Könyvhét 2021
A Móra Kiadó
újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Kiemelt

„Csöndes és zajos sikerek” - Veres András – Az Élet és Irodalom 2022/02. számából

2022.01.13.

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

„Csöndes és zajos sikerek”Veres András irodalomtörténésszel beszélget Várkonyi Benedek.

„Amikor remekművet olvasunk, elmerülünk a varázsban, egy regény vagy vers birodalmában, és csak később eszmélünk arra, hogy azt szerző írta, és nem az igazi életben voltunk. Amikor erre rájövünk, elgondolkodunk azon, hogyan jöhetett a világra ez a páratlan mű. Hogyan élhetett a szerző, mit csinált, amikor éppen nem írt, kivel és mit levelezett, és hogy pontosan azt írta-e le, amit olvasunk. Ilyenkor az írót a színpadon látjuk, de kíváncsiak vagyunk a díszletre és a kulisszára is. Egy-egy mű kritikai kiadása ezeket próbálja meg megmutatni. József Attila vagy Kosztolányi Dezső közelmúltbeli kritikai kiadásai is értelmeznek, múltat és szöveget kutatnak. a Literatura című folyóirat 2021/1.  száma a kritikai kiadásról szól. Veres András irodalomtörténész a mélybe ereszkedik, amikor kritikai kiadásokat szerkeszt.”

FEUILLETON

Tábor Ádám
Maszk, mágia, mítosz, művészet címmel írt esszét Ingmar Bergman Rítusáról.

„Bergman vallomása szerint a stockholmi Királyi Drámai Színház igazgatósága alatt felgyülemlett frusztrációját vezette le a lemondása után egy évvel megírt Rítus forgatókönyvében. „Többé-kevéssé tudatosan három karakterre osztottam magamat a filmben” – írja a filmbeli színtársulat három tagjáról, Sebastian Fischerről, Hans Winkelmannról és Theáról. A filmről és a színházról pedig azt, hogy: „Nemcsak az a rítus, amit a film végén előadnak a színészek. A rítus az a játék, amit a színész játszik a közönségével – és ez a játék a kölcsönös megalázás és a kölcsönös egymásrautaltság keveréke.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Károlyi Csaba Költészet és valóság címmel írt Kemény István: Állástalan táncos. Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire című kötetéről.

„Most levettem a polcról Kemény István köteteit, itt van előttem tizennyolc. Ünnepeltem kicsit, amíg a Csigalépcsőtől a Nílusig eljutottam.
Ünnepi kötet ez a mostani, de a legjobb ünneplés történik benne, munka, emlékezés, szerkesztés, párbeszéd, értelmezés. Hegyi Katalin nagyon ismeri és szereti az életművet. Néha a saját olvasataiba is beavat, vázolja a keletkezés körülményeit, rákérdez a leglényegesebb sajátosságokra, komolyan érdekli, pontosan mikor született meg ez vagy az a vers, de leginkább az izgatja, milyen életrajzi háttere van a költeményeknek. Ilyeneket kérdez: „Vonzó volt számodra a Duna jobb partja?” (17.) „A játék szó hogy kerül ide?” (31.) „Te mikor és hol találkoztál Burnsszel?” (131.) Hegyi még azt is megengedi magának, nagyon helyesen, hogy egy versről kijelentse, az egyszerűen szép (Lebegés a budai polgárság és Isten között), máskor bátran megkockáztatja, melyik a költő máig legnépszerűbb verse (Egy nap élet). Az „én” és a „lírai én” szétválasztása finom intellektuális munkát igényel, ügyesen birkóznak vele mindketten. „A vers legvégén nem az Ember tűnődik az Emberről a tengerparton, hanem csak egy ember (a vers főszereplője, na jó: én) a saját életén, egy padon.” (158.) – mondja például Kemény a Hipnoterápia című verséről. A legjobb szóváltás azonban kétségtelenül ez (nem véletlen, hogy a szerkesztő, Szegő János a hátsó borítóra is éppen ezt tette ki): „Ugye a Leglassúbb Teve is te vagy? – Én.”

VERS

A szám versrovatában Simon Bettina versei és Varga Imre haikui kaptak helyet. Ebből a sorozatból mutatjuk meg az egyik darabot:

Elhullik minden
részlet, s marad, ki vagyok,
a nagy Egészlet.

PRÓZA

Kolozsi László, Horváth Dániel, Murányi Sándor Olivér, Murányi Zita
prózája.
Tárcatár: Nagy Zsuka.

Részlet Nagy Zsuka Kriszta szerelme című írásából:

„Gyerekkorában nagyon ritkán látta a nagyanyját meztelenül, akkor is csak véletlenül, például akkor, amikor egyik este a lavórba beleállt és lemosta magát, és csak egyszer látta, egy reggel, mikor ott aludt, hogy a nagyanyja magára veszi a melltartóját, rá a kombinét, de valahogy ez a kép belevésődött az agyába.
Kriszta imádott odabújni a barátnője melléhez éjszaka, mint egy hús-vér kabalát fogta, és úgy aludt el. Ha belegondolt, zavarta ez. Ha még egyszer belegondolt, nem gondolta szépnek a nagyanyja melleit, sőt, picit olyan amorfnak, nem testhez állónak vagy milyennek, és amikor kamaszkorában arra gondolt, hogy ha ő fiú lenne, olyan szépen tudna udvarolni és tuti, hogy a kismellű lányokat szeretné. A csinos, almaarcú melleket, amilyen az anyjáé és az övé is. Amikor először meglátta a szerelméét, elképedt, fogalma sem volt, mit fog kezdeni ezekkel a milói hatalmasokkal, de aztán simán ment minden.”

FILM

Báron György Steven Spielberg West Side Story-remake-jét értékelte.
„Steven Spielberg vette a bátorságot, hogy szabályos remake-et készítsen a filmtörténet kultikus musicaljéből, a tíz Oscar-díjjal koronázott West Side Storyból. A fentiek alapján nehéz elképzelni, mi vehette rá erre – elvégre azt maga sem gondolhatta, hogy jobb lesz az eredetinél, valószínűleg nem is gondolta. Mivel a filmjében erre kevés magyarázatot találunk, marad az a biográfiai tény, hogy gyerekkorában ez volt a kedvenc zenés mozija, s 75 évesen, korlátlan álomgyári hatalom birtokában megengedhette magának, hogy ne csak újranézze, hanem újra is forgassa.”  

SZÍNHÁZ

Molnár Zsófia a Katona József Színház Apák és fiúk című előadásáról írt. A darabot Ascher Tamás rendezte.

„A Csehov-átiratok specialistájaként számontartott Friel Turgenyevet is elég csehovosra, ugyanakkor meglehetősen kétpólusúra kanyarította: fiatal-öreg, jómódú-szerény, lázadó-tunya stb. De az előadás rendezőjének, Ascher Tamásnak ez éppenséggel kézre áll. Mert Ascher nem típusokká tisztázza ezeket az alakokat, hanem tovább árnyalja őket (akár a normális-bolond, elégedett-frusztrált tengelyen), ad hozzájuk sót és borsot, figurákat teremt belőlük, amitől a vonások, az attitűdök felismerhetőek, de maguk az alakok konkrétan mégsem megfeleltethetőek senkinek és semminek, ami – a realista ábrázolás igénye mellett is – lerántaná őket a színpadról a földre, a csúnya rögvalóságba.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2021/4ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyEMMIPKÜ
Belépés