szövedék
Kovács János, Lázár A. Péter és Marion Merrick: A–Z angol nyelvtan lexikon

485 SZUBJEKTÍV
Tandori Dezső
A Hideg Démon domesztikálása

486 Ismerős ismeretlen és ismeretlen ismerős
(Bártfai László)

486 Antik lakoma
(Hományi Péter)

487 KÖNYVBÖLCSŐ
Tarján Tamás
Vonatíz

488 A FORGALOMBA HOZOTT KÖNYVEK LISTÁJA
2011. augusztus 26-szeptember 22.
A forgalomba hozott könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg.

495 LAPMARGÓ
Murányi Gábor
Csendes patriotizmus

496 Veretes csodák
Ötvösművészet a kezdetektől napjainkig
(Laik Eszter)

499 Tanulni jó
Beszélgetés Klein Sándorral
(Mátraházi Zsuzsa)

500 A régészet színes regénye
(Jolsvai Júlia)

502 A hét műtárgya: a könyv
Könyvművészeti kiállítás a Ráday Könyvesházban
(Sz. Zs.)

504 Popper Péterről és könyveiről – a kiadója
(Pataki Erzsébet)

505 Tea és irodalom
Beszélgetés Bakó Annamáriával
„Azt vallom, hogy minden egyes könyvnek nagyon-nagy felelősséggel kell egyengetni az útját, sorsát.”
(Illényi Mária)

506 SIKERLISTA

508 Liszt Ferenc Budapestje
A Krisztus oratórium a 2011-es World Liszt Day emblematikus darabja
(Szénási Zsófia)

510 KÖNYVIPAR
Kiadó a következő generációkért
Beszélgetés Deákné B. Katalinnal
(Kurcz Orsi)