Az Élet és Irodalom 16. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

Alkotókat alkotunk – Kellerwessel Klausszal Hegedüs Anna beszélget.

„Kellerwessel Klaus író, pszichológus, az ELTE tudományfilozófia képzésének hallgatója. Fő kutatási területe a generatív művészeti eszközök terápiás felhasználása és a kortárs elmefilozófia. A gépi szövegek erkölcsi státuszáról, az ember-gép viszonyról és a digitális kanonizációról beszélgettünk.”

FEUILLETON

Bazsányi Sándor Athénban sem kövérebb a fű című esszéje két 2025-ben megjelent Térey-kötetről szól.

„Az egyik kötet, a Szodomában kövérebb a fű (Jelenkor Kiadó, 2025) Térey majdnem összes drámáját tartalmazza, leszámítva A Nibelung-lakópark című tetralógiát (2004) és a Papp Andrással közösen jegyzett Kazamatákat (2006). Vagyis akkor az összesen hat műből négyet, de inkább három és háromnegyedet. Mivelhogy az Asztalizene (2007), a Jeremiás, avagy az Isten hidege (2008) és az Epifánia királynő (2017) mellett nem tudjuk nem érezni a Szodomában kövérebb a fű (2019) utolsó negyedének elnagyolt voltát – ami nyilván Térey tragikusan váratlan és megemészthetetlenül korai halálának tudható be. És bár a szerző elképzelése az volt, hogy az 1956-os forradalom idején játszódó Kazamaták, a megírás jelenét ábrázoló Asztalizene és a jövő Debrecenjébe helyezett Jeremiás-misztérium együtt jelenjen meg Magyar trilógia főcímmel, ez mégsem valósulhatott meg a Kazamaták társszerzői jog- és lelki körülmények miatt.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Károlyi Csaba Valójában című kritikája Vajna Ádám Ami valójában Fancsikán történt című regényét elemzi.

„Vajna Ádám különleges regényt írt. Két verseskötet után (Oda, 2018, egyébként is, mit akarhatott itt az őrgróf?, 2022), melyekkel már bizonyította, hogy remek költő, most azt is megmutatja, milyen jó író. Játékosság és humor most sem hagyták el, de mindezt komolyan csinálja. „Úgy fordítja ki a dolgokat, úgy viccel, hogy közben az egész költészeti tradíciót átmozgatja.” – írtam lelkesen, mikor az Oda című első verseskötete 2019-ben megkapta az Írók Boltja könyvösztöndíját (Litera, 2019. szept. 19.). Regényíróként hasonló erényeket mutat, mint költőként.”

AZ ÉS KÖNYVE ÁPRILISBAN

Selyem Zsuzsa Egy kis gubanc címmel írt kritikát Bodor Ádám Behavazott lábnyomok című gyűjteményes novelláskötetéről.

“Van pár novella, amely kis változással újra megjelenik a kötet egy másik helyén. Könnyű mondani, hogy a szerző ismétel, ergo hibázik, mondták is a hosszú évek alatt néhányan, figyelmen kívül hagyva, hogy az ismétléseken túl milyen új jelentéseket generál a közeg. Másfelől az is izgalmas, ha a történelembeli ismétlődésekkel vetjük össze Bodor Ádám fiktív helyzeteit, hogy lám, újra meg újra itt vannak ezek a miazmás etikájú uraságok, szürke gúnárok, a nagy törleszkedők, a nyertesek, akik a gátlástalanságon kívül semmihez sem értenek, jól jön ez az ünnepeltetett dilettantizmus parancsolgatási mániáikhoz. Harmadjára még az is felmerül, hogy hiába olvasta az ember akár ugyanazt a Bodor-szöveget hússzor, mindig fölsejlik benne valami korábban észre nem vett jelentés vagy összefüggés.”

VERS

A szám versrovatában G. István László, Gömöri György és Herbert Fruzsina versei kaptak helyet. Itt Gömöri György egyik rövidebb darabját mutatjuk meg az olvasóknak:

Farkasidő

Keletről, farkasordító hidegben
éhes farkasok nyomulnak át
a finn határon. Erről a hírről
az a régen látott kép jut eszembe:
amin egy repülőgép éppen fejre állt
egy lakóházba zuhanva Helsinkiben
az orosz--finn háború idején.
Minden változik, csak a diktátorok
farkasétvágya nem: büntetlenül
drónoznak kórházat, lakóházat,
miközben fiatal katonák ezreit
áldozzák föl pár négyzetméterért --
Igen, ma még Moszkvában úr a régi elvtárs,
aki egy gombnyomással széjjellőheti
meleg vagy már nem fűtött otthonod.

PRÓZA

Kutas József, Szekrényes Miklós és Vörös István prózája.
Tárcatár: Balázs Attila.

Részlet Vörös István Attila mester tanításaicímű írásából:

„A MESTER SZÍNRELÉP
Miről ismerni meg a Mestert?
Hogy elfogadod annak.

A TANÍTÁS MÓDJA
Van, aki párbeszédekben mondja el a bölcsességét, mint Konfuciusz vagy Szókratész, van, akinek nincs kivel beszélgetnie, mert senki se akar tanítványnak állni a megváltozott időkre hivatkozva, ezért inkább verset ír.

A TUDÁS ELREJTÉSE
A Mester versekben rejtette el bölcsességeit és párbeszédeit. És azt a szándékát, hogy nem középiskolás fokon tanítsa azokat, akik egyáltalán nem akarnak tanítványok lenni.”

TELEVÍZIÓ

Csepelyi Adrienn kritikájának témája a választásiműsor-körkép.

„Mit kezd például a tényeket kanálhajlítóként ferdítgető m1 azzal, ha könyörtelenül szembejön a valóság? Ezegyszer bizony kénytelenek voltak kinézni a stúdió ablakán, s tengert láttak, ahogy kitekintettek. Megküzdési módul azt választották, hogy olyan elánnal sorolták a mandátum közelébe se kerülő jelöltek századpontos eredményeit, mint az év végi kettesért küzdő szerencsétlen diák matekórán feleléskor. Igen, hallottuk, szépen, érthetően ki tudjátok mondani, hogy egy egész huszonhárom század, mi lenne, ha inkább a történéseket elemeznénk ehelyett?”

SZÍNHÁZ

Gergics Enikő a Radnóti Színház Keleti Blokk című előadásról írt (rendezte Regős Simon).

„Szóval ez a West Balkan 2011-ből, de nem, ez a KELETI BloKk 20011-ben. Regős Simon, Cs. Nagy Adrienne és Réder Ferenc szövege legalább annyira közeg- vagy világteremtő, mint amilyen erővel a látvány és a hang, zene, koreográfia hat. Iszonyatosan szórakoztató, ahogy a helyszínek és kulturális referenciák múlttal és jelennel játszanak egy irreálisan távoli jövőbe helyezve: Dunatest, Északi pályaudvar, 6-4-es magasvasút, Dromedár utcai fogda, AkkezdetPhiai helyett a Vékkzet Apái (vagy valami ilyesmi), és akkor még szó sem esett a gazdag popzene-újrahasznosításokról, átiratokról, amelyben az Első Emelettől a Zanzibáron át Demjén Ferencig bármi jöhet.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu