Könyvhét 2021
A Móra Kiadó
újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Kiemelt

Dérczy Péter 70 éves – Az Élet és Irodalom 2021/46. számából

2021.11.18.

Az Élet és Irodalom 46. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

DÉRCZY PÉTER 70 ÉVES – Grecsó Krisztián köszönti:

„Dérczynek olyan szeme van a szövegre, mint egy orvosnak, pszichológusnak és papnak együtt, tudja, ha rossz felé mennek a dolgok, és azt is, ha a lovak közé kell dobni a gyeplőt. A szerkesztő magányossága nem kedves témája az irodalomról való beszédnek, de Dérczy gondosságának, ütemérzékének, a régi Magyar Napló-s és persze az Élet és Irodalomban töltött időszakának (utóbbi bő másfél évtized volt) írógenerációk köszönhetik fontos vagy legjobb könyveiket.”

CSUHAI ISTVÁN 60 ÉVES
Darvasi László köszönti:

„Hiszen egy jó szerkesztő pontosan tudja, legalábbis úgy kell viselkednie, hogy az a könyv a világ legjobb könyve, amit éppen szerkeszt, az a lapszám, az a rovat a világ legjobbja lesz, a költő is a világ legjobb versét adta le, amikor leadta, az igaz, hogy ez tavaly, uszkve nyolc hónapja volt, de tessék csak belátni, a megjelenésnek épp most van ideje, pompás időzítés, éppen beletalál abba, ami van.”

INTERJÚ

Az orosz nyelvű Mészöly – Oxana Jakimenko és Alina Scseglova műfordítókkal beszélget Vonnák Diána.

„Tavaly, 2020 őszén megjelent Mészöly Miklós két fontos műve, a Film Oxana Jakimenko, illetve a Megbocsátás Alina Scseglova orosz fordításában, egy Georgij Jeromin által vezetett kis kalinyingrádi kiadó, a Phoca Books gondozásában (Fil’m, illetve Proscsenyije címmel). A két fordítóval Mészölyről, a fordítás kihívásairól és a magyar irodalom oroszországi helyzetéről beszélgettünk.”

FEUILLETON

Szajbély Mihály Édes Erdély, nehéz kenyér címmel írt esszét.

„Kurkó Gyárfás Nehéz kenyér című önéletrajzi regénye 1949 márciusában jelent meg a bukaresti Állami Könyvkiadónál. A szerzőt még abban az évben letartóztatták. Nem regénye, hanem politikai tevékenysége miatt. Lánya akkor négyéves volt, a történtekről nem maradt személyes emléke. „1949. november 3-án, állítólag este, mert már le voltunk feküdve, úgy mesélte anyu: kopogtak az ajtón, bejöttek, házkutatást tartottak, elvették a pisztolyát, persze arra volt engedélye, mást nem kaptak. S akkor azt mondták, menjen velük, olyan három napra, Bukarestbe. A három napból lett aztán 16 év, úgy elvitték.”
Csíkszentdomokoson született, a székely falu kegyetlen világában nőtt fel. Nehéz kenyér. Lakatosnak tanult Csíkszeredában, műhelyt nyitott Brassóban. Kommunista lett, internálták. Antonescu alatt a brassói Fellegvárban raboskodott. A háború után a Magyar Népi Szövetség elnöke. Új Romániát álmodott, ahol egymás örömére élnek és boldogulnak a nemzetek.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Zelei Dávid Óda a gumiemberekhez című recenziója a Klasszikus művek újrafordítása című tanulmánykötetről szól.

„A Károli Könyvek sorozatában most egy különösen igényes, színvonalas, széles merítésű és talán leginkább: gyakorlatias összeállítás jelent meg Klasszikus művek újrafordítása címen. Igényes, mert ennyire általános címe általában a szélsőségesen eklektikus tanulmányköteteknek vagy Festschrifteknek van, ez a kötet ugyanakkor címéhez majdnem teljesen hű (na jó, a Ki érti a csajokat? azért távol áll a klasszikustól, de ennek hasznáról később), alaposan szerkesztett és tagolt, s nem utolsósorban olvasóbarát: mindvégig ügyel arra, hogy ne merüljön alá a szakzsargonba és a lényegtelen részkérdésekbe. Színvonalas, mert ha egy műfordítás témájú kötetben olyanok vonulnak föl, mint Nádasdy Ádám, Márton László, Ádám Péter vagy épp Kappanyos András, nyugodt szívvel pakolhatjuk a kosarunkba a kötetet: jó lesz nekünk. Széles merítésű, s nemcsak azért, mert a Beowulftól Shakespeare-en át Asimovig jut (cáfolva azt a tézist, hogy a klasszikus státuszt csak magasirodalmi alkotás kaphat), és próza-, dráma-, líra- és filozófiai esszéfordítást is elemez, hanem azért is, mert a fordítás számtalan definíciójával, értelmezésével dolgozik.”

VERS

Ebben a számban Darvasi László „vidám verseinek” egy ciklusa olvasható, mellette pedig Zalán Tibor szintén összetartozó három Kafka-verse. Darvasi László versei közül idézzük az egyiket:

Vidám tanulmányok

A tanóra alatt
az oktató csak özönvizekről,
áradásokról, temetőkben
úszkáló koporsókról,
elsodort bölcsőkről beszélt.
Az összezárt ernyőt, amivel
előadása közben hadonászott,
még véletlenül sem hozta szóba.

PRÓZA

Kiss Noémi, Juhász Tamás, Milbacher Róbert
és Péter János prózája.
Tárcatár: Benedek Szabolcs.

Részlet Milbacher Róbert Alku című írásából:

„Bár mindezzel együtt is volt egy olyan halvány sejtelmem, hogy inkább csak valamiféle gyermeki szemérmesség késztethette dacos hallgatásra ezeket a már jócskán a hetvenes éveikben járó férfiakat. Mert hiába az eltelt évek, nem lehet köze gyereknek a szülei nemi életéhez.
Ugyan mit is kínálhatnék engesztelésül a fájdalmas emlékeikért cserébe?
Ugyanakkor az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy máskor valamifajta férficinkosság jegyében szinte kérkedtek az apjuk nőügyeivel. Mert az persze imponált nekik, az anyjukkal való legteljesebb érzelmi azonosulás mellett is, hogy az öreg mennyire népszerű volt a nők körében. Ezzel semmi újat sem mondtak, mert azzal más forrásból – történetesen a nagyanyámtól – nagy általánosságban én is tisztában voltam, hogy számos nővel akadt dolga. Biztosan tudtam például arról, hogy volt egy asszony az életében, akiről még a fiai is csak annyit mondtak, hogy „meg volt engedve neki”. Mármint, hogy a nagyanyám tudtával és jóváhagyásával folytatott vele viszonyt.
Az asszony ugyanannak a hosszú, uradalmi cselédháznak egyik szoba-konyhás lakásában élt, amelybe a szlavóniai magyar falvakból menekült családokat helyezték el, miután az összes elnéptelenedett zsidó ház megtelt. A későn jövők kerültek ide, ebbe a falu határában lévő majorságba, amelynek ugyancsak zsidó birtokosa volt a háború előtt.”

FILM

Báron György a Post Mortem című magyar horrort értékelte. 

„A dramaturgiai patthelyzetben, amibe lavírozták magukat, a legrosszabb döntést hozták: a borzalmak mértéktelen fokozását. A horror és a thriller lényege a ritmus, a kivárás, a feszültség türelmes növelése, az ijesztő effektusok pontos adagolása. Kezdő filmiskolákban lehetne tanítani, hogyan csap át az egymásra következő fantasztikus jelenetek rémisztő sora a szöges ellentétébe, s válik ellenállhatatlanul nevetségessé, harsány derűt váltva ki a moziteremben.”  

SZÍNHÁZ

Gergics Enikő a tatabányai Jászai Mari Színház Teljesen idegenek című előadásáról írt kritikát.

„Szikszai Rémusz rendezése végső soron határozottan leteszi a garast amellett a könnyű szentencia mellett, hogy az őszinteség elrontott dolgokat is helyrehozhat, és a leghétköznapibb hazugságok is pusztítanak. Ez a határozott állásfoglalás, ezúttal úgy tűnik, épp a Teljesen idegenek történetének árnyaltságából, komplexitásából töröl ki valamit.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2021/4ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés