Az Élet és Irodalom 23. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Gyenge Zoltán A filozófia ritka pillanata – avagy a romantika és az egzisztencializmus találkozása című esszéje F. W. J. Schellingről szól.

„1841 ősze a filozófia kivételes, talán soha meg nem ismétlődő pillanata. Fáklyásmenet fogad egy filozófust, aki Humboldt és Bunsen meghívása érkezik Berlinbe, hogy előadásokat tartson, kihúzva azokkal – ahogy a meghívásban áll – a „hegeli panteizmus sárkányfogát”. A „fogászt” 1834-től folyamatosan próbálják rávenni, hogy fogadja el az egyetem meghívását. Ez aztán IV. Frigyes Vilmos trónralépését követően végre sikerül. Ne feledjük: Hegel, aki a Berlini Egyetem rektora és filozófusunk barátja, iskolatársa, majd ellenfele, éppen tíz éve halott. A pálya tehát nyílt.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István A Ginzburg-állandó című recenziója Natalia Ginzburg Családi szótár című regényét elemzi.

„És talán valamilyen előny is származik abból, hogy ennyit csúszott a könyv. Todero Anna remek, áramvonalas, rendkívüli megoldásokban sem szűkölködő fordítása ma időszerűbbnek, minket másfajta érzékenységgel megszólítónak tünteti fel a könyvet, mint tette volna azt – teszem azt – az egyébként kiváló Telegdi Polgár Istváné mondjuk az 1970-es évek legelején. (Azért említem őt, mert akkoriban a legtöbb Ginzburg-fordítást ő jegyezte.) A mostani időszerűséggel, a másfajta érzékenység megérintésével kapcsolatban a kötethez írt rövid utószavában Király Kinga Júlia igazít el figyelmesen: ha a könyv történetesen megjelenik magyarul a lázas 1960-as években, a feminizmus vagy a holokauszt kérdéskörét aligha lehetett volna felvetni vele összefüggésben. De engem még a régi fából faragtak, és legelsősorban az fegyverzett le, hogy a regény sémája hátborzogatóan egyszerű és modern ötletre épül: sorra veszi, előkeresi, a saját emlékezetéből előbányássza azokat a szavakat, fordulatokat, kifejezéseket, mondatokat, amelyek a családi házban gyerekkorától fogva elhangzottak és rendre megismétlődtek, és ennek az aprólékosan megidézett, saját használatú, különbejáratú nyelvnek a segítségével írja meg népes családja és a családhoz tartozó barátok, ismerősök, vendégek, háztartási alkalmazottak, szomszédok történetét, viszonyait, e viszonyok néha pofonegyszerűen magától értetődő, néha bonyolultan összetett kapcsolódásait.”

ÉS-KVARTETT

Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről

Károlyi Csaba Margócsy Istvánnal, Márjánovics Diánával és Visy Beatrixszel beszélgetett 2025. május 28-án, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb ősszel fogunk diskurálni új felállásban, időben jelezzük, miről és mikor.

VERS

A versrovatban ezen a héten Bolla Ági és Tatár Sándor versei kaptak helyet. Itt most Tatár Sándor egyik darabját adjuk közre:

Békeharc, nowadays

A humor szelíd, ám harcedzett (épp ezért
kopottas) ólomkatonáival igyekszünk föltartóztatni
a valóság „elszomorító”, iromba úthengertankját.
Nem abban a reményben tesszük, hogy sikerülni fog.
A kiskamasz-tábornok érzi bennünk: történjék,
aminek történnie kell; nem maradhatnak
a papundeklidobozban azok a katonák.
És lám-lám, mégis: valahonnan levált csavarok gurulnak,
gázolajfolt terjedez, s
valami nem a legjobb egészségre valló
módon csikorog.

PRÓZA

Gellén-Miklós Gábor, Toroczkay András és Nagy András prózája.
Tárcatár: Gurubi Ágnes.

Részlet Gellén-Miklós Gábor Hol volt, hol nem című írásából:

„Ha pedig meghal, a kevés dolgok egyike, ami megmarad utána. Háború volt, amikor megszülettél, nem csoda, ha egész életedben harcoltál, leginkább magad ellen, bevetettél mindent: nehéztüzérség, lovasok rohama, légitámadás, harci gáz.  És persze pont nőnapon pottyantál e huzatos világba, kedvelted is a hölgyeket, kisasszonyokat, elvtársnőket, kolleginákat stb., ők meg téged. Csillagképed: Halak. Vajon most merre úszkálsz, milyen vizekben? Hozzátartozó: M. Sándorné. Anyu, anya, édesanya, Ani, munkaügyi előadó, gondviselő, árnyék elmosódott felületeken, hol ittál már megint, minek jössz haza részegen, miért ver engem az isten… Felv. dátum: 2012. 07. 31. 00.18.”

ZENE

Csengery Kristóf Giovanni Guzzo és Fejérvári Zoltán Brahms: Violin Sonatas Nos. 1–3. című lemezéről írt.

„Guzzo és Fejérvári együttműködésének legfontosabb jellegzetességei termékeny ellentmondásokkal írhatók körül. Mindketten feddhetetlen technikával és fölényes virtuozitással játszanak – Guzzo sokszínű, gazdag és képlékeny hangon, Fejérvári kristályos billentéssel és mindig választékos artikulációval –, teljesítményük hangszeres perfekciója azonban nem tolakodik előtérbe, magától értődő természetességgel érvényesül. A zenei történés minden pillanatában teljes személyiségükkel, maximális odaadással vannak jelen, koncentrációjuk azonban feloldódik a spontán és kötetlen zenei párbeszéd varázslatos közvetlenségében.”

ÉPÍTÉSZET

Torma Tamás a Velencei Építészeti Biennálén járt.

„Az építészeti biennálék már régóta nem arról szólnak, hogy diadalmasan új épületeket mutatnak be. Klímaválság, erőforrások újra- és újraosztása, a túlélés alternatívái: ezek a korszellem fő toposzai. És a biennálék arra is a legjobb példákat hozták, hogy határterületek összeéréséből hogyan lettek új stílusok, áramlatok vagy éppen felejtették el az ilyen próbálkozást egy év alatt. Ma már az adatok, a hálózatkutatás és mindezek látványos megjelenítése is a kortárs művészetek tárgya lett, számunkra pedig kifejezetten jó érzés, hogy a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé idei „arculatát” Barabási Albert-László és csapata egy gigantikus adatvezérelt kutatás folyamatábráján mutatja meg.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu