Könyvhét 2023
A legelső
karácsony
A Móra Kiadói Csoport
újdonságai a könyvfesztiválra
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
A legelső<br>karácsony A Móra Kiadói Csoport<br>újdonságai a könyvfesztiválra Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON
Kiemelt

Várkonyi Benedek: A diktátorok államtudósa – Az Élet és Irodalom 2026/41. számából

2026.10.08.

Az Élet és Irodalom 41. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

A Prae család évtizedei – Balogh Endrével beszélgetett Horváth Máté.

„Idén húszéves a prae.hu művészeti portál, a magyar kulturális és irodalmi élet meghatározó fóruma. A Prae folyóirattal és a Prae Kiadóval együtt már jó ideje formálja a hazai művészi szcénát. A portál főszerkesztőjével, Balogh Endrével beszélgettünk a ma ismert „Prae család”-hoz vezető útról, a közelmúlt eseményeiről és jövőbeli tervekről.”

FEUILLETON

Várkonyi Benedek A diktátorok államtudósa című esszéje Lengyel Emil (1895–1985) gyorsfényképe.

„Úgy látszik, nem könnyű magyarnak lenni a huszadik században, bár vannak helyek, ahol valamelyest mégis könnyebb boldogulni. Az Egyesült Államok például élt azzal a lehetőséggel, hogy tehetségeit – még ha a messzi Európából jöttek is – használja. Kiaknázta az agyakat, és ez mindenkinek jót tett; jól jött az országnak, mert a bevándoroltak újszerű gondolkodást hoztak, és jól jött annak is, aki úgy érezte, végre nem parlagon hever a tudománya, vagy ami még jobb, nem vetik meg és nem közösítik ki azért, amiről nem tehet: például a származásáért. Lengyel Emil, ez a nagyjából ma ismeretlen ember alighanem idejében távozott; 1921-ben érkezett New Yorkba, hogy azután neves szociológus, újságíró és egyetemi tanár legyen belőle. Elemző volt; tudós-újságíró, aki jobban érezte magát az egyetemi termekben, mint a fronton vagy a börtönben.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Lapis József
A sok és az elég címmel írt kritikát Nyerges Gábor Ádám Messziről jött vendégek című kötetéről.

„A költő eddigi életműve már mindenképpen több mint ígéret. Egy megbízhatóan a pályán lévő, magas mesterségbeli tudással bíró, színvonalas könyveket – a jelenlegit megelőzően öt verses- és három prózakötetet – író szerzőről beszélünk, aki emellett Orbán Ottó életművének egyik legjobb értője is, és szerkesztőként is fontos munkákat végez. Nem kétséges tehát, hogy Nyerges olyan alkotó irodalmár, akinek stabil, egzisztenciálisan is értelmezhető helye kell(ene) legyen a kortárs magyar irodalom intézményrendszerében. Mindezzel nem áll ellentétben az, hogy Messziről jött vendégek című idei könyvéről őszintén úgy érzem, hogy válságtünetekről árulkodik, akár az írói-költői szerepet, akár az „elvben még fiatal”, de az idő múlásával küzdő magánembert, akár a társadalmi térben mozgó polgárt tekintjük. Hogy mintha jelen ponton fáradt lenne ez a költészet, azt az mutatja meg nekem, hogy a versekben színre vitt költői küzdelem, visszatérő önelégedettség-hiány kevéssé válik poétikailag is termékennyé. Elhasználtnak érzem a metagesztusokat is.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Géczi János és Kukucska Szabolcs versei kaptak helyet. Ezen a helyen Géczi János hosszabb versének részletével ajánljuk a rovatot az olvasók figyelmébe:

Vers az Élet és Irodalomnak

(részlet)  

A rossz verset át lehet írni,
a pocsék képet ki lehet javítani,
de a mondat, amely valakinek az életét érinti meg,
nem tűnik el attól, hogy később halkabban mondják.
Nem azért hallgatnak az emberek, mert nincs hangjuk,
kiszámolták, mennyibe kerül megszólalni:
egy munkahelyért, a barátságért, egy meghívásért,
a név mellé írt mondatért,
amelyet egyszer valaki elővesz,
amikor mindenki más elfelejtette, miért volt fontos.

A számítás néha erősebb, mint a lelkiismeret,
ha a gyerek cipője kisebb lett,
a hónap vége hosszabb,
és akad valaki, aki türelmet kér.

Nem szokás verset írni a folyosókról,
ahol kéziratok várnak éveket,
nem azért, mert nincs bennük élet,
csak nem találták meg a megfelelő pillanatot,
a megfelelő nevet,
azt a láthatatlan jelet, amely után az ajtó kinyílik.

PRÓZA

Acsai Roland, Holdas Bálint, Gerzsenyi Gabriella
és Vörös István prózája.
Tárcatár: Balássy Fanni.

Részlet Gerzsenyi Gabriella Bankszektor című írásából:

„Ott leszek, tsók, Viri. (Ja, nem ő a hibbant, a Virág profilról írtam neki. Mit vegyek fel??? Majd Jessica megmondja. Hova mentettem a legfrissebb videóját? Abban nagyon menő szerkó volt. Baggy farmer, szűk pulcsi, bakancs… Bakancs?! Biztos, hogy nem. Farmer oké, szűk pulcsi oké, de bakancsom nincs is. Jó lesz ahhoz egy tűsarkú. Vagy inkább egy szandál. Lapossarkú szandál. Eddig jó. És kislányos smink kéne. Kislányos, kislányos. A kislányok nem is sminkelnek. Illetve de, egy csomóan. A kis ribik. Nnna, barna szemkontúr, fekete spirál, arccsontra rózsaszín, szájra csak fény. Nem is rossz. Huszonötre sikerült letornászni.)”

ZENE

Zipernovszky Kornél
Binder Károly születésnapi Müpa-koncertjéről írt. A művész idén hetvenéves.

„A Müpába tehát Binder az ilyenkor szokásos retrospektív műsorösszeállítás kényszerén felülemelkedve pályájának emblematikus korszakaiból hívta a fent említett partnereket. A zenekarban fiatal (a ritmusszekció) és – ahogy a zongorista fogalmazott – már nagypapa korú muzsikusok játszottak együtt. A szeptett working bandként működött, mintha mindig is együtt játszottak volna – persze a tagok próbatermi együttlétek nélkül is több vonalon kapcsolódnak, szakmailag és emberileg. „Sztárvendégként” Shotham szerepelt, aki konnakolozott (ritmizált szótagéneklés), és különösen a mridangammal tudott minden darabba empatikusan bekapcsolódni, egyszer pedig ki is hívta Ávéd János szaxofonost, a hetedik tagot és Hidászt egy kis önfeledt trió rögtönzésre.”

ÉPÍTÉSZET

Torma Tamás
építészetkritikája a Zaha Hadid Architects munkájáról, a prágai Masaryčkáról szól.

„Zaha Hadid a nyolcvanas években olyan építészettel robbant be a színre, ami formáival és tömegeivel felrúgta a hagyományos fizika és építés szabályait, szinte kitört a tervezőasztalok kétdimenziós világából. A Masaryčka épülete is futurisztikus megnyilvánulás, de inkább a korai ideálok kései lefordításának tűnik. Radikalizmus helyett görbékkel feldobott vállalati építészet. Az egyik kritika szerint forradalmi helyett kereskedelmi, inkább márkaépítés, mint merész építészet.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kálvin 1031Móra 1029KőszeghyÉlet és IrodalomTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huCsibi tűzoltó lesz
Belépés