Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Kiemelt

Váncsa István: Holnap majd megiszom – Az Élet és Irodalom 2024/20. számából

2024.05.16.

Az Élet és Irodalom 20. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Váncsa István Holnap majd megiszom címmel írt Giuseppe Verdiről.

„Az is probléma lehet továbbá, hogy korunk zeneszerzőit (továbbá íróit, festőit stb.) az állattenyésztés, a húsfeldolgozás, a gyümölcstermesztés meg a hasonlók nem érdeklik igazán.
Elfajzott generáció, gondolná róluk Giuseppe Verdi, merthogy róla van szó, és fején találná a szöget.
Fénykorában ő már napkeltekor lóra ült, hogy bejárja a birtokot, népét eligazítsa, megtekintse a vetést, a gyümölcsöst, szemügyre vegye a jószágot, amelyet ismeretes módon a gazda szeme hizlal, noha persze némi takarmány se árt, figyelemmel kísérje az épületek állagát és így tovább. A gazdának mindent tudnia kell, mindent szemmel kell tartania, sőt előre kell látnia, erre pedig csakis az képes, aki eleve gazdának született. Verdi ilyen ember volt, igazi vidéki úr, a legjobbak közül való. Hogy emellett még operákat is írt, azt a környezete éppen azért nézte el neki, mert minden más tekintetben olyan volt, mint a többiek.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Visy Beatrix
Női kvóta című kritikája Rékai Anett Menetiránynak háttal című verseskötetéről szól.

„Tartalmilag kétségkívül a harmadik ciklus Rékai kötetének legjelentősebb része: a művek lényegében metatextusok, a kortárs irodalmi közegeket leíró és „leleplező” szövegek, amit már a József Attilát idéző Én nem ilyennek képzeltem a költészetet cím is előlegez. E versekben erősödik fel igazán a szerző feminista hangja, nem csodálkoznék, ha a női alkotók helyzetét elég szemléletesen körüljáró a Ha női író vagy című vers egy egész nemzedék kiáltványává válna. A versek merészen vállalják a kínos helyzetek, még kínosabb lerészegedések megjelenítését, megírják a fiatal lányok naivitását kihasználó férfiakat, az irodalmi közegek belterjességét, csordaszellemét, az önkéntelenül trendekhez, kimondatlan szabályokhoz alkalmazkodó fiatalok sodródását és megfelelési vágyát.”

AZ ÉS KÖNYVE MÁJUSBAN

Bényei Tamás 27 másodperc szörnyű intimitás című kritikája Salman Rushdie Kés: Elmélkedések egy gyilkossági kísérlet után című kötetét elemzi.

„Ezt a könyvet nemcsak azért írta meg Rushdie, hogy megértse a felfoghatatlan eseményt (205.), hogy „birtokba vegye a történteket, uralmat szerezzen fölöttük” (156.; 105.), hanem azért is, hogy ne a kés határozza meg őt magát, életművét és hátralévő életét. Ehhez képest már a könyv címe is Kés: mintha úgy akarná ellensúlyozni a támadás felfoghatatlanságát, hogy számtalan módon vonja jelentésbe a gyilkos eszközt, figuratív láncok sorába illesztve be azt (ami éppenséggel nem idegen a Rushdie-próza retorikájától sem). A traumatikus esemény kulcsa eleve a kés, amennyiben a késes támadás – ellentétben mondjuk a lövöldözéssel – „közvetlenséget teremt”(24.), 27 másodpercig tartó, felfoghatatlan intimitást, „idegenek bensőséges kapcsolatát” (24–5.) hozza létre. A könyvben a kés olykor allegorikus vonásokat ölt magára, például a 9/11 kapcsán (a merénylet „arra tanított bennünket, hogy egy repülőgép kés is lehet” [239.]), vagy a kard és a toll ősrégi szembeállításának újrafogalmazásában („A nyelv az én késem” [105.]). A könyv és annak nyelve azonban egyúttal „ellenkés” is, hiszen ez az az eszköz, amelynek révén Rushdie megpróbálja újból összerakni a saját széthasított életvilágát (105.).”

VERS

Ezen a héten a versrovatban Krusovszky Dénes és Zsille Gábor verseit olvashatják. Ezen a helyen Krusovszky Dénes egyik versének részletét osztjuk meg:

Etrusco

Évekkel később,
amikor Arezzóban a kiméra
szobrát bámultam,
akkor jutott eszembe ez a labda,
tehát visszafelé értettem meg,
de mit is,
nem a szépen egymásba
forduló oroszlánfejek,
nem az etruszk temetők
halálon túl is vidám falképei,
és végképp nem a veii Apolló
évezredek távolából igéző
tekintete volt meg előbb,
hanem a játékbolt polcán
magasan ülő gyönyörű focilabda,
1990 nyarán mindennél jobban vágytam rá…

PRÓZA

Ecsédi Orsolya, Keömley-Horváth Boglárka
és Kukorelly Endre prózája.
Tárcatár: Visky András.

Részlet Kukorelly Endre Ház, háború, halott című regényéből:

„Nyuszi Zánkán nyaral. Ez nyaralás, nincs apelláta, nyáron nyaral. Az anyjával meg Julcsival, aki nem nyaral, hanem cseléd. Elvileg a Loncival is, aki a nővére, viszont négy évvel öregebb, és végképp nincs kedve itt nyaralni.
Vagy mi ez.
Nyaralnak, rendben van, az elején még, ezer évvel ezelőtt, ahogy vissza tud emlékezni, izgalmas volt nyár elején a kánikula elől elmenekülni Budáról a semmibe, ahogy az anyja mondta, nyaralni. Nyuszinak fogalma sincs róla, hogy vajon nyaral-e az anyja, vagy mit csinál, és hogy végtére is jó-e neki ez a nyaralás, vagy egyszerűen csak tudomásul veszi.
A férje kitette őket Budapestről ide a világvégére, hogy nyugton legyen.
Nyugodtan intézhesse a nőügyeit.
Nyuszi nem tudja, hogy az anyja voltaképp minek fogja fel ezt a minden nyáron ismétlődő processzust. Az apja az iskolaév végén egy szolgálati autóval lehurcolja a négy nőt a zánkai villájukba, a legjobb helyeken összevásárolja a legjobb ennivalókat, telepakolják Julcsával a jégszekrényt, aztán a sofőr hazaviszi.
Mert dolgozik. Fővárosi Vízművek, főmérnök, franc se tudja, mi, Nyuszi legalábbis nem tudja. Ilyesmi. Munka. Sok pénzt keres.”

RÁDIÓ

Károlyi Csaba a Klubrádió Ötös című műsoráról írt, amelyet a Murányi Tünde - Kálid Artúr házaspár vezet.

„Így kellene a rádióban irodalomról beszélgetni, ahogyan itt csinálják. Egyébként ugyanolyan izgalmas terület ez, ha jól van megmutatva, mint a közélet vagy bármi más népszerűbb kulturális jelenség. Biztos vagyok benne, hogy akiket érdekel az irodalom, szívesen hallgatják ezeket az félórákat. Persze kell hozzá egy szakértő, aki nem unalmas, lényegre tör, tudja, hogyan lehet fölkelteni az érdeklődést.”

FILM

Báron György a 30 éves Cirko-Gejzír mozit köszönti.

„Mi mással ünnepelték volna a születésnapot, mint filmekkel. Három új premierjüket vetítették párhuzamosan a három teremben. Premierjüket, mondom, mert a Cirko nem csupán mozi, forgalmazó is. Más cégek igényes darabjait is játsszák, ám a saját forgalmazás biztosította szabadság teszi lehetővé az önálló, csak rájuk jellemző műsorpolitikát. Születésnapi filmjeik közül az egyik ínyenc csemege, gáláns ajándék. Chantal Akerman belga rendezőnő Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. című három és fél órás remekműve, amit a Sight and Sound legutóbbi szakmai szavazásán minden idők legjobb filmjének választottak.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Móra 0618Kálvin 0607KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés